Logomain

Janáky István 1938-2012

By Kovács Dániel 2012. augusztus 7. 15:14

szerk at hg dot hu

P_01.gallery

Ifjabb Janáky István

Hm.gallery

Ifjabb Janáky István és Janáky György terve a hódmezővásárhelyi művelődési ház felújításához

Haj_908_.gallery

Az ifjabb Janáky István és Meditz László tervei alapján emelt Schaár Erzsébet Múzeum Pécsett

Haj_903_.gallery

Az ifjabb Janáky István és Meditz László tervei alapján emelt Schaár Erzsébet Múzeum Pécsett

2012. augusztus 6-án, 74 évesen elhunyt ifjabb Janáky István, a hazai építészeti közélet központi alakja.

2012. augusztus 6-án, 74 évesen elhunyt ifjabb Janáky István. A XX. század második felében a magyar építészet meghatározó alakja, Ybl-díjas, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a regionalista építészet szószólója, aki az elmúlt bő két évtizedben magyar építészeti közélet egyik központi figurájának számított.

Ifjabb Janáky István. Fotó: Janesch Péter

Építészcsaládból származik: édesapja, idősebb Janáky István a két világháború közötti modern magyar architektúra meghatározó alakja. Mindkét fia, István és György is építész lett, utolsó közös munkájuk az édesapjuk által tervezett és 1948-ra elkészült hódmezővásárhelyi művelődési központ felújítása, amelynek átadása idén esedékes. Munkáiról közösen néhány évvel ezelőtt könyvet is összeállítottak. Édesapja munkássága az ifjabb Janáky Istvánra pályája elején is meghatározó volt: 1965-ben közösen indultak a Nemzeti Színház tervpályázatán.

Ifjabb Janáky István 1938-ban született Budapesten. Budán, a Margit körúti és a Medve utcai általános iskolákba járt, majd a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett, ahol a művészettörténeti, rajzi és mintázási stúdiumok mellett erős matematikai képzést is kapott. 1956-ban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett. Itt elsősorban Csonka Pál, Major Máté, Vargha László és Pintér Béla gyakoroltak rá nagy hatást, mesterének azonban édesapját és a személyesen nem ismert Molnár Farkast tekintette. 1961-ben diplomázott. Két évig a MÁV Vasúttervező Vállalat Magasépítési Osztályán dolgozott, majd 1963-tól egészen 1999-es nyugdíjba vonulásáig az IPARTERV munkatársaként.

Első önálló munkája a záhonyi kultúrház terve volt 1962-ben. A hatvanas évek végétől számos ipari létesítményt és ezekhez kötődően irodaépületeket tervezett, Nyíregyházára, Győrbe, Százhalombattára, Budapestre, Budaörsre. Fontos munkája a kecskeméti uszoda 1968-ra elkészült épülete, valamint a Schaár Erzsébet Múzeum 1986-ra felépített, de csak 1991-ben megnyílt pécsi otthona. 1970-72 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját, ahol 1974-től vezető építészként dolgozott. E minőségében a mindenkori fiatal építészek több generációjára volt nagy hatással; tanítványai közül ő maga említi Turányi Gábor, Tomay Tamás, Nagy Tamás, Pazár Béla, Karácsony Tamás, Janesch Péter, U. Nagy Gábor, Balázs Mihály, Z. Halmágyi Judit, Major György, Göde András neveit.

1990-ben Ybl-díjat kapott a budapesti Vizafogó lakótelep mellé, a Duna partra tervezett sportcsarnokért, amelyet 1988-ban tervezett a Budapesti Elektromos Művek számára. Ugyanehhez az évhez kötődik egyik legjelentősebb tervpályázati sikere is: az 1992-es sevillai EXPO magyar pavilonjára kiírt pályázaton első helyezést ért el a Lepkeház tervével. A kormány azonban nem őt, hanem a pályázaton nem induló Makovecz Imrét bízta meg a munkával.

Az ifjabb Janáky István és Meditz László tervei alapján emelt Schaár Erzsébet Múzeum Pécsett. Kép © Hajdú József, via artur.org.hu

Janáky nem tartozott a népszerű építészek közé. Az éveket csúszó Schaár Erzsébet Múzeum nyeregtetős, időtlennek tűnő épülete kiváló példa a helyszín és a beruházó adottságaiból kiinduló, azokból rendszert teremtő építészetére. Munkáin a természetes anyagok gazdag használata jellemző, spontánnak tűnő geometrikus rendet teremtve. 2004-ben megjelent, Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című könyve szubjektív gyűjtemény olyan, az ország minden pontjából összegyűjtött, legtöbbször műépítészi szándék nélkül létrejött formákból, felületekból, építészeti jelenségekből, amelyek összességében minden cinizmus nélkül a magyar regionalizmus egy sosem létezett, ősi formatárára engednek következtetni. „Janáky könyve páratlan kísérlet az építészeti kultúrán belüli folyamatosság megteremtésére: ha már sem a jegyzett, »magas« építészetben, sem a kanonizált kultúrában nem lehet, hát »partizán« módon kell megteremteni, másutt megkeresni a forrást az egységhez” – írta a könyvről Szemerey Samu. Janáky úgy vélte: építészeti szépség az egyedi út kétségbeesett kutatása vagy a nemzetközi trendek mímelése nélkül is létrejöhet, bár az építészdiploma ebben inkább hátrányt jelenthet, mint előnyt. A könyv anyagát 2004-ben bemutathatta a Velencei Biennále magyar pavilonjában, a Janesch Péter koncepciója alapján (csak részben megvalósult) kiállításon.

1999-es nyugdíjba vonulását követően Janáky elsősorban lakóházakat tervezett, illetve szakmai és szépirodalommal foglalkozott. Egyike volt azoknak a tervezőknek, akiket meghívtak a Szépművészeti Múzeum bővítésének tervezésére kiírt pályázaton. 2007 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára volt, ahol 2002 óta oktatott. Elsősorban oktatói munkásságának elismeréseként 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést ítélték neki.

A hódmezővásárhelyi művelődési ház felújításának terve. Kép: hodmezovasarhely.hu

Az „architektúra sajátságos, filozofikus némaságának” pártján állva Janáky saját bevallása szerint „mindig gyanúperrel élt” az organikus építészettel szemben, és ennek az utóbbi években egyre inkább hangot is adott. A Makovecz Imre tavalyi halálát megelőzően megírt, de csak a temetés után publikált, Levelek Árkádiából című előadása komoly vitát váltott ki az Építészfórum hasábjain és azokon túl. A rendszerváltás után Janáky alakja a magyar építészeti közélet egyik pólusává vált, és ezek a pólusok az elmúlt két évtizedben meghatározták a közbeszédet. Mondhatjuk: Janáky István halálával korszakos jelentőségű építésztől búcsúzunk.

építészet, gyász, magyar építészet, janáky istván, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

Ifjabb Janáky István

Ifjabb Janáky István és Janáky György terve a hódmezővásárhelyi művelődési ház felújításához

Az ifjabb Janáky István és Meditz László tervei alapján emelt Schaár Erzsébet Múzeum Pécsett

Az ifjabb Janáky István és Meditz László tervei alapján emelt Schaár Erzsébet Múzeum Pécsett

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317