Logomain

2012 építészeti legjei

By HG.HU 2012. december 28. 09:39

szerk at hg dot hu

120130604-20111-1i5sgk3.gallery

Zaha Hadid Architects: Galaxy Soho, Peking, Kína

Kk10020130604-20111-15w9hd.gallery

A Terry Farrell tervei szerint épült shenzheni KK100

Odoo_muegyetem20130604-20111-1ie1wcb.gallery

Az ODOO mintaháza a Műegyetem kertjében

Szell_kalman_120130604-20111-4s7cpm.gallery

A felújított Széll Kálmán tér látványterve, Építész Stúdió Kft., 1.díj

Sio_plaza_120130604-20111-1lgizer.gallery

A Sió Pláza, Siófok

Il_bacio_520130604-20111-1rhqz2y.gallery

Il Bacio di Stile luxusáruház az Andrássy úton

London_olimpiai_stadion20130604-20111-1v986w7.gallery

A londoni Olimpiai Stadion

Zalotay_920130604-20111-165zqd2.gallery

Zalotay Elemér portréja

A világ legmagasabb lakótornya, világsikerű magyar diákprojekt, egy újrafelfedezett 80 éves építész-zseni: csokorba szedtünk az idei év fény- és mélypontjait.

Elérkezett az év vége, és elégedetten állapíthatjuk meg: bár a válság még mindig rányomja bélyegét az építőiparra, 2012 az építészet világában is igen eseménydús év volt. Bár kevesebb átadott létesítménynek örülhettünk, ugyanakkor számos régóta várt projekt öltött konkrétabb alakot ebben az évben: megtudhattuk például, milyen lesz majd a felújított Széll Kálmán tér. Nemcsak kiemelkedő magyar sportsikereket, de számos káprázatos létesítmény elkészültét hozta a londoni olimpia, és idén sem maradtunk építészeti rekorderek nélkül.

Idén is örülhettünk a magyar innováció külföldi sikereinek, de sajnos szomorú eseményeket is hozott 2012: tíz nappal 105. születésnapja előtt elhunyt Oscar Niemeyer, a világ legidősebb praktizáló és pár hónapja még Converse csukákat áttervező építésze. A következőkben csokorba szedtük az év csúcs- és mélypontjait.

2012 építészeti rekorderei

A különféle csúcsok döntögetése nélkül nem telhet el egyetlen év sem: 2012 elhozta nekünk a legmagasabb, brit építész (nevezetesen Terry Farrell) tervezte, Kínában felhúzott tornyot, a 441,8 méter magas KK100-at. Átadták a világ legmagasabb lakótornyát is, amely a változatosság kedvéért Dubaiban épült: a Princess Tower 413,4 méter magas, és lakásainak 98%-a már az átadás előtt gazdára talált. Még éppen idén, december elejére lett kész a svájci Titlis Cliff Walk Európa legmagasabban fekvő és alighanem legijesztőbb gyalogos kötélhídja, ahonnan 500 méteres mélységbe bámulhatunk le, már ha nincs tériszonyunk, és egyáltalán rámerészkedünk. A létesítmény átadásának fényét stílusosan többek között egy hóvihar is emelte. Zaha Hadid saját munkásságának rekordjait döntögeti: Pekingben nemrég elkészült egyik legnagyobb alapterületű, városnegyed méretű munkája, a Jetson-család épületeire emlékeztető Galaxy Soho – a kereskedelmi egységeket és lakásokat tartalmazó épület egységei már 2011-ben elkeltek.

Magyarok külföldön

Szerencsére van miből szemezgetnünk, ha a hazai ötletek külföldi sikereiről szeretnénk beszámolni. A Solar Decathlon Europe versenyben előkelő hatodik helyezést és további három dobogós helyet besöprő Odooproject példátlanul széles összefogással, teljes egészében diákok és konzulenseik munkájával jöhetett létre; diadalútja után a különleges épület a Műegyetem kertjében várja az érdeklődőket. Folytatta a magyar borászatok immár hagyományosnak mondható sikersorozatát a Füleky Borászat: idén márciusban zárult le az ArchDaily építészeti magazin szavazása, amelyen 2011 legjobb ipari épületének választották az Építész Stúdió bodrogkeresztúri épületét.

Esélyesnek látjuk, hogy folytassa ezt a sikersorozatot a nemzetközi porondon már rutinosan mozgó A4 Stúdió, az általuk tervezett, idén nyáron elkészült Sió Pláza határozottan felkavarta a hazai építészet állóvizét, és számos külföldi kiadvány mellett megérdemelten került be a világ 500 legjobb kortárs épületét felvonultató Atlas of World Architecture-be. Egyetlen magyarként került be a Sporaarchitects csapata a világhírű New York-i Storefront Galériának a város jövőjével kapcsolatos víziókat bemutató kiállítására: a tervezők mindössze 10 órát kaptak arra, hogy egy 1970-ben született elképzelést továbbgondoljanak. Csalódást okozott viszont a Velencei Építészeti Biennále idei magyar pavilonja: az építészeti modell témakörét feldolgozó kiállításnak, amelyet a Biennále napilapja a mindig radar alatt lévő, azaz láthatatlan jelzővel illetett, a jelek szerint nem sikerült megismételnie néhány elődjének sikereit.

Rangos elismerésben részesült idén a hazai tájépítész szakma: dr. Mőcsényi Mihály professzor idén megkapta a Sir Geoffrey Jellicoe-díjat; az életműért odaítélt díj a tájépítészet világszinten legrangosabb elismerésének számít, és odaítélése példa nélküli nemcsak a hazai tájépítész-szakma, de az építészet történetében is.

Építészet a sport jegyében

Nem feledkezhetünk meg arról az eseményről, amely nemcsak a sport, hanem az építészet világában is csúcsteljesítményeket vonultatott fel: a 2012-es londoni olimpia valószínűleg a HOK tervezte Olimpia Stadion, a Zaha Hadid jegyezte vizes sportok központja vagy a Wilkinson Eyre tervezte kosárlabdacsarnoknak köszönhetően is lett minden idők legdrágább nyári Játéka - reméljük, a létesítmények utóhasznosítása terén sikerül a legfenntarthatóbbá is válnia. Az immár megszokottan ellentmondásos hazai sportlétesítmény-fejlesztések terén több jelentős bejelentés is napvilágot látott: míg korábban felmerült, hogy maga a főépítész tervezi a debreceni Nagyerdei Stadiont, később kiderült: a BORD Stúdió vezetője, Bordás Péter lesz a projekt felelős tervezője - a létesítmény terveit májusban mutatták be. Ellentmondásos végeredményre jutott a Puskás Ferenc Stadion kérdésköre: míg korábban még lebontásáról is napvilágot láttak hírek, júliusban lezárult a létesítményből és környezetéből létrehozandó magas színvonalú sportközpontra kiírt ötletpályázat, amellyel kapcsolatban az indulók nagyszámú kizárása borzolta a kedélyeket. Októberben pedig kiderült: a kormány döntése értelmében közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tervezőcsapat fejlesztheti tovább az elképzeléseket - a Magyar Mérnöki Kamara decemberben állásfoglalásban tiltakozott az eljárás ellen.

Merre tovább, Budapest?

Számos nagyszabású, régen várt projekt öltött formát a fővárosban, amelynek hosszú ideje üresen álló főépítészi posztjára májusban nevezték ki a Sporaarchitects egyik alapító tagját, Finta Sándort : az év végén hirdették ki a Széll Kálmán tér felújítására kiírt tervpályázat eredményeit: az Építész Stúdió Kft. és a Lépték Terv Kft. a Főmterv Zrt.-vel közösen dolgozhat tovább a terveken, amelyek része a betonlegyező megtartása is. „Elkelt” a Ludovika Sportközpont és az Orczy-kert is: előbbit Skardelli György, utóbbit Zoboki Gábor és csapata tervezheti. A tervek szerint 2014 márciusáig el kell készülnie a Várket Bazárnak, a felújítás látványterveit idén nyáron vehettük szemügyre - a pályázaton, amelynek rendkívül rövid határideje éles vitákat váltott ki, a KÖZTI Potzner Ferenc vezette csapata nyert el első helyet.

Az év egyik elszalasztott lehetősége egyértelműen az ország legfontosabb terének, a Kossuth térnek az átalakítása: a szélesebb körű társadalmi konzultáció lehetősége és tervpályázat nélkül dőlt el, hogyan is fog kinézni a tervek szerint 2014-re a tér - az indoklás szerint a terület nemzetbiztonsági jelentősége az oka, hogy előbbieket nélkülöznünk kell e kiemelkedő jelentőségű projekt során.

Az év legizgalmasabb műemléki projektjei

Példátlan izgalmakat hozott idén a műemlék-felújítások területe: a pannonhalmi bazilika szokatlanul radikális átalakítása kétségkívül az elmúlt évek egyik legellentmondásosabban megítélt munkája. A minimalizmus pápája, a brit John Pawson a bencés szerzetesek útmutatása alapján tisztította meg az épületet a történelmi "lerakódásoktól" - az ismét hangsúlyozottan szerzetesi templommá vált bazilikát idén augusztus végén szentelték újjá. Nagy várakozással tekintettünk egy különleges műemlék, az állatkerti Nagyszikla megnyitása elé: a maga nemében egyedülálló létesítmény rekonstrukcióját Kis Péter építészműterme vezette. A műsziklában létrehozott Varázshegy természettudományos múzeum izgalmas tereinek élményét sajnos eléggé rontotta, hogy azokra nem született az építészetihez hasonló igényességű belsőépítészeti koncepció. Két izgalmas budapesti műemlék palota felújításának tervei is napvilágot láttak idén: míg azonban a Nyugati téri Eiffel Palace kapcsán az épített örökségért aggódók csalódottan vehették tudomásul, hogy a Pesti Hírlap egykori palotájából lényegében csak a homlokzat marad meg, az Andrássy útra tervezett Il Bacio di Stile luxusáruház sorsa szerencsésebbnek tűnik.

Az év visszatérései

Bár pályafutását lényegében a meg nem épült grandiózus tervek jellemzik, úgy tűnik, az idei év végre meghozta számára a rég megérdemelt, szélesebb körű elismerést: az idén 80 éves Zalotay Elemér életművének szentelt kiállítás nyílt a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A leginkább a Szalagházról elhíresült, ma Svájcban élő tervezőről ez alkalommal könyv is született, a hg.hu pedig cikksorozattal tisztelgett munkássága előtt. Több mint egy évtizedes tetszhalálból támadt fel idén a budai Átrium mozi, összművészeti közösségi térként. A műemlék Bauhaus moziban az eredeti funkció mellett színház, koncertterem, táncszínház és kiállítótér várja a látogatókat.

építészet, epiteszet, 2012 legjei és csalódásai Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317