Logomain

Régiből újba: költözik a Fővárosi Művelődési Ház

By Papp Géza 2012. szeptember 14. 11:12

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Fortepan_25920.gallery

A Fővárosi Művelődési Ház még Hazai Fésűsfonó Művelődési Ház néven, az 1950-es években

Fovarosimuvelodesihaz-2007-egykor.hu.gallery

A Fővárosi Művelődési Ház 2007-ben, a bontások előtt

Fovarosimuvelodesihaz-djclub-btothlaszlo.gallery

Dj-klub B. Tóth Lászlóval a Fővárosi Művelődési Házban

Fovarosimuvhaz-illesklub-regi.gallery

Az Illés-Klub rendezvénye a Fővárosi Művelődési Házban

Fovarosimuvelodesihaz-20100805-02.gallery

A Fővárosi Művelődési Ház homlokzata 2009-ben

Regi1.gallery

A Fővárosi Művelődési Ház nagytermének előtere 2009-ben

Regi2.gallery

A Fővárosi Művelődési Ház nagyterme

1.gallery

A Fővárosi Művelődési Ház és a kapcsolódó lakóház látványterve

2.gallery

A Fővárosi Művelődési Ház és a kapcsolódó lakóház látványterve

Uj2.gallery

Az új Fővárosi Művelődési Ház homlokzata, még növények nélkül

Uj3.gallery

Az új Fővárosi Művelődési Ház nagyterme

Uj1.gallery

Az új lakóház a Fővárosi Művelődési Ház mellett

1951-ben nyitott először, 2012. szeptember 14-étől pedig második épületében újra látogatható a Fővárosi Művelődési Ház a Fehérvári úton.

Tavaly még láthattuk, lassan azonban az utolsó darabkái is eltűnnek a régi Fővárosi Művelődési Háznak a budapesti Fehérvári úton. A Népstadiont és Ferihegy 1-es terminálját is jegyző Dávid Károly által tervezett épület mellett időközben felépült egy új ház is: az FMH a szomszédos telken lelt új otthonra, egy új lakóház oldalán.

A Fővárosi Művelődési Ház 2007-ben, a bontások előtt. Fotó: egykor.hu 

Az ezernevű ház

Az FMH eredetileg 1951-ben jött létre, a Pamuttextil vállalat kultúrközpontjaként. Az 1924-ben még német tulajdonú cég a háború után először szovjet kézbe került, majd 1952-ben államosították. Akárcsak a MOM Kultúrház esetében, itt is még a szovjet vezetés javasolta, hogy a dolgozóknak épüljön kulturális központ. A 7515 négyzetméteres telekre Dávid Károly és Módos Ferenc tervezett 2100 négyzetméteres épületet, a kivitelező a Középületépítő Vállalat volt.

A gyár dolgozói 1951. december 21-én, Sztálin 71. születésnapján vehették birtokba az új épületet: 17 kisebb helyiséget és a 600 fős színháztermet. A vendégkört akkoriban a környéken sorakozó üzemek határozták meg. Az intézmény Pamuttextil Művelődési Ház néven volt ismert, és a gyár tartotta el, önkormányzati, állami támogatás nélkül – ebből eredtek az anyagi gondok. A megoldás 1954. október 12-ével jött el, amikor a Textil- és Ruházati Dolgozók Szakszervezete, a Pamuttextilművek, a Kelenföldi Textilkombinát és a Budai Pamutfonó igazgatói és üzemi bizottságai megállapodtak: „a Fehérvári út 47-51. szám alatti, a Pamuttextilművek tulajdonát képező kultúrház a három vállalat közös vezetése alatt a XI. kerületi textilüzemek területi kultúrháza lesz.” 1955. január 1-től a kerület másik három textil üzemét, a Lóden posztógyárat, a Linum Lenfonót és a Duna Selyemgyárat is bevonták a kultúrház üzemeltetésébe.

1954. november 1-től új neve Dallos Ida Kultúrház lett. (Dallos Ida az újpesti pamutgyár dolgozójaként tagja volt az illegális Kommunista Pártnak. 1944-ben a nyilasok kivégezték.) Az anyagi helyzet rendeződésével intenzív kapcsolatépítésbe kezdtek. Felvették a kapcsolatot a TIT-tel, a Filharmóniával, vendégjátékokat szerveztek a József Attila Színház társulatával.

1959. április 30-ával a SZOT intézkedésére az intézmény kikerült az üzemek irányítása alól, és nevet is váltott: Szakszervezetek Kultúrotthona lett. Megújultak a gyermekfoglalkozások, kézimunka, biológia, barkács szakkör, balett és zongora tanfolyam indult. 1961 decemberében összevonták a Dohány utca 32. alatti Egressy Klubot, a Népköztársaság útja 101. alatti Fővárosi Népművelési Tanácsadót és a Fehérvári út 47. alatti Szakszervezetek Kultúrotthonát – innentől az intézmény a Fővárosi Művelődési Ház (FMH) nevet viselte.

A hatvanas-hetvenes évek hozták el a művelődési házak fénykorát. Százával indultak a fővárosban és vidéken klubok, tanfolyamok, szakkörök. Fiatalok ezrei szórakoztak nap mint nap az egyre bővülő művelődési ház hálózat valamelyik intézményében. Az FMH-nak az is kedvezett, hogy „saját” villamosmegállóval rendelkezett, az időközben felépülő lágymányosi lakótelep pedig új vendégeket hozott. A feladatokat szétosztották a kultúrházak között, az FMH fő feladata a komplex nevelés lett – így megindult a népművelők, kulturális felelősök képzése.

A megnövekedett feladatok miatt 1968-69-ben új épületszárnnyal, könyvtárhelyiséggel és a híres körteremmel bővítették ki az épületet. Az építkezések finanszírozását részben a SZOT állta, részben az Egressy Klub eladása fedezte. A valamikor egyetlen cégnek épült kultúrház már 27 vállalattal állt kapcsolatban. Tanfolyamokat, programokat biztosítottak az üzemek brigádvezetőinek.

1979-ben, a Budapesti Művelődési Központ megnyitásával a szakmódszertani munkát oda helyezték át, az FMH pedig a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa (SZBT) irányítása alá került – így már sokadszorra válthattak nevet. Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házaként folytatták.

1986-89 között a SZOT beruházásában korszerűsítették a színháztermet, az előadótermet és a gépészetet. Egy újabb hátsó épületszárny díszlettárolónak, színházi öltözőnek és raktáraknak adott helyet. A rendszerváltáskor a SZOT megszüntetésével tulajdonos nélkül maradtak volna. Ezt az űrt töltötte be a létrejövő Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete (SZMMIE). Az FMH új hivatalos neve ekkor „Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Fővárosi Művelődési Háza” lett.

A Fővárosi Művelődési Ház nagytermének előtere 2009-ben. Fotó © Papp Géza

A Fővárosi Művelődési Ház nagyterme. Fotó © Papp Géza

Az ezredfordulón az SZMMIE nevet váltott, így az intézmény teljes neve Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Fővárosi Művelődési Háza (TEMI FMH) lett. Ez volt az utolsó felirat a homlokzaton – ezután már a bontócsákányok jöttek. Az ötvenedik évforduló évében, 2001-ben 576 ezer látogatót számlálhattak össze.

A sokat megélt ház

A hetvenes években az FMH volt a táncházmozgalom egyik kiindulópontja. 1974-ben indult el a Muzsikás Klub rendezvénysorozat, az országos táncházmozgalom egyik mintája. Innen indult el a Muzsikás Együttes, Sebestyén Márta és a Csürrentő Együttes is. A magyar táncházmozgalom 2012-ben felkerült az Unesco szellemi örökség listájára is. A Folklór Centrum pedig eleinte a MALÉV-val hazánkba érkező külföldi turistákat célozta folklór műsorával; később már a KISZ Központi Művészegyüttest és a Rajkó zenekart is bevonták. A nyolcvanas években a Hungária Táncegyüttes leszerződtetésével már saját „házi” táncegyüttesük is lett.

Az Újítók Klubja a Magyar Televízió Felkínálom c. műsorának klubja volt az FMH-ban. A munkásoknak pedig olyan, ma már egészen abszurdnak hangzó rendezvényeket is szerveztek, mint például Verdi-est az Újpesti Munkásotthonban vagy éppen egy Beethoven-hangverseny a Csepel Autógyárban. A Magnós Klubban a fiatalok nem csak a korabeli technikát ismerhették meg, hanem szalagokat, lemezeket cserélhettek is. A klub a korszak Napstereként működött: a tagok itt másolhatták le maguknak az aczéli kultúrpolitika idején beszerezhetetlen nyugati zenéket. A nem mindig legálisan beérkező szerzemények takargatása állandó fejtörést okozott az intézmény vezetőinek. A zenei programok pedig több DJ-t is kitermeltek: itt (is) volt lemezlovas B. Tóth László és Keresztes Tibor „Cintula”. A magnós klubból indultak el a diaporáma vetítések is, amelyek a VHS videómagnók elterjedéséig számítottak igen népszerű programnak.

Dj-klub B. Tóth Lászlóval a Fővárosi Művelődési Házban

Persze nem csak Verdi-est adta a zenei programot. A művelődési házak a könnyűzenének is fontos bázisai lettek. A klubok, a nyelvtanfolyamok sok fiatalt vonzottak be, így nem csoda, hogy a beat-korszak nagyjai is szoros kapcsolatot ápoltak a művelődés házaival. Az FMH-ból indult el a Ki Mit Tud?-győztes Kék Csillag, és az FMH segítette a progresszív rockot szimfonikus háttérrel játszó After Crying-ot. Utóbbiak első hangfelvételüket is itt készítették. A legismertebb együttes mégis az Illés volt a házban. Az Illés Klub 1968-ban jött létre. Kirobbanó sikerét jelezte, hogy saját újsággal, a Fonográffal kellett felváltani a levelező klubot – a csúcson kb. 6000 tagot számláltak! A körteremben rendezett beat koncerteken gyakran többen rekedtek az utcán, mint ahányan befértek. A klub meghívott vendégei között volt a Kaláka Együttes és Mészáros Márta filmrendező is. A klubnak az Illés 1972-es feloszlása vethetett csak véget, de az FMH Illés zenekarának rajongói klubja a mai napig tart zenés alkalmakat az intézményben.

Az Illés-Klub rendezvénye a Fővárosi Művelődési Házban

A romániai forradalom idején az egyik nagy adománygyűjtő pont volt az intézmény. 1991-ben a pápa látogatásának megszervezésében is részt vettek: a pápai miséhez kapcsolódó népművészeti és iparművészeti kirakodóvásárok szervezését és az ellátás biztosítását versenytárgyaláson nyerték el.

Az új ház

A régi épület állapota a kétezres évekre nagyon leromlott, nyílászárói, elektromos rendszere, vezetékei elöregedtek. A felújításra a TEMI-nek nem volt pénze. A megoldás az lett, hogy a régi épületet és telkét eladták, és az így nyert pénzből új építkezésbe fogtak a szomszédos telken. A beruházó a BHG lett, amely megkapta a telek nagyobb részét lakóház és irodaház felépítésére, míg az FMH kisebb, de új épületbe költözhet. Az új épület vezető tervezői Félix Zsolt és Cságoly Ferenc voltak (Építész Stúdió).

A Fővárosi Művelődési Ház és a kapcsolódó lakóház látványtervei. Kép: Építész Stúdió

A felszín alatt szinte teljes a beépítettség. Az FMH új épülete és a lakóház közötti rész is alá van pincézve, és persze a két új épület is. Az FMH -1 szintjén 200 négyzetméteres koncerttermet alakítottak ki, mellette két 15 fős öltözővel, a mozgássérültek mosdóblokkjával, de itt kapott helyet a raktárhelyiségek zöme is. A felszín felett már elválik a kultúrház és a lakóház.

Az új épület átvitt értelemben és szó szerint is zöld lesz: nem csak a megújuló energiák használata, de a homlokzat futónövényekkel befuttatása is ezt a célt szolgálja. Az épület hátsó és oldalsó részein található, a földszint felett kinyúló konzolok a zöld homlokzat növényeihez szükséges földmennyiséget tartják. Rozsdamentes acélsodronyokon futnak majd fel a futónövények. Így a közel 15 méter magas homlokzat egyetlen nagy zöld kockaként jelenhet meg, ami kétségkívül egyedi, környezetéből kiugró megjelenést ad az új tömbnek. A vasbeton falazatra hőszigetelő réteg kerül, a földszint felett ez elé futtatják fel a növénysort, amely nem csak a levegőminőség javításához, de a ház hőszigeteléséhez is hozzájárul. A növények földjét egy 100 cm magas konzolos tartóban helyezték el, a locsoláshoz csepegtető öntözőrendszert építettek ki. A tetőt is zöldtetőnek szeretnék kiépíteni, ez hozzájárulhat a ház hőszigeteléséhez is. A világítást kizárólag energiatakarékos LED fényforrások biztosítják.

Az új Fővárosi Művelődési Ház homlokzata, még növények nélkül. Fotó © Papp Géza

Az új Fővárosi Művelődési Ház nagyterme. Fotó: FMH

Az alaprajz két lépcsőházra szerveződik. A hátsó kert felőli lépcsőház minden szinten átriumokhoz kapcsolódik, míg a másik a füstmentes menekülő lépcsőház. Utóbbihoz is kapcsolódik lift, ez a díszletek szállítását is szolgálja.

A mozgásterem a földszinten kapott helyet, egybeépítve a 20 fős öltözővel. A termet az utca felé üvegfallal építették ki – így rendezvényei egyben az épület „reklámjai” is lesznek az utca felé. A földszintre került a ruhatár, a büfé, a jegypénztár. Felette egy 296 fős nagyterem épült a galéria szinten és az első emeleten. Színpadja mobil elemekből épült, így elbontásával nagy egybefüggő tér is létrehozható, ami többféle rendezvény megtartását teszi lehetővé. A galériaszintre kerülnek a TEMI helyiségei: beépített szekrényekben irattár, teakonyha stb.

A szomszédos lakóház. Fotó © Papp Géza

Az új házat a Kulturális Örökség Napjai program előzményeként, szeptember 14-én, pénteken adják át a kultúráért felelős államtitkár jelenlétében. A megnyitón mutatják be a Nagy Attila rendezésében készült, az FMH-ról szóló új dokumentumfilmet is, és fellép a Muzsikás Együttes is. Szombaton és vasárnap (15-16-án) már a nagyközönséget is fogadják az örökségnapi rendezvények keretében. Szombat este a Classic Beat Band koncertje, mindkét nap délutánján a dokumentumfilm vetítése, épület bejárás, bemutató foglalkozások, vasárnap Nosztalgia szüreti bál, Háznyitó táncház és még sok egyéb program várja a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt.

építészet, budapest, papp géza, cságoly ferenc, építész stúdió, 11. kerület, dávid károly, félix zsolt, epiteszet, fővárosi művelődési ház, magyarorszás Icon_print

A Fővárosi Művelődési Ház még Hazai Fésűsfonó Művelődési Ház néven, az 1950-es években

A Fővárosi Művelődési Ház 2007-ben, a bontások előtt

Dj-klub B. Tóth Lászlóval a Fővárosi Művelődési Házban

Az Illés-Klub rendezvénye a Fővárosi Művelődési Házban

A Fővárosi Művelődési Ház homlokzata 2009-ben

A Fővárosi Művelődési Ház nagytermének előtere 2009-ben

A Fővárosi Művelődési Ház nagyterme

A Fővárosi Művelődési Ház és a kapcsolódó lakóház látványterve

A Fővárosi Művelődési Ház és a kapcsolódó lakóház látványterve

Az új Fővárosi Művelődési Ház homlokzata, még növények nélkül

Az új Fővárosi Művelődési Ház nagyterme

Az új lakóház a Fővárosi Művelődési Ház mellett

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317