Logomain

Az Alföld art déco apostola

By Kovács Dániel 2012. december 26. 10:40

szerk at hg dot hu

120130604-20111-1l9fmay.gallery

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

220130604-20111-u1gmdy.gallery

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

320130604-20111-s6gsi0.gallery

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

420130604-20111-ldbyge.gallery

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

520130604-20111-afie4n.gallery

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

620130604-20111-1mjqyqa.gallery

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

720130604-20111-iw09vi.gallery

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Debrecenben ma is jó szívvel emlékeznek rá, a szakkönyvekből azonban kimaradt a hazai art déco egyik kulcsfigurája, Sajó István. <br/>

Ennek a cikknek akár az is lehetne a címe: amerikai art déco a kálvinista Rómában. Így azonban, jóllehet a mondat minden szava helytálló, alighanem végzetesen összezavarnánk gyanútlan olvasóinkat. Pedig a magyarázat egyetlen személynév: Sajó István. Magyar modern című, 20. századi építészetünk elfelejtett remekei közül szemezgető sorozatunkban ezúttal egy debreceni bérházat és építészét mutatjuk be.

Az épület főhomlokzata. Fotó: hg.hu

Ehhez azonban először is tisztáznunk kell, mi az az art déco (anglománoknak ékezet nélkül is megengedett). Az ezzel az összefoglaló névvel illetett jelenség ugyanis korántsem egységes, stílusnak is csak nehezen nevezhető, ráadásul – és ebben igazán kivételes – egyetlen alkotója sem tudta magáról, hogy épp ezt műveli. A megnevezés ugyanis csak 1966 után terjedt el széles körben; ebben az évben rendeztek Franciaországban egy kiállítást az 1925-ös párizsi Nemzetközi Iparművészeti Világkiállítás emlékére, amelynek címében helyet kapott az „Art Déco” kifejezés. Amely egyébként a francia „arts décoratifs”-ből ered, s „alkalmazott művészetként” (kicsit egyszerűsítve iparművészetként) fordítható.

A művészettörténetben tehát csak az 1960-as évek végétől kezdték egységesen tárgyalni az ebbe a tág kategóriájába besorolható alkotásokat. Az art déco jellemzősen szabadon válogat különféle korok stíluskészletéből, és azokat a saját jelenét meghatározó szimbólumokkal, például indusztriális motívumokkal, konstruktivista, futurista elemekkel vagy egzotikusnak ható formákkal keveri. Az utóbbi kategóriába sorolható például az egyiptomi formakincs, amelyet Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es felfedezése hozott újra divatba. Az art déco elsősorban iparművészeti kategóriaként jelentős, de Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban építészetileg is fontos. (A világ másik felének az art décóval párhuzamos stiláris jelensége az 1930-as évektől jelentkező szocialista realizmus, más néven a „Sztálin-barokk”, amely ugyan jóval kötöttebb és tradicionálisabb, de részleteiben sokszor meglepően hasonló épületeket eredményezett.)

Ha úgy húsz-huszonöt évvel ezelőtt arra kérünk egy magyar építészettörténészt, hogy mutasson nekünk art déco épületet itthon, nagyot nézett volna. Az art déco ugyanis csak azóta került be a hazai szaknyelvbe. Jellemző, hogy a kiváló építészettörténész, a tavaly elhunyt Pamer Nóra Magyar építészet a két világháború között című, 1986-ban megjelent alapművében még egyáltalán nem szerepel ez a kifejezés – a 2001-es második kiadásba azonban már új fejezetet írt az art décóról. Hogy foglalkozni lenne mivel, mutatja például Bolla Zoltán nagyszerű fotógyűjteménye a hazai art déco építészetről. A jelenség szakszerű feldolgozásával azonban máig várat magára, így lehet, hogy a legjobb összefoglalókból is kimaradnak a két világháború közötti évtizedek olyan jelentős tehetségei, mint Sajó István. De mit keres az art déco legjobb hazai építésze Debrecenben?

Az izraelita hitközség egykori luxusbérháza. Fotó: hg.hu

A kérdésre a válasz egyszerű, de összetett: a debreceni születésű Sajó ugyanis a Műegyetem elvégzése, majd az első világháborút követően Németországban maradt, és évekig a jó hírű Hugo Steinbach irodájában dolgozott. Ezután pedig áthajózott az új világba: New Yorkban a Sloan & Robertson építészirodánál ismerkedett meg a legújabb irányzatokkal, majd Floridában tervezett, elsősorban magánházakat. Megépült munkáiról nincsenek pontos információink, de ekkoriban készült tervei, amelyeket egy itthon készített füzetben publikált, arról árulkodnak: a fiatal építész szivacsként szívta magába a kibontakozó art décóval kapcsolatos tudást.

Nem tudjuk, miért tért végül haza, szülővárosába, de az biztos, hogy a húszas évek végén már tervezett. Cikkünk tárgyán, a debreceni status quo ante izraelita hitközség bérházán ugyanis az 1928-as évszám olvasható, az építész nevének büszke felirata alatt. Ez azonban a tervek készítésének éve, az építkezés a Hatvan utca 6. szám alatt a következő esztendőben kezdődött. A jövedelmezőnek ígérkező befektetéshez a hitközség nem csupán Amerikát járt építészt választott, de 25 éves kölcsönt, mai szóval élve: devizahitelt is felvett amerikai dollárban, amibe a hamar jelentkező gazdasági válság miatt csaknem bele is rokkant. A ház ezzel együtt 1931-re elkészült.

A Hatvan utcai főbejárat. Fotó: hg.hu

Az építész névtáblája a főkapu bal oldalán. Fotó: hg.hu

Jellegzetes részletmegoldás a legfelső szinten. Fotó: hg.hu

A palotaszerű, gazdagon tagolt luxusbérház öt emelet magas homlokzata mögött szintenként két-két, igen tágas lakás helyezkedik el, az utcai szárnyhoz kissé ferdén csatlakozó udvari szekcióban pedig négy. Itt találjuk a két lépcsőházat is, amelyekből saját kijárat nyílik hátrafelé. A házba természetesen központi fűtést és liftet is építettek.

Ami a maga korában Debrecenben, de országosan is teljesen újszerűnek számíthatott, az a rendkívül dekoratív homlokzati kiképzés. Az amerikai art décóra igen jellemző, cikkcakkos vonalak, erőteljes vakolatbordák és párkányok, a gazdag anyaghasználat, a függőleges és a vízszintes tagolás dinamikus egyensúlya korának legjobb lakóépületei közé emelik a debreceni bérházat. A tervező részletek iránti figyelméről tanúskodik, hogy a klinkertéglával burkolt homlokzati szekciókban nem csupán a téglasorok dekoratív mintáját tervezte meg, de azt is, hogy helyenként kissé kiugró hasábok épp a kellő mértékben „mozgassák meg” a felületet. Sajó figyelme nem csupán az utcai homlokzatra terjedt ki: az udvari szárny vakolt homlokzata és két kapuja ugyancsak igényes, gondosan formált.

Lépcsőházi bejárat az udvari szárnyon. Fotó: hg.hu

Ablak az udvari szárnyon. Fotó: hg.hu

Ez a bérház lett Sajó art déco korszakának legjelentősebb műve. Ugyan tervezett egy-két bérházat és több magánvillát a városban, és akad nagyobb méretű épülete is: az 1933-1934-ben emelt Nagyerdei Stadion. A várost többé nem hagyta el, a háború után is a meghatározó helyi építészek közé tartozott, és 1961-ben az általa tervezett stadionban, egy meccsen érte a végzetes szívroham.

Emlékét ma őrzik Debrecenben, erre utal az interneten vele kapcsolatban elérhető cikkek, képgyűjtemények, egy tavalyi felújításnak hála a Hatvan utcai bérház is szinte kifogástalan állapotban van. Némi elismerés viszont az építészettörténet részéről is járna Sajó Istvánnak. Olyanok mellett, mint a szegedi Dóm teret tervező Rerrich Béla, a budapesti Markó utca trafóházát és bérházát alkotó, Györgyi Dénes és Román Ernő alkotta páros vagy a Lechner tanítványából a hazai modern építészet előfutárává váló Málnai Béla, neki is az art déco legfontosabb hazai alkotói között lenne a helye a különféle szakkönyvekben. Erre azonban egyelőre várni kell.


Magyar Modern nagyobb térképen való megjelenítése

Magyar Modern: kattintson a sorozat többi házáért!

építészet, magyar építészet, debrecen, lakóház, art deco, magyar modern, epiteszet, magyar epiteszet, sajó istván, art déco Icon_print

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Sajó István: A debreceni izraelita hitközség egykori bérháza, Debrecen

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317