Logomain

Százévessel szülinapoztunk Szabadkán

By Kovács Dániel 2012. szeptember 17. 09:33

szerk at hg dot hu

01.gallery

Városháza, Szabadka

0.gallery

Városháza, Szabadka

1.gallery

Városháza, Szabadka

2.gallery

Városháza, Szabadka

3.gallery

Városháza, Szabadka - az oldalbejárat részlete

4.gallery

Városháza, Szabadka - a főbejárat földszinti fogadócsarnoka

17.gallery

Városháza, Szabadka - a főlépcső mellett emléktábla részlete

18.gallery

Városháza, Szabadka - üvegablak a főlépcsőházban

19.gallery

Városháza, Szabadka - a főlépcsőház

20.gallery

Városháza, Szabadka - ablakrészlet a főlépcsőházban

22.gallery

Városháza, Szabadka - részlet a főlépcsőházban

6.gallery

Városháza, Szabadka - a díszterem mennyezete

7.gallery

Városháza, Szabadka - üvegablakok a díszteremben

8.gallery

Városháza, Szabadka - üvegablakok a díszteremben

5.gallery

Városháza, Szabadka - a díszterem részlete

9.gallery

Városháza, Szabadka - a Sárga terem mennyezete

10.gallery

Városháza, Szabadka - Zsolnay-kályha a Sárga teremben

16.gallery

Városháza, Szabadka - a torony az egyik udvari ablakból

15.gallery

Városháza, Szabadka - az udvari homlokzat részlete

12.gallery

Városháza, Szabadka - ma is működő vízcsap a közigazgatási szárny várótermében

11.gallery

Városháza, Szabadka - a közigazgatási szárny váróterme

13.gallery

Városháza, Szabadka - a közigazgatási szárny váróterme

14.gallery

Városháza, Szabadka - kihalt folyosó a közigazgatási szárnyban

23.gallery

Városháza, Szabadka - a város látképét ma is uraló torony teteje

24.gallery

Városháza, Szabadka - az 1912. szeptember 15-i közgyűlési határozat emlékirata

A magyaros szecesszió remekműve, Szabadka legismertebb épülete szombaton töltötte be századik születésnapját.

Szeptember 15. is úgy telt, mint egy szokásos szombat. A szabadkai városházán egymást érték az esküvők, magyar és szerb nyelven, kiöltözött vendégseregek özönlöttek ki és befelé a nagyteremben, a főbejárathoz felszalagozott autók gördültek. És ez a nap mégis más volt: épp száz éve ekkor avatta fel Szabadka szabad királyi város díszközgyűlésen új székházát, a magyar szecesszió remekművét.

A Városháza ma is Szabadka legnagyobb és leghíresebb épület, egyben ma is a helyi magyarok, szerbek és horvátok büszkesége. Szabadka vezetése idén szeptember 14-én, pénteken 19 órakor ünnepelte az évfordulót, egy száz gyertyával díszített születésnapi tortával.

A 20. század fordulóján a Kárpát-medence és a Magyar Királyság legnépesebb települései közé számító Szabadka 1906-ban írt ki pályázatot az új városháza megtervezésére, amelyet két budapesti építész, Komor Marcell és Jakab Dezső nyert meg. Eredeti, győztes tervük a bécsi barokk stílusában készült – ezt aztán Bíró Károly polgármester gyámkodásával teljesen átdolgozták.

A választott szecessziós stílus elfogadtatásában nagy szerepet játszott a helyi lakos Raichle Ferenc több épülete, például a vasútállomással szemben álló saját palotája és bérháza. A pályázaton szintén induló Raichle Komorhoz és Jakabhoz hasonlóan Lechner követői közé számít.

A városnak az építkezéshez nem volt szüksége kölcsönre – elegendőnek bizonyult eladnia néhány részt terjedelmes birtokaiból. Az épület rövid idő alatt, 1908-1910 között elkészült; ezt a két évszámot a homlokzat számos helyén megfigyelhetjük.

A belső dekoráció befejezése még két évig tartott, ezért is került sor az avató ünnepi közgyűlésre 1912. szeptember 15-én. Alig két év múlva ezen a napon már javában zajlott a végzetes első világháború.

„Szabadka szépet álmodott. Mint az ezeregy éj meséinek szerencsés királya, kinek szolgálatkész óriások lesik óhaját: este lefeküdt és reggelre kelve csak kitekintett az ablakon és – uramfia – ott látott egy tündérszép, kacsalábon forgó palotát, égbeszökő tornyával, száz szobájával, kilencszázkilencvenkilenc ablakával” – olvasható az avatásra a nagyváradi Sas Ede kiadóvállalatánál megjelent, Braun Henrik szerkesztette könyvben.

A közel százezres vajdasági város 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, méghozzá az újonnan alakult állam legnépesebb településeként. Bár a politikai fordulatokat a Városháza díszes épülete is megsínylette, a díszterem üvegablakairól ma is Ferenc József, Mária Terézia és a magyar történelem nagyjai tekintenek le.

Az épület dimenzióiról sokat elmond, hogy homlokzatai 105 méter és 55,56 méter hosszúak, tornya 72 méterre nyúlik, alapterülete pedig meghaladja a 16 ezer négyzetmétert – a budapesti Parlament 17 745 négyzetméteres. Nem véletlen, hogy mindkettőnél folyamatosan zajlanak az állagmegóvó munkák.

A hatalmas méretek dacára a szabadkai városháza ésszerű, négyudvaros alaprajza, a számos melléklépcsőház, valamint a ház számos pontjáról látszó, a főrizalit bal oldalára állított torony könnyűvé teszi a belső tájékozódást.

A századfordulón számos magyar város kezdett új, reprezentatív székház felépítésébe. Az Alföldön többek között Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas is így tett. A szabadkai azonban mind méretében, mind díszítettségében felülmúlja ezeket.

Komor Marcell és Jakab Dezső, azaz az épület mindkét tervezője Lechner Ödön hűséges tanítványaként a nemzeti szecessziós építészet tehetséges művelőjének számított. 1899-1918 között működő közös irodájukban számos nagyszabású építkezésen lehetőségük nyílt bizonyítani tehetségüket, mint a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a Közigazgatási Palota, vagy a budapesti Palace Szálló esetében.

A szabadkai Városháza a századforduló leggazdagabban díszített épületei közé tartozik. A közforgalmú terekben a padlókon, az oldalfalakon, a mennyezeteken, a nyílászárókon és a berendezés darabjain is a magyar népművészet ihlette, gazdag formavilágú és színes motívumkincs figyelhető meg.

A legfontosabb helyiség a közgyűlések helyszíneként is szolgáló díszterem, mennyezetén történelmi címerekkel. Az üvegablakokat Nagy Sándor kartonjai alapján Róth Miksa készítette budapesti, Nefelejcs utcai műhelyében.

Az épületnek nem csupán dekorációja, de anyaghasználata is rendkívül igényes és változatos. A legjellegzetesebb elem természetesen a Lechner által is szívesen használt kerámia, természetesen a pécsi Zsolnay gyár terméke, amely többek között ablakkeretező motívumként és fűtőtestek formájában is feltűnik.

A belső udvarok és a közforgalom elől elzárt terek puritánok, a nyilvános területek díszítése azonban gazdag és fantáziadús. A két díszterem előtt húzódó, és a hátsó, közigazgatási célokat szolgáló, azaz a nagy nyilvánosságnak szánt váróterem például teljesen eltér: az előbbit kék és piros motívumokkal, a másikat fehér alapra csipkeszerűen felrajzolt fekete díszekkel festették ki.

A tervezőpárosnak korántsem ez az egyetlen szabadkai munkája. Itteni ismertségüket az 1901-1902 között tervezett és épített zsinagógával alapozták meg, amely most épp külső felújítás alatt áll.

A 20. század első másfél évtizedében a viharos sebességgel fejlődő Szabadkán Komor és Jakab és bankszékházat is tervezett, majd ők nyerték el a megbízást a közeli Palics fürdőtelepére. Szerencsére ma ezek az épületek is jó állapotban állnak.

Komor és Jakab szecessziós munkái ma egyöntetű elismerésnek örvendenek. Nehéz elhinni, de Lechner unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő részben ezek miatt vádolta Lechner követőit a magyar szecesszió „elzsidósításával.”

Jakab Dezső 1932-ben hunyt el. Komor Marcell, aki az 1901-ben megalapított Vállalkozók Lapja főszerkesztőjeként meghatározó hatást gyakorolt a magyar építészeti közéletre, és segédkezett a modern építészet fóruma, a Tér és Forma világra jöttében is, megérte a második világháborút. 1944-ben a magyar nyilasok gyalogmenetben elhurcolták nyugatra; néhány héttel 76. születésnapját követően, november 29-én ölték meg Sopronkeresztúron.

Komor és Jakab legnagyobb műve, a szabadkai városháza ma is áll, hirdetve a századfordulós Szabadka gazdagságát, vitalitását és békéjét.

szerbia, örökségvédelem, komor marcell, jakab dezső, jubileum, szecesszió, szecessziós építészet, vajdaság, szabadka Icon_print

Városháza, Szabadka

Városháza, Szabadka

Városháza, Szabadka

Városháza, Szabadka

Városháza, Szabadka - az oldalbejárat részlete

Városháza, Szabadka - a főbejárat földszinti fogadócsarnoka

Városháza, Szabadka - a főlépcső mellett emléktábla részlete

Városháza, Szabadka - üvegablak a főlépcsőházban

Városháza, Szabadka - a főlépcsőház

Városháza, Szabadka - ablakrészlet a főlépcsőházban

Városháza, Szabadka - részlet a főlépcsőházban

Városháza, Szabadka - a díszterem mennyezete

Városháza, Szabadka - üvegablakok a díszteremben

Városháza, Szabadka - üvegablakok a díszteremben

Városháza, Szabadka - a díszterem részlete

Városháza, Szabadka - a Sárga terem mennyezete

Városháza, Szabadka - Zsolnay-kályha a Sárga teremben

Városháza, Szabadka - a torony az egyik udvari ablakból

Városháza, Szabadka - az udvari homlokzat részlete

Városháza, Szabadka - ma is működő vízcsap a közigazgatási szárny várótermében

Városháza, Szabadka - a közigazgatási szárny váróterme

Városháza, Szabadka - a közigazgatási szárny váróterme

Városháza, Szabadka - kihalt folyosó a közigazgatási szárnyban

Városháza, Szabadka - a város látképét ma is uraló torony teteje

Városháza, Szabadka - az 1912. szeptember 15-i közgyűlési határozat emlékirata

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317