Logomain

A szerzetesek eszményi megrendelők

By OM 2012. augusztus 30. 16:58

szerk at hg dot hu

Pannonhalma_bujno_1.gallery

A pannonhalmi bazilika megújult belső tere

Pannonhalma_bujno_2.gallery

Ónixoltár a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_gulyas_3.gallery

A felújított pannonhalmi bazilika

Pannonhalma_eredeti.gallery

A pannonhalmi bazilika belső tere a felújítás előtt

Pannonhalma_kulso.gallery

A megújult pannonhalmi bazilika külső homlokzata

Pannonhalma_bujno_4_ok.gallery

A megújult pannonhalmi bazilika

Pannonhalma_galerianyito.gallery

A megújult pannonhalmi bazilika

Pannonhalma_gulyas_galeria_2.gallery

A torony alatti tér a keresztelőmedencével a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalmi_bujno_galeria_3.gallery

A torony alatti tér a keresztelőmedencével a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_gulyas_galeria_4.gallery

A Stornó-féle freskók a pannonhalmi bazilikában

Pannohalma_bujno_galeria_6.gallery

Padok a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_bujno_galeria_5.gallery

Szerzetesi stallumok a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_bujno_galeria_7.gallery

Keresztelőmedence, oltár és ambo a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_bujno_galeria_8.gallery

Oltár és cseh üveglámpák a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_bujno_galeria_9.gallery

Ónixtömb oltár a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_gulyas_galeria_10.gallery

Az ambo a pannonhalmi bazilikában

Pannonhalma_gulyas_galeria_11.gallery

Gyertyát idéző cseh üveglámpa a pannonhalmi bazilikában

Pannohalma_bujno_galeria_12.gallery

Ónix körablak a pannonhalmi bazilikában

Minimál az apátságban: elkészült a pannonhalmi bazilika meglehetősen bátor szellemű felújítása.

Így foglalta össze az egyházi megbízatás tanulságait a minimalista épületeiről ismert John Pawson brit építész a felújított pannonhalmi bazilika felszentelése előtt tartott sajtótájékoztatón. Az apátságban folyó munka már évek óta méltán érdemli ki a kortárs építészet iránt érdeklődők figyelmét; mondhatni az i-re teszi fel a pontot a bazilika most befejeződött felújítása. A több mint ezeréves bencés apátságban található Szent Márton templom megújulása – hazai viszonylatban legalábbis mindenképpen – radikális folyamat volt. 

A bencések egyik legfontosabb szempontja az volt: az újjászületett tér mutassa meg, hogy szerzetesi templomról van szó, a közösség életének egyik legfontosabb helyszínéről. Várszegi Asztrik főapát köszöntője után John Pawson és Gunther Zsolt építészek, valamint Fehérváry Jákó és Varga Mátyás atya avatták be a hallgatóságot a munkálatok részleteibe, majd a templombejáráson közelről is szemügyre vehettük a megújult belső tereket.

A munkák finanszírozására a 2000-es év elején már felvillant az állami támogatás lehetősége (éppen ez indította el a komoly előkészítési folyamatot), ez azonban meghiúsult. A kivitelezés végül az állami és uniós támogatást is elnyert, „A Pannonhalmi Főapátság komplex turisztikai fejlesztése és új látogatóbejáratának kiépítése” című projekt keretében valósulhatott meg, lezárva az apátság területén immár másfél évtizede zajló építkezések folyamatát.

A bazilika megújult belső tere; kép © Bujnovszky Tamás

A munkálatok megkezdése előtt a pannonhalmi bencések templomának képét alapvetően három korszak építészete határozta meg: a középkori, 13. századból származó történeti mag, a 19. századi, Stornó Ferenc nevével fémjelzett rekonstrukció, valamint a 20. századi használathoz köthető részletek. A 19. századi átalakítás legfontosabb vezérelvei az akkori középkor-felfogás, illetve a szerzetesi használat megszűnte és helyette a liturgikus funkció előtérbe kerülése voltak; ekkor jelentek meg a térben a történelmet hangsúlyozó utalások, mint például a freskók. Az 1960-as években lett ismét a tér a szerzetesek istentiszteleteinek színtere – e funkció térigényét azonban napjainkra a II. Vatikáni Zsinat által is hangsúlyozott új egyházmodell és a liturgia reformja határozza meg. Ehhez kívántak igazodni a bencések, de fontos volt az is, hogy az addig használaton kívüli tereket újra bevonják a templom életébe, valamint egységesítsék a széttöredezett belső teret.

A bazilika a felújítás előtt; kép © Wikipédia

A felújítás szempontjainak átgondolására már 2003-ban létrejött a Bazilika Műhely, amelynek tagjai jórészt szerzetesek, illetve a művészettörténeti és építészeti szempontokat vizsgáló tudományos tanácsadó testület. Ennek köszönhetően az építészek kiválasztása már kész koncepció, határozott elképzelések alapján történt. Korábbi munkáinak ismeretében Peter Zumthor és John Pawson neve merült fel (előbbi svájci bencésekkel, utóbbi Novy Dvur trappista szerzeteseivel dolgozott korábban együtt). Zumthor túlzott elfoglaltság miatt nem tudta vállalni a felkérést, Pawson azonban, akinek Novy Dvur-i monostora igen meggyőző hatást tett az oda látogató pannonhalmi bencés szerzetesekre, elvállalta a munkát.

„A szerzetesek eszményi megrendelők voltak, mert még nálam is szigorúbbak: az aprólékos részletekről is kész elképzelésekkel rendelkeztek” - foglalta össze Pawson, aki a közös munka ünnepének nevezte az átadást. „Asztrik főapát úr levélben keresett meg, így kezdődött a közös munka. A pannonhalmi bazilika tere gyönyörű, de számos tényező korlátozta a térélményt. A tervezés során a régi és új között vezető úton kellett navigálni, amit csak nagy körültekintéssel kellett megtenni.” A tervező felkérését a bencések azzal indokolták: Pawson olyan építész, aki egyaránt érti a középkori szerzetességet és a mai igényeket is, munkáinak középpontjában pedig a tér minősége áll.

Az építészeti tervezés 2007 tavaszán kezdődött. Pawson először látványtervek sorozatával illusztrálta elképzeléseit, amelyek bemutatásakor sorban elvett egy-egy zavarónak ítélt elemet a térből: ilyenek voltak a Stornó Ferenc nevével fémjelzett 19. századi munkák során bekerült szószék, valamint a Szent Márton-rózsaablak, de az eredeti elképzelések között szerepelt a baldachinos főoltár eltávolítása is. Természetesen nem lehetett megfeledkezni a műemlékvédelmi és világörökségi szempontokról. „Pawson eredeti víziója meglehetősen radikális volt, amely sajnos ki is verte a biztosítékot a műemlékvédelemnél” - meséli lapunknak Gunther Zsolt, az építészeti munkálatok hazai felelőse. „Sajnos az egyezkedési folyamat nem konszenzussal végződött, így kompromisszumokat kellett kötnünk. A tériséget szűkítő dolgokat azonban mégis sikerült kivenni, a baldachinos főoltárnak pedig új funkciót találni. A célunk mindenképp az volt, hogy megnyugtassuk a teret;nem szerettük volna a 'zsibongást' erősíteni. A liturgikus koncepció egyébként nagyon megkönnyítette az építészek sorsát: gyakorlatilag egy kottát kaptunk, amelyet csak olvasni kellett.”

Pawson eredetileg fehér falfelületeket szeretett volna, azonban végül maradtak a natúr kőfelületek. A kelet felé tájolt, hosszanti tengelyre felfűzött tér lépcsőzetesen emelkedik; ezt az adottságot a tervezők kezdetben nehézségként értelmezték, és a szintek egységesítése is szóba került, később azonban a felújítási koncepció részévé tették. A szószék és a rózsaablak viszont kikerült a térből. Az egyik legnagyobb vitát az eredeti padlóburkolat cseréje váltotta ki: a kelheimi mészkővel sok hazai templomban találkozhatunk; csempeszerű megjelenése miatt azonban elvetették, és a szentély kivételével mindenhol egy mattabb, homogénebb anyagra, süttői mészkőre cserélték.

A mészkő padlóburkolatból szinte „kinőnek” a térbe frissen bekerült liturgikus tárgyak: a torony alatt felállított ónix keresztelőmedence, a templom tengelyében álló, szintén egyetlen ónixtömbből készült oltár és az ambó, a felolvasópult. A Bibliában a Teremtés egyik anyagaként megjelenő anyagból készült továbbá a szentély feletti körablak és a hármasablak is. Az ónix mellett a sötétbarnára pácolt amerikai dió a meghatározó: ebből készültek az új padok, valamint a szerzetesi stallumok, amelyek a templom szerzetesi jellegét alkotják. „Nagyon visszahúzódó, ugyanakkor nagyon nemes anyagokat használtunk” - vázolja az anyagválasztás indokait Gunther Zsolt.

A műemlékvédelmi szempontok miatt meg kellett tartani a mennyezet Storno-féle, 19.században keletkezett freskóit, amelyeket restauráltak a szakemberek; ebben az esetben azonban ez csak egy könnyebb tisztítást jelentett. Helyén maradt a baldachinos főoltár is, amelyet az építészek túlméretezettnek, funkciótlannak találtak; ide végül a tabernákulum került a Szent Benedek kápolnából.

A tér szervezése egyfajta beavatási utat is tükröz, amely a torony alatt, a keresztelőmedencétől indul, a legalsó szinten, ezt követi a közösségi liturgia színtere, majd a szentély. Ehhez a felfogáshoz jól illeszkedik a lépcsőzetes elrendezés. A kézzelfogható anyagok mellett a téralakítás másik fontos eleme a fény: segítségével az építészek a középkori derengést szerették volna felidézni. Az ablakok új „üvegezésével” némileg több természetes fény jut be, azonban így is szükség van a mesterséges megvilágításra. Így kerültek be a templomba például az egyedileg tervezett, cseh üvegből készült, gyertyákat idéző világítótestek.

A megújult bazilika mindenképp mérföldkőnek tekinthető a hazai műemlék-felújítások történetében: a szerzetesei közösség és az építészek nem féltek hozzányúlni a történeti térhez, visszanyúlva a gyökerekhez és megtisztítva azt számos rárakódott rétegtől, ugyanakkor igazodva is a mai igényekhez. Ezzel egyben szakítottak az általánosan elterjedt, minden történeti részlethez mereven ragaszkodó irányzattal. A megközelítés persze rengeteg kérdést felvet: mi alapján dönthetjük el, hogy mely korokban rárakódott réteget őrizzük meg, és melyeket lehet elvetni? „A szószék eltávolításakor a padló alatt tardosi vörösmárvány maradványokat találtunk, amelyek az eredeti padlóburkolatra utalnak. Ezt váltotta fel a jelek szerint a kelheimi mészkő. Úgy véltük: ha Stornó Ferenc annak idején vehette magának a bátorságot, hogy esztétikai szempontból válasszon követ, akkor nekünk is lehet” - fejti ki Gunther Zsolt. „A szerzetesek, az építészek és a restaurátorok előtt is volt egy bazilikakép, amelyet a munka során össze kellett illeszteni; ez hosszú folyamat volt, amelynek során minden résztvevőnek meg kellett értenie a speciális igény és használati mód követelményeit is.” Az elkészült végeredmény végül kompromisszumos megoldás lett, amely kelthet felemás érzéseket a szemlélőben. Ugyanakkor ez tekinthető egyfajta „tervezett rendezetlenségnek” - egy, a történelem formálta templom szinte elkerülhetetlen jellemzőjének.

építészet, műemlék, gunther zsolt, minimalizmus, egyházi építészet, pannonhalmi főapátság, john pawson, epiteszet, pannohalmi bazilika rekonstrukciója, szent márton templom, szakrális tér, ónix Icon_print

A pannonhalmi bazilika megújult belső tere

Ónixoltár a pannonhalmi bazilikában

A felújított pannonhalmi bazilika

A pannonhalmi bazilika belső tere a felújítás előtt

A megújult pannonhalmi bazilika külső homlokzata

A megújult pannonhalmi bazilika

A megújult pannonhalmi bazilika

A torony alatti tér a keresztelőmedencével a pannonhalmi bazilikában

A torony alatti tér a keresztelőmedencével a pannonhalmi bazilikában

A Stornó-féle freskók a pannonhalmi bazilikában

Padok a pannonhalmi bazilikában

Szerzetesi stallumok a pannonhalmi bazilikában

Keresztelőmedence, oltár és ambo a pannonhalmi bazilikában

Oltár és cseh üveglámpák a pannonhalmi bazilikában

Ónixtömb oltár a pannonhalmi bazilikában

Az ambo a pannonhalmi bazilikában

Gyertyát idéző cseh üveglámpa a pannonhalmi bazilikában

Ónix körablak a pannonhalmi bazilikában

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317