Logomain

Intim fürdőzés a kortársakkal

By Kovács Dániel 2012. október 3. 11:44

szerk at hg dot hu

120130604-20111-12rl3vx.gallery

A Stedelijk régi és új szárnya Amszterdamban

220130604-20111-196gc5f.gallery

A Stedelijk Múzeum bővítése Amszterdamban.

320130604-20111-1ba6ahc.gallery

A Stedelijk homlokzata a Museumplein felől nézve nem is emlékeztet fürdőkádra

620130604-20111-1re5zmi.gallery

A Stedelijk új előcsarnokának részlete

720130604-20111-o8vgxf.gallery

A Stedelijk előcsarnokból a régi épület emeletére vezető felvonójának részlete

820130604-20111-pr83s6.gallery

A Stedelijk régi épületének felújított enteriőrje

920130604-20111-dpjpve.gallery

Belső fotó a Stedelijk új szárnyában

1020130604-20111-1e6sgji.gallery

Belső fotó a Stedelijk új szárnyában

1120130604-20111-o9fz05.gallery

Kiállítóterem a Stedelijk új szárnyában

420130604-20111-p66eac.gallery

A Museumplein madártávlatból

1320130604-20111-ifax2f.gallery

Karel Appel 1956-os falképe a múzeum egykori éttermében

Szeptember 23-án végre átadta a húsz évig húzódó bővítés végeredményét az amszterdami Stedelijk, de kevesen elégedettek. <br/>

„Badkuip”, azaz „Fürdőkád” – Mels Crouwel, a világhírű amszterdami Stedelijk Múzeum bővítésének tervezője már jóval az épület elkészülte előtt így emlegette művét, sikeresen lopva be az egyébként meglepő becenevet a holland közbeszédbe. A bővítés, amely 2012. szeptember 23. óta a nagyközönség számára is nyitva áll, ugyan valóban egy hatalmas fürdőkádra emlékeztet, elsősorban organikus formájának és az azt takaró fehér kompozit műanyaglapoknak köszönhetően. Némely kritikusok szerint azonban a formai párhuzamnál mélyebb jelentése is van a kedélyesnek szánt becenévnek: a Stedelijk-bővítés azt a pontját jelenti a múzeumi építészetnek, amikor a költséges és látványos projektek visszafordíthatatlanul elindultak a süllyesztőbe.

A Stedelijk régi és új szárnya Amszterdamban. Fotó © John Lewis Marshall

Hollandia, akárcsak az európai országok többsége ugyanis ma már aligha engedné meg magának, hogy belevágjon egy ehhez hasonlóan költséges beruházásba. A Stedelijk bővítése 127 millió eurót emésztett fel, miközben a holland építőipar helyzete mára tragikussá vált: a gazdasági válság következtében 40 ezren vesztették el a munkájukat, és Elco Brinkman, a holland Építőipari Kamara elnöke nemrég arra figyelmeztetett, hogy a következő években problémássá válhat a közlekedési infrastruktúra fenntartása.

Azzal persze nehéz lenne vitatkozni, hogy a Stedelijkre nem fért rá a felújítás. Az 1895-ben elkészült, neoreneszánsz épületet utoljára a második világháború után renoválták. Az 1990-es évekre állapota tarthatatlanná vált; 1993-ben például egy beázás több nagyméretű festményt megrongált. A pénzhiány és a politikai széljárás változása azonban a felújítás mellé kigondolt bővítést Hollandia egyik legkellemetlenebb kulturális szégyenfoltjává tette. Két, évekig hitegetett nemzetközi nagyágyú, Robert Venturi és Alvaro Síza Vieira is visszaadta a megbízást, mire egy 2004-es pályázatot követően a holland Benthem Crouwel iroda ténylegesen is elkezdhetett dolgozni. A döntés mellesleg rosszízű pletykákat szült, hiszen az irodát vezető Mels Crouwel édesapja, a világhírű grafikus Wim Crouwel jó ideje a múzeum „házi tervezőjének” számít.

A Stedelijk a Rijksmuseum felől. Fotó © John Lewis Marshall

A Museumplein felől kevésbé látszik a fürdőkád-forma. Fotó © Ernst van Deursen

A bővítés alighanem hosszú évekre az utolsó komolyabb beavatkozást jelenti Amszterdam világhírű kulturális együttese, a Museumplein összképében. Az 1999-ben felújított zöldterületet négy, a maga nemében egyedülálló intézmény szegélyezi: a jelenleg ugyancsak felújítás alatt álló Rijskmuseum, a névadó család hagyatékából létrehozott és Hollandia legnépszerűbb múzeumának számító Van Gogh Museum, a legendás akusztikájú zenei központ, a Concertgebouw és persze a Stedelijk. Utóbbi bővítése magának a térnek is jót tett: a zöldfelületnek eleddig hátat fordító múzeumot végre innen is megközelíthetővé és barátságossá teszi.

A Museumplein madártávlatból. A kép alján a Concertgebouw, balra lent a Stedelijk, fentebb a Van Gogh Museum. A kép tetején a Rijksmuseum. Fotó © KLM Carto

Az új szárny tömege és párkánymagassága a neoreneszánsz elődéhez alkalmazkodik, így a két épület egyenrangú partnerként áll egymás mellett. A fehér szín használatára a múzeum úttörő igazgatója, Willem Sandberg indította az építészeket, aki a megnyitóra minden belső termet hófehérre festetett ki, jócskán megelőzve a 20. században elterjedt gyakorlatot. A kívülről rendkívül látványos, fluid tömeg valójában az emeleti galériák „védőburka”, míg a földszintet csupán átlátszó üvegfal választja el a külvilágtól. A hosszan előrenyúló, lapos tető védett átmeneti teret hoz létre a múzeum és a park között, a földszinttel együtt csaknem 2000 négyzetméteren. Az ide áthelyezett főbejárattal együtt ez kellemes szabadtéri rendezvényhelyszínnel is gazdagítja a Museumpleint.

Az épületet borító kompozit anyag fő összetevője a Twaron nevű műszálas matéria, amelyet eredetileg vízi és légi járművek külső borításához fejlesztettek ki, de sporteszközökhöz is használják. A Twaront a holland AKZO laboratóriumában kísérletezték ki a hetvenes években, és eleinte úgy tűnt, riválisává válhat a DuPont Kevlarjának, az AKZO pénzügyi nehézségei miatt megkésve, csak a nyolcvanas évek végére került piacra. Ez az első alkalom, hogy a Twaron ilyen méretben jelenik meg épületburkoló elemként. Alkalmazása nem csak az egységes, fluid forma létrehozásában segített, de tartós is: a homlokzati szerkezet ötször erősebb egy hasonló méretű, fémvázas függönyfalnál, miközben a súlya csak a fele annak.

A Stedelijk új előcsarnokának részlete. Fotó © John Lewis Marshall

A Stedelijk előcsarnokból a régi épület emeletére vezető felvonójának részlete. Fotó © John Lewis Marshall

Belső fotó a Stedelijk új szárnyában. Fotó © John Lewis Marshall

Belső fotó a Stedelijk új szárnyában. Fotó © John Lewis Marshall

Kiállítóterem a Stedelijk új szárnyában. Fotó © John Lewis Marshall

A Stedelijk régi épületének felújított enteriőrje. Fotó © John Lewis Marshall

Karel Appel 1956-os falképe a múzeum egykori éttermében. Fotó © John Lewis Marshall

A Stedelijk az elmúlt két évet a kiállítások átgondolására szánta. A 9423 négyzetméteres új szárnyban az ideiglenes tárlatok kapnak helyet, míg az állandó a régi épületbe kerül. Ez a főbejárattól a régi szárny első emeletre vezető, csőbe bújtatott mozgólépcsőn akadálytalanul megközelíthető. A régi épület földszintjének egyik felén, tucatnyi teremben, tematikus csoportokban mutatják be a képzőművészet fejlődését az 1870-es évektől az 1960-asokig. A névsor imponáló, Van Goghtól Chagallon és Matisse-on át egészen Jackson Pollockig terjed. A belső, a természetes fénytől mentes termekben papíralapú munkákat is közzétesznek, például a múzeum párját ritkító, 2001-ben szerzett Malevics-gyűjteményéből, vagy ugyancsak neves fotótárából. A földszint másik felén a Stedelijk végre a köz elé tárhatja gazdag iparművészeti gyűjteményét, amely a teljes 20. századot bemutatja. A második emeletet teljes egészében az 1960-as évektől máig terjedő gyűjteményrész bemutatására szánják, amely azonban annyira gazdag, hogy erre csak a tárlat folyamatos átrendezésével és frissítésével lesz lehetőség.

A belsővel tehát nincs is semmi gond, a helyieknek sem könnyű azonban megszokni a külsőt, azaz az embertelen méretű „fürdőkádat” – pedig már lassan két éve nézik. Ráadásul a gépészetet, nem épp szerencsés módon, a park szélén és az új szárny mellett, egy fémráccsal borított toronyban helyezték el, amely így szinte főszerepet kap. Igaz, hogy a Benthem Crouwelnek nem volt könnyű dolga: a szomszédos Van Gogh Museum 1999-ben elkészült, Kisho Kurokawa tervezte épületével nem könnyű konkurálni. A Stedelijk mindenesetre megpróbálja; hogy sikeresen-e, az a közeljövőben kiderül. Az biztos, hogyha ezentúl Amszterdamban kóborolva megtalálunk egy helyit azzal a kérdéssel, hogy hol is van a „fürdőkád”, senki sem fogja félreérteni.

építészet, amszterdam, hollandia, múzeum, benthem crouwel, múzeumbővítés, stedelijk múzeum, kortárs építészet, epiteszet, muzeum, mels crouwel Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317