Logomain

Az Isten csigaháza

By Kovács Dániel 2012. július 24. 14:33

szerk at hg dot hu

Archiv_1.gallery

Archív fénykép a pécs-postavölgyi templomról

Axonometria.gallery

A postavölgyi templom axonometrikus képe

2.gallery

A postavölgyi templom északról

3.gallery

A postavölgyi templom főhomlokzata a bejárattal

4.gallery

A postavölgyi templom belső tere

5.gallery

A postavölgyi templom belső tere

6.gallery

A postavölgyi templom karzata Erdős János domborműveivel

7.gallery

Régi korpusz a postavölgyi templom szentélyében

8.gallery

A postavölgyi templom makettje

1.gallery

A postavölgyi templom a völgy felől

Modern Magyar sorozatunk újabb epizódja a Pécs-Postavölgyben álló Szent László templomot mutatja be.

Aligha akad másik város a Kárpát-medencében, amely olyan széles és átfogó spektrumát kínálja az elmúlt kétezer év helyi szakrális építészetének, mint Pécs. Az ókori Sopianae ókeresztény sírépítményi ma a világörökség részei; a temető helyén emelt román kori bazilika faragványai a legszebbek közé tartoznak Magyarországon. Málomban apró 13. századi kápolna szemlélteti az Árpád-kori templomok nemes egyszerűségét, Jakováli Hasszán pasa dzsámija az oszmán-török egyházi építészet fontos emléke, a Kálvária-dombon barokk kápolna áll, a zsinagóga egyik tervezője a hazai romantika legismertebb mestere, Feszl Frigyes. A két világháború közötti időszak kiemelkedő emléke a pálosok Weichinger Károly tervezte temploma. És találunk figyelemre és látogatásra méltó templomot az 1945 utáni időkből is, igaz, a városközponttól kissé távolabb: a Postavölgyben.

A postavölgyi templom újkorában. Fotó: Getto Tamás szívességéből, via artur.org.hu

Ha az M6-os autópálya felől közelítjük meg, az 58-as útra kanyarodva lassan feltárul a Mecsekre felkúszó város képe. Még mielőtt túlságosan elmerülnénk a látványban, az első adandó alkalommal jobbra kell kanyarodnunk. Postavölgy, amely a hagyomány szerint nevét az itt első alkalommal szőlőt telepítő postamesterről kapta, a 20. század második felében épült ki, és ma Pécs legdélebbi városrésze. Plébániatemploma a völgy és a városba vezető út felől is jól látható, feltűnő, fehér épület, amely 1981-re készült el Getto József tervei alapján.

„A második világháborút követő közel fél évszázad hazai szakrális építészete aligha mérhető a nyugat-európai építésze mércéjével” – ezt Farkas Attila, az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács titkára írta 1991-ben. Az utóbbi évek kutatásai ha nem is cáfolták teljesen ezt a szomorkás megállapítást, de azt nyilvánvalóvá tették, hogy még a Rákosi- és Kádár-korszak egyházellenes Magyarországán is születtek kiemelkedő szakrális épületek. Többnyire persze súlyos kompromisszumok eredményeként, az 1951-ben létrejött Állami Egyházügyi Hivatal szigorú felügyeletével, feltűnésmentesen – de mégis: akadtak építészek, akik felvállalták a templomépítés nehéz, de nemes feladatát. Csaba László híres, de inkább a kivételek közé tartozó és voltaképp az állami reprezentáció részeként emelt hollóházi temploma mellett a kisközösségek összefogásának és az építészi tehetségnek is szép példája többek közt Török Ferenc templomai Nagydobszán, Nemeshetésen és Edelényben, Bán Ferenc Szent László temploma Nyíregyháza-Borbányán, Bachmann Zoltán és Kistelegdi József szamoskéri református imaháza, Szabó István márkházai gerendatemploma – mind a hetvenes-nyolcvanas években újjáéledő magyar templomépítészet kiemelkedő emlékei.

A sorba illeszkedik az 1977-1981 között épült postavölgyi Szent László római katolikus templom. A dombra felkúszó telek felső részén emelt épület alaprajza konkáv hétszög. Tört vonalú spirálban emelkedő fala legfelül kettényílik és toronyszerű, de a templomtest szerves részét alkotó tömeget formál. A főút felől a képet a zárt, fehér falak uralják, a minden irányból más képet mutató tömb fehér erődre, bástyára emlékeztet. A völgy irányába viszont az épület megnyílik, láthatóvá válik üvegfalakkal védett szerkezete, a fal emelkedését követve fellépcsőző, fémszerkezetű tető és tágas, hívogató bejárata. A csigavonalú alaprajz egyszerű gondolatából egyik legszebben, szobrászi módon formált templomépületünk született meg a Postavölgyben.

A postavölgyi templom axonometrikus képe. Grafika: Getto Tamás szívességéből, via artur.org.hu 

A belsőépítészet a tervező fia, az azóta saját jogán is neves építésszé lett Getto Tamás első komolyabb munkája. A templom összetett felépítése szabálytalan, centrális belső beosztást eredményez. A belső közepén, a torony lábánál egy lépcsőfokkal megemelt pódiumon kapott helyet a szentély, amely ezáltal nem a hívektől elválasztott, hanem a közösség középpontjába helyezett tér. A bejárattal átellenes oldalon, ahol a nagyobb belmagasság lehetővé teszi, a torony oldalából megközelíthető karzatot alakítottak ki, mellvédjén Erdős Jánosnak a világ teremtését ábrázoló relief-sorozatával. A belső tér meleg hatását a tardosi vörös mészkő padlóburkolat és a mennyezet barnára pácolt lécborítása erősíti. A külső zárt hatására rácáfolva a belső teret átjárja a tető ablaksávjain beáramló fény.

A fény mint a szakralitás építészeti eszköze az 1962-65 közötti lezajlott II. Vatikáni Zsinat alapvető tétele. A 20. századi katolikus egyházművészetet gyökeresen megreformáló tanácskozás megerősítette azokat a spontán folyamatokat, amelyek következtében a templomok hagyományos felépítése átalakult. A tornyok és a kereszt alaprajz elhagyása, a liturgikus tér átalakítása mellett a reprezentativitás helyett a bensőségesség került előtérbe. A postavölgyi templom építtetője, a pécsi egyházmegyét 1969-től vezető Cserháti József püspök ott volt a zsinat több ülésén, és könyvet is publikált az itt megfogalmazott tanításokról. Több mint egy évtizedet kellett várnia, hogy saját székhelyén is a zsinati reformoknak megfelelő templomot szentelhessen fel.

A templom messzebbről a fák fölé magasodó bástya képzetét kelti...

...közelebb érve lassan feltárul szerkezete.

A völgy felé megnyíló bejárat.

Panorámakép a templombelsőről.

A belső a szentély felől.

A karzat domborművei a teremtés egyes napjait szimbolizálják.

Régi korpusz a szentélyben.

Az idén nyolcvan esztendős Getto József a pécsi építészet kiemelkedő alakja. Míg az 1968-tól működő Pécsi Ifjúsági Iroda, majd az 1973-ban a Művészet folyóirat hasábjain saját kiáltványt publikáló Pécs Csoport Csete György vezetésével Lechner Ödön és Kós Károly nyomdokain haladva, a magyar népművészetből tanulva vált a magyar szerves építészet fontos alkotócsoportjává, szembeszegülve a megkövült dogmákkal, addig Getto „belülről reformálva” hű maradt a modernizmushoz. Ebben persze olyan pécsi előzmények segíthették, mint Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Weininger Andor, vagy az ugyancsak itteni születésű Breuer Marcell munkái. A város két világháború közötti képét meghatározó formanyelv egyik legfontosabb továbbfejlesztője a nyolcvanas években épp Getto, akinek legjelentősebb munkája a postavölgyi templom mellett a Művészeti Szakközépiskola 1984-88 között emelt tömbje.

A templom makettje.

A mai fotókat a cikkhez Gulyás Attila készítette. Ez a cikk is a modern kori magyar építészet elfelejtett épületeivel foglalkozó sorozatunk tagja, a korábbi epizódokat lásd a lenti térképen. Olvasóink eddigi ötleteket köszönjük, és várjuk a továbbiakat kommentben, vagy a szerk(kukac)hg.hu címre.   


Magyar Modern nagyobb térképen való megjelenítése

Magyar Modern: kattintson a sorozat többi házáért!

 

építészet, kovács dániel, magyar építészet, templom, pécs, magyar modern, epiteszet, magyar epiteszet, getto józsef, getto tamás Icon_print

Archív fénykép a pécs-postavölgyi templomról

A postavölgyi templom axonometrikus képe

A postavölgyi templom északról

A postavölgyi templom főhomlokzata a bejárattal

A postavölgyi templom belső tere

A postavölgyi templom belső tere

A postavölgyi templom karzata Erdős János domborműveivel

Régi korpusz a postavölgyi templom szentélyében

A postavölgyi templom makettje

A postavölgyi templom a völgy felől

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317