Logomain

A Zsolnay, a posztmodern és a Domus

By Kovács Dániel 2012. december 5. 13:33

szerk at hg dot hu

0-panorama_2-3k20130604-20111-41ws7c.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Panorama_56-220130604-20111-6stdnd.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_006-3k20130604-20111-1shv1np.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_029-320130604-20111-aqdkuo.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-15_023-3k20130604-20111-1xyvd5i.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_010-220130604-20111-1o24im0.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_018-2k20130604-20111-1ntlzze.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_022-220130604-20111-inoj6k.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_022-220130604-20111-1kipyf2.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_025-2k20130604-20111-17zf7gw.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Jun-24_017-220130604-20111-jirz50.gallery

Az egykori Domus Áruház Pécsen

Úgy kezdődik, mint egy példamese, de szerencsére a nyolcvanas évek egyik legjobb áruháza kerekedik ki belőle.

A 20. század második felében elég kevés építész tudott értelmes dolgot kezdeni a Zsolnayval. A Tillai Ernő tervezte pécsi Domus a kivételek közé tartozik, és ma már kétség nélkül a nyolcvanas évek fontos emlékei közé sorolható. Kár, hogy momentán elég méltatlan funkcióban senyved.

A Zsolnay fénykorában, a 19-20. század fordulóján az épületkerámiák legalább olyan fontos szerepet töltöttek be, mint a porcelántárgyak. A Zsolnay a Kárpát-medence egész területét meghódította, az Otto Wagner tervezte bécsi Neumann-áruháztól a szarajevói városházáig, a marosvásárhelyi Kultúrpalotától a budapesti Iparművészeti Múzeumig. Az építészeti kerámia alkalmazása azonban az első világháború után visszaszorult, részben a szűkösebbé váló anyagi körülmények, részben a modern építészet térhódításának hatására. Ezzel együtt még a két világháború között is meg-megjelenik lakó- és középületeken. A Tér és Forma egyik 1937-ben számában Sikorski Zsolnay Miklós a nagy hőfokon égetett kőagyagot (klinkert), a terrakottát, a pirogránitot és a plutonitot említi a legfontosabb építészeti kerámiák közt – példát azonban keveset tud hozni. A háború után pedig a helyzet ennél is rosszabbra fordul.

Az államosított gyárban az ötvenes évektől a termékpalettát a szükség formálja, az eozinmázas vázák helyét átveszik az elektromos szigetelők. Az építészeti kerámia gyártása csak a hetvenes évektől került újra előtérbe; bár századfordulós népszerűségét sosem nyeri vissza, a pécsi építészek előszeretettel alkalmazzák. A produktum tehát egyértelműen a helyszínre utaló jelentést nyer, igaz, ezekben az években a sokszínű pécsi építészet jelentősége kimagasló. John Macsai, a budapesti születésű, az Egyesült Államokban komoly karriert befutó építész és szakíró 1989-ben arról ír, hogy 15 éve Pécs az ország építészetének központja – és bár az állítás nyilvánvalóan túlzó, mögöttes tartalmával nehéz vitatkozni.

A kilencvenes évekre azonban a pécsi építészet és a Zsolnay is (tovább) veszít jelentőségéből; utóbbi visszaszorulása a gyár hanyatlásával párhuzamos. Az ezredforduló után már alig akad olyan épület, amely igazán újszerű alkalmazására szolgálna példaként. A 2010-es boom részeként emelt Tudásközpontban vagy az idén elkészült Szentágothai János Kutatóközpontban egyaránt belső térben, íves felületek burkolataként használták; az innovatív századforduló mércéjével mérve ezek tetszetős, de alapvetően kifulladt, szimpla munkák.

30-35 évvel ezelőtt azonban a Zsolnay mint helyi hagyomány újszerű eszközt jelentett a pécsieknek a kanonizált modernizmus korlátai közt. Újra felfutó népszerűsége nem kis részben a tűrt kategóriás absztrakt művészet hazai térhódításának köszönhető, ami olyan konkrétumokban csapódott le, mint Victor Vasarely és a Zsolnay-gyár együttműködései. Ennek a rövid virágkornak izgalmas és talán leglátványosabb emléke az egykori pécsi Domus Áruház, a PÉCSITERV munkatársa, Tillai Ernő tervezésében épült 1978-1980 között.

Külön kutatást érdemelne, miért tartjuk a Domus-lánc több áruházát is építészettörténeti jelentőségűnek – a legismertebb példáról, a budapestiről már mi is külön cikket írtunk (és egy hónapja védetté nyilvánította a Fővárosi Közgyűlés). A pécsi épületnél Tillai alapvetően nem nyúlt új eszközökhöz. Míg a Győri Nemzeti Színház oldalára a Zsolnayban egyedi falképet gyártottak Vasarely tervei alapján, Tillai a gyár meglévő tetőcserép-készletéből dolgozott – a végeredmény mégis legalább ennyire látványos. Az üvegfalakkal megnyitott földszint feletti eladótér meredek oldalfalát cikkcakkos mintájú, négyféle színű cseréptető borítja. A négyzet alaprajzú, egyszerű elrendezésű áruház mellé, a bejáratokat kijelölve az építész két reklámtornyot tervezett, amelyek egyszersmind a tűzvédelmi menekülő-lépcsőknek is helyet adnak. A metszett hasáb alakú tornyok cserépfedése ugyanazt a mintát mutatja, mint a homlokzaté, de derékszögben megfordítva, és más színekkel.

Változó funkciója ellenére a pécsi Domus épülete mára egyértelműen a városkép részévé érett – ahogyan az idén 85 esztendős tervező számos épülete. Az 1945-46-ban bölcsészkaron tanuló, majd építészdiplomáját 1950-ben megszerző Tillai Ernő a Mesteriskola első évfolyamát végezte el, és 1955 óta él és dolgozik Pécsen. A kétszeres Ybl-díjas építész tervezte (szintén Zsolnay-kerámia felhasználásával) a Konzum-irodaházat és a MATÁV pécsi székházát, Szekszárd és Szombathely művelődési központjait, és úttörő szerepet vállalt a pécsi paneles lakóház-építészetben; részben neki köszönhető, hogy a várost nem tucatházak tömege lepte el, hanem a lehetőségekhez képest egyénien formált tömbházak – például a „TV panel” néven ismert épületek.

Az építésszel itt olvasható egy izgalmas interjú, Magyar Modern sorozatunk többi részéért pedig ide tessék kattintani, vagy böngészni az alábbi térképen. A cikk fotóit Gulyás Attila készítette.


Magyar Modern nagyobb térképen való megjelenítése

Magyar Modern: kattintson a sorozat többi házáért!

építészet, áruház, pécs, kereskedelmi épület, modern építészet, domus, magyar modern, epiteszet, tillai ernő Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317