Logomain

Utazzon a napfényes Észak-Koreába!

By Kovács Dániel 2012. július 18. 10:19

szerk at hg dot hu

9.gallery

Phenjan, Észak-Korea: Építkezések a Thongil utca környékén, 1989 körül, archív kép

11.gallery

Phenjan, Észak-Korea: A Thongil-lakónegyed napjainkban

7.gallery

Phenjan, Észak-Korea: A phenjani metró egyik állomása

10.gallery

Phenjan, Észak-Korea: "Vezérünk a Napunk", "Április 15: a Nap ünnepe, nemzeti ünnep" - feliratok a kimdzsongilia nevű virággal egy phenjani lakóházon

12.gallery

Phenjan, Észak-Korea: Az 1984-ben emelt Mansuade Csarnok, az észak-koreai parlament székhelye

8.gallery

Phenjan, Észak-Korea: Kim Dzsongil fényképeket nézeget, mozaik a Foreign Languages Publishing House területén

Cover_3d.gallery

Philipp Meuser (szerk.): Architectural and Cultural Guide. Pyongyang. Vol I-II.

1.gallery

Phenjan, Észak-Korea: Az Újraegyesítés Diadalíve, amely 2001 óta ível a Kaesongba vezető autópálya felett

2.gallery

Phenjan, Észak-Korea: Kilátás a Juche-toronyról. Középen a Kim Ir Szen téren álló, 1982-ben hagyományos koreai stílusban emelt Nagy Népkönyvtár

6.gallery

Phenjan, Észak-Korea: A tízemeletes Nagy Népkönyvtár közelebbről

3.gallery

Phenjan, Észak-Korea: A japán megszállók legyőzésére emlékeztető diadalív 1982-re, Kim Ir Szen 70. születésnapjára készült el

4.gallery

Phenjan, Észak-Korea: Mangyongdae Iskolás Gyermekek Palotája, 1989

5.gallery

Phenjan, Észak-Korea: A hatezer férőhelyes, 1981-ben elkészült phenjani Jégcsarnok

A világ legzártabb diktatúrájába igen kevesen jutnak el, de egy friss és kiváló phenjani útikönyv megkönnyíti a dolgunkat.

Átadták-e már a világ legmagasabb szállodaépületét, a Ryungong Hotelt Észak-Korea fővárosában? Fogalmunk sincs. A világ leginkább elszigetelt diktatúrájából alig szivárognak ki hírek, és még kevesebb olyan, ami a valóságot tükrözné, hála az évtizedek alatt felépített propagandagépezetnek. A német DOM Publishers útikönyvsorozatában megjelent, Phenjanról szóló kötetpár azonban eddig páratlanul pontosan rajzolja ki a város Janus-arcát. Az első kötet Észak-Korea hivatalos turisztikai szerveinek jóváhagyásával készült, és az általuk erősített propagandisztikus képet mutatja; a második viszont Philipp Meuser szerkesztette tanulmányaival a valóságot próbálja feltárni.

Az Újraegyesítés Diadalíve, amely 2001 óta ível a Kaesongba vezető autópálya felett. Kép © Foreign Languages Publishing House, Pyongyang/Democratic People’s Republic of Korea 

Bár még csak néhány hónapja jelent meg, Phenjan (a koreai név magyaros átírása Pjongjang) építészeti és kulturális kalauza máris egyfajta kultstátuszra tett szert építészkörökben, és nem kizárólag tartalma, de kritikus szemléletű megközelítésmódja miatt is. A két kötet 368 oldalon, több mint 450 képpel nyújt betekintést Phenjan közelmúltjába és jelenébe. Míg az első forrásértékű kiadvány arról, hogyan is képzelik az észak-koreai funkcionáriusok a turisztikai kiadványt, egy emberek nélküli város képeivel és száraz, két-három mondatos leírásokkal, addig a második kötetbe az építész Meuser maga válogatott össze képeket orosz és amerikai forrásokból, korábban az országba eljutóktól, illetve saját észak-koreai útjáról. A páratlanul gazdag illusztrációs anyag mellett a kötet tartalmazza többek közt Meuser személyes hangvételű útmutatóját, Ahn Chang-Mo dél-koreai építészettörténész összefoglalóját a félsziget architektúrájáról, és Christian Posthofen tanulságos kommentárjait Kim Dzsongil 1991-ben megjelent építészeti „traktátusához”.

Észak-Koreában ugyanis az építészet elsősorban politikai gesztus. Ahogy Meuser megfogalmazza: Phenjan a szocialista építészet legjobban megőrzött szabadtéri múzeuma a világon. Ami különlegessé teszi a várost, hogy a kapitalizmus (a szó helyére itt voltaképp a „jólét” is behelyettesíthető) minden hétköznapi uszadéka hiányzik: nincsenek óriásplakátok, árusbódék, falragaszok, utcai árusok, graffitik. Nem csak a propagandacéllal készült képekre, de a turistafotókra is igaz, hogy Phenjan megdöbbentően steril és skanzenszerű. A hosszan elnyújtózó sugárutak mentén méretes, mindenki számára azonos életfeltételeket kínáló háztömbök állnak. Egyhangúságukat reprezentatív közösségi épületek és még nagyobb, fényűző középületek szakítják meg. A szocialista realizmus, amelynek bő két évtizedes történetét a Szovjetunióban és a csatlós tagállamokban Hruscsov 1954-ben rövidre zárta, Észak-Koreában élő és működő diszciplína maradt, amely egyfajta természetes evolúció útján bővült idővel a modern formajegyeivel. Ez sajátos elegyet eredményezett. A phenjani metró hetvenes-nyolcvanas években befejezett állomásai, amelyekre használt NKD-s szerelvények futnak be, egyértelműen moszkvai mintára épültek, kristálycsillárokkal, mozaikképekkel, drága kőburkolatokkal. A Kwangbok sugárút mentén álló, nagyjából ugyanakkor emelt hengeres lakótornyok viszont állhatnának bármelyik észak-amerikai nagyvárosban is.

Kilátás a Juche-toronyról. Középen a Kim Ir Szen téren álló, 1982-ben hagyományos koreai stílusban emelt Nagy Népkönyvtár. A tér baloldalát a Külügyminisztérium, a jobb oldalát a Kommunista Párt központi székháza uralja. Kép © Meuser/DOM publishers

A tízemeletes Nagy Népkönyvtár közelebbről. Fotó: © Foreign Languages Publishing House, Pyongyang/Democratic People’s Republic of Korea

Észak-Korea építészetét a legjobban Nicolae Ceaușescu Romániájával lehet párhuzamba állítani. A számos egyezés közül elsősorban az oktalan monumentalizmust érdemes kiemelni. A bukaresti Köztársasági Palota párhuzama Phenjanban a világ legnagyobb, 150 ezer fős stadionja; itt rendezik minden év augusztusa és októbere között az Arirang játékokat, amelynek során több tízezer fiatal észak-koreai mutat be látványosan koreografált gimnasztikai gyakorlatokat.

A japán megszállók legyőzésére emlékeztető diadalív 1982-re, Kim Ir Szen 70. születésnapjára készült el. Kép © Meuser/DOM publishers

Mangyongdae Iskolás Gyermekek Palotája, 1989. 650 szobájában akár 4500 gyerek is elfér egyszerre. Fotó: © Foreign Languages Publishing House, Pyongyang/Democratic People’s Republic of Korea

A hatezer férőhelyes, 1981-ben elkészült phenjani Jégcsarnok. Fotó: © Foreign Languages Publishing House, Pyongyang/Democratic People’s Republic of Korea

A könyvvel azonban Meuser – saját bevallása szerint – nem kritizálni akar, hanem megmutatni a valóságot, kíméletlenül felfedve a tiszta homlokzatok mögött rejtőző diktatúrát, az intellektuális szegénységet és a kreativitás hiányát. A könyv természetesen elsősorban a „karosszékes utazóknak” készült, hiszen manapság is igen kevesen jutnak el Észak-Koreába; és ha netán el is jutnánk, a határon aligha néznék jó szemmel ezt a kiadványt. A DOM phenjani építészeti kalauza úttörő könyv, nem hiányozhat senki polcáról, aki mélyebben érdeklődik a 20. század építészete iránt.

Építkezések a Thongil utca környékén, 1989 körül, archív kép. Fotó © Foreign Languages Publishing House, Pyongyang/Democratic People’s Republic of Kore

A Thongil-lakónegyed napjainkban. Fotó © Foreign Languages Publishing House, Pyongyang/Democratic People’s Republic of Korea

A phenjani metró egyik állomása. Fotó © Meuser/DOM publishers

"Vezérünk a Napunk", "Április 15: a Nap ünnepe, nemzeti ünnep" - feliratok a kimdzsongilia nevű virággal egy phenjani lakóházon. Fotó © Meuser/DOM publishers

Az 1984-ben emelt Mansuade Csarnok, az észak-koreai parlament székhelye. Fotó © Foreign Languages Publishing House, Pyo1ngyang/Democratic People’s Republic of Korea

Kim Dzsongil fényképeket nézeget, mozaik a Foreign Languages Publishing House területén. Fotó © a42.org

Philipp Meuser (szerk.): Architectural and Cultural Guide. Pyongyang. Vol I-II.
DOM Publishers, Berlin, 2012
A kiadvány ára 32 Euro, megrendelhető a DOM Publishers honlapján.

építészet, könyv, phenjan, észak-korea, epiteszet, dom publishers Icon_print

Phenjan, Észak-Korea: Építkezések a Thongil utca környékén, 1989 körül, archív kép

Phenjan, Észak-Korea: A Thongil-lakónegyed napjainkban

Phenjan, Észak-Korea: A phenjani metró egyik állomása

Phenjan, Észak-Korea: "Vezérünk a Napunk", "Április 15: a Nap ünnepe, nemzeti ünnep" - feliratok a kimdzsongilia nevű virággal egy phenjani lakóházon

Phenjan, Észak-Korea: Az 1984-ben emelt Mansuade Csarnok, az észak-koreai parlament székhelye

Phenjan, Észak-Korea: Kim Dzsongil fényképeket nézeget, mozaik a Foreign Languages Publishing House területén

Philipp Meuser (szerk.): Architectural and Cultural Guide. Pyongyang. Vol I-II.

Phenjan, Észak-Korea: Az Újraegyesítés Diadalíve, amely 2001 óta ível a Kaesongba vezető autópálya felett

Phenjan, Észak-Korea: Kilátás a Juche-toronyról. Középen a Kim Ir Szen téren álló, 1982-ben hagyományos koreai stílusban emelt Nagy Népkönyvtár

Phenjan, Észak-Korea: A tízemeletes Nagy Népkönyvtár közelebbről

Phenjan, Észak-Korea: A japán megszállók legyőzésére emlékeztető diadalív 1982-re, Kim Ir Szen 70. születésnapjára készült el

Phenjan, Észak-Korea: Mangyongdae Iskolás Gyermekek Palotája, 1989

Phenjan, Észak-Korea: A hatezer férőhelyes, 1981-ben elkészült phenjani Jégcsarnok

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317