Logomain

Zöldházak 100 mérföldes perspektívával

By Malustyik Orsolya 2012. július 25. 14:09

szerk at hg dot hu

Myco_house.gallery

The 100 Mile House: MyCo Home

100_mile_house_3rd.gallery

The 100 Mile House, 3. helyezett terv

100_mile_house_3rd_2.gallery

The 100 Mile House, 3. helyezett terv

100_mile_house_diak.gallery

The 100 Mile House: a diák kategória nyertese

Myco_home_1_gal.gallery

The 100 Mile House: MyCo Home

Myco_home_2_gal.gallery

The 100 Mile House: MyCo Home

Student_prize_1_gal.gallery

The 100 Mile House: a diák kategória nyertese

Student_prize_2_gal.gallery

The 100 Mile House: a diák kategória nyertese

The_bee_house_1_gal.gallery

The 100 Mile House: The Bee House

The_bee_house_2_gal.gallery

The 100 Mile House: The Bee House

The_bee_house_2_gal.gallery

The 100 Mile House: The Bee House

Zero_e_house_1_gal.gallery

The 100 Mile House: Zero E House

Zero_e_house_gal.gallery

The 100 Mile House: Zero E House

100_mile_galnyito.gallery

The 100 Mile House, 3. helyezett terv

Ilyen távolságról származhatnak maximum a kanadai tervpályázatra beküldött házak építőanyagai.

A zöldépítészet képviselői rendületlenül küzdenek azért, hogy az ember alkotta építmények készítésénél teret nyerjenek a környezetkímélő megoldások. A kanadai British Columbia Architectural Foundation (Brit-kolumbiai Építészeti Alapítvány) is támogat minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a fenntartható építészet fejlődését, elterjedését. A szervezet idén tavasszal egy új ötlettel állt elő: versenyt hirdetett 100 Mile House néven, amelynek célja, hogy a résztvevők tapasztalataikat, ötleteiket felhasználva újragondolják a környezetbarát lakóház fogalmát és azt, ahogyan a 21. századi ember él.

A fenntartható építés egyik fontos aspektusának a megszokottól eltérő hangsúlyozása felkeltette bennünk az érdeklődést: valóban fontos és hasznos szempont-e a tervezés során az építőanyagok származási helye, mennyire befolyásolja a helyi anyagok használata a tervezési koncepciót, illetve ha ezeket figyelembe is vesszük, mennyire lesz ezektől az épületünk környezetkímélőbb, korszerűbb, működőképesebb. Joggal merül fel bennünk a kérdés, vajon ez nem csupán egy régi emlékkép felidézése, amely saját idejében jól működött, de a mai globalizált világban nem biztos, hogy megállja a helyét. A válaszok felderítésére segítségül hívtuk az energiatudatos építés egyik hazai képviselőjét, Kazinczy Gyöngyvér építészmérnököt. 

A történelem során az ember minden olyan anyagot felhasznált, amely megtalálható volt saját környezetén belül, csakhogy menedéket építhessen magának. Vajon ez működhet egy olyan mai, modern város esetén is, mint Vancouver? A felhívás erre a kérdésre keresett választ. A pályázati kiírás legfontosabb kritériuma az anyaghasználatra vonatkozott. A verseny során tervezett zöld ház megvalósításához csak a város 100 mérföldes (kb. 161 km) körzetén belül fellelhető, kézzel vagy gyárilag feldolgozott, illetve újrahasznosított anyagokat lehetett csak felhasználni. A pályázaton részt vehettek építészek, designerek, művészek, diákok, környezettudatos alkotók az egész világról. A három hónapos benyújtási határidő alatt 17 országból 57 pályamű érkezett, a végső elbírálást követően 5 terv kapott díjat.

A versenyt egy fiatal helyi tervező, Tony Osborn nyerte Myco Home elnevezésű ötletével. Koncepciója lehetővé tenné a régió hulladékfelhasználásának, az építési munkálatok károsanyag-kibocsátásának csökkenését, az épületek egyszerűbb, környezettudatosabb üzemeltetését. Az általa tervezett házhoz szerkezeti elemként olyan előre gyártott falazóblokkokat képzelt el, amelyekbe a farostok között megtelepedő gombaspórákat juttat, ezzel tűz- és penészállóvá téve az elemet, és növelve annak hőszigetelő képességét. Méretüknek köszönhetően lehetővé válna a kézi mozgatás, és az építés során egyfajta modulrendszerbe sorolnák az elemeket. Osborn szerint összeillesztésük olyan könnyedén működne, mint a Lego játék esetében, ami leegyszerűsítené az építési munkálatokat, csökkentve a hulladéktermelést. A tervező szerint a ház nemcsak használata során alkalmazkodik a környezethez, hanem élettartama lejártával is, hiszen egyszerűen és környezetet kímélő módon lehet elbontani, elemeit újra felhasználni.

A második helyezett a Zero E House lett, a skót Neil Burford, Alex Pearson és Joseph Thurrott építészektől. Az ötletgazdák tervükben aktív és passzív környezeti technológiákat alkalmaznak a zéró energia felhasználás eléréséhez. A harmadik helyezett Won Jin Park lett New Yorkból. Az innovációs díjat a The Bee House nyerte el, Renee Ferguson és Michelle Krochmal tervező munkája, míg a diák kategória győztese a madridi Laura Larino Diaz és Dario Adail Ferrer által tervezett épület lett.

A környezettudatos építés egyszerűen annyit tesz, hogy a beavatkozások során minél kevésbé terheljük a környezetet. A megállapítás értelmében nem elhanyagolható szempont a helyi erőforrások hasznosítása. „Amennyiben rendelkezésre áll, úgy a helyi építőanyagokat preferáljuk, ezzel csökkentve az építőanyagok szállítási útvonalát, és az ebből adódó szén-dioxid-kibocsátást”- véli Kazinczy Gyöngyvér, aki a ráckevei Nappali Ellátás és Gyermekjóléti- Családsegítő Szolgálat épületével idén elnyerte a Magyar Energia Hivatal Építészeti- Épületenergetikai Nagydíját.

Adja magát a kérdés, hogy mindezek ellenére a mai építési viszonyok között, illetve a különböző (megrendelői, kivitelezői) igények között mennyire állja meg a helyét, mennyire tud erős maradni ez a szándék? „Nehezen, de törekedni kell rá”- ismeri el az építész. „Sok paraméter van egy építőanyag kiválasztásakor - alapanyagok származási helye, előállítás helye (távolság) és körülményei, egészségre gyakorolt hatása, az építőanyag ára, hőszigetelésnél a hőátbocsátási tényező stb. -, amelyeket optimalizálni kell.”

Az építész egy konkrét tapasztalattal próbálja megértetni a helyzet bonyolultságát. „Én például előszeretettel alkalmazom a cellulóz hőszigetelést, nagyon kedvező tulajdonságai miatt. Ezt viszont eddig Magyarországon nem gyártották, így mérlegelni, számolni kell, hogy mivel okozunk kisebb környezetterhelést. Szerencsére nemrégiben elindult itthon is a cellulóz gyártása, így legalább már ez nem okoz dilemmát.”

Az egyes zöld minősítő rendszerek megjelenése számottevő változást jelentett a fenntartható építésben. A két legelterjedtebb nemzetközi rendszer az angol BREEAM és az amerikai LEED. Ezek a rendszerek abból a szempontból jóval korszerűbbek a korábbi értékelési gyakorlatnál, hogy fő témakörükbe nemcsak az energiafelhasználás tartozik, hanem olyan szempontok is, mint például a területhasználat és ökológia, a vízhasználat, a közlekedés, illetve a nyers- és építőanyag-használat. Az értékelés során az egyes kategóriákban pontok szerezhetők. Ebből a pontrendszerből is kiderül, hogy az elmúlt évek alatt teret hódított, nagyobb hangsúlyt szerzett az anyaghasználat is. Megállapíthatjuk tehát, hogy az valóban fontos kérdése korunk ökoépítészetének. De mi a helyzet itthon, nálunk mennyire működőképes egy ilyen kezdeményezés?

„A Magyarországon működő hivatalos tanúsító rendszer kizárólag az energetikára koncentrál. Sajnos nem veszi figyelembe az építőanyagok környezetterhelését." - elemzi Kazinczy Gyöngyvér. "Nálunk még nem jutottak túl azon, hogy nemcsak egy szempont létezik (az energiafelhasználás kérdése a használat alatt), hanem sok paramétert kell figyelembe venni, hogy a tökéleteshez közeli megoldást építsük meg.”

Ugyanakkor számos, a 100 Mile House-hoz hasonló kezdeményezés létezik a világon; ezek közül az egyik legaktuálisabb egy most futó ghánai pályázat, amelyet az NKA Alapítvány szervezésével indítottak. A kiírók vállalkozószellemű, fiatal tehetségek jelentkezését várják gyakornoki állás betöltésére. A projekt célja egy közösségi ház létrehozása a környék fiataljai számára. Ennél a versenynél is, csakúgy, mint a 100 Mile House pályázatnál, csupán helyi anyagokat használhatnak fel a résztvevők. Fontos kritérium továbbá, hogy a későbbi építési munkálatoknál a helyi önkéntes munkaerőt, illetve helyi technológiát kell hasznosítani. Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, a pályázatra az alábbi oldalon tudsz jelentkezni. 

fenntartható építészet, kanadai építészet, kanadai epiteszet, tony osborn, myco home, the 100 mile house, british columbia architecture foundation, helyi építőanyagok, malustyik orsolya Icon_print

The 100 Mile House: MyCo Home

The 100 Mile House, 3. helyezett terv

The 100 Mile House, 3. helyezett terv

The 100 Mile House: a diák kategória nyertese

The 100 Mile House: MyCo Home

The 100 Mile House: MyCo Home

The 100 Mile House: a diák kategória nyertese

The 100 Mile House: a diák kategória nyertese

The 100 Mile House: The Bee House

The 100 Mile House: The Bee House

The 100 Mile House: The Bee House

The 100 Mile House: Zero E House

The 100 Mile House: Zero E House

The 100 Mile House, 3. helyezett terv

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317