Logomain

Elhunyt Günther Domenig

By Kovács Dániel 2012. június 21. 12:22

szerk at hg dot hu

Domenig.gallery

Günther Domenig - Eilfried Huth: Überbauung Ragnitz (1966-69)

Favoriten_domenig-haus_1.gallery

Günther Domenig: A Z-Bank fiókja, Bécs

Eingang_dokuzentrum_reichsparteitagsgelaende.gallery

Günther Domenig - Gerhard Wallner: Dokumentációs központ, Nürnberg (1998)

Ausstellungsgeb_c3_a4ude_in_der_heft_2c_h_c3_bcttenberg.gallery

Günther Domenig: A Kärntner Landesausstellung kiállítási épülete, Hüttenberg (1993)

5270167904_9090ae7a2e_b.gallery

Günther Domenig: T-Center, Bécs (2004)

Domenig_index_2.gallery

domenig index

A 20. századi osztrák és közép-európai építészet meghatározó alakjától búcsúzunk: 77 éves korában Grazban elhunyt Günther Domenig.

A 20. századi osztrák és közép-európai építészet meghatározó alakjától búcsúzunk: június 15-én, 77 éves korában Grazban elhunyt Günther Domenig. Munkásságában sokan a dekonstruktvitista és a parametrikus építészet előképét látják, amely fontos forrásként szolgált olyan, világsztárrá lett építészek számára, mint Frank Gehry vagy Daniel Libeskind. Maga Domenig sosem futott be igazán az osztrák határokon túl; visszahúzódó természete mellett ebben az is gátolta, hogy csak németül beszélt.

Günther Domenig - Eilfried Huth: Überbauung Ragnitz (1966-69). Kép: megastructure-reloaded.org

Günther Domenig 1934-ben született Klagenfurtban. 1953-59 között végezte el a grazi műszaki egyetem építészkarát. Tíz évvel később hozta létre Eilfried Huth-tal közös építészirodáját, amelyben 1973-ig dolgoztak együtt. Több osztrák irodához, például a Hausrucker and Co vagy a Coop Himmelb(l)au csoportjaihoz hasonlóan eleinte avantgárd módszerekkel, például felfújható vagy pneumatikus építészettel kísérleteztek, majd áttértek a hatvanas években igen népszerű megastruktúrák tervezésére. Az 1966-ban a bécsi Urban Fiction kiállításon bemutatott Überbauung Ragnitz című projektjük részletesen kidolgozott, racionális modell volt Ragnitz új városközpontjához, amellyel 1969-ben elnyerték a cannes-i ingatlanvásár nagydíját is. Ez a nagy léptékű, megvalósulatlan projekt és a grazi Pedagógiai Főiskola új épületének pályázatán elért első helyezés alapozta meg mindkettejük ismertségét, Domenig ezt követően az 1972-es müncheni olimpiára is tervezhetett egy éttermet.

Már saját irodájában dolgozhatta ki első olyan megvalósult épületének terveit, amely nemzetközi visszhangot váltott ki. A több avantgárd építészt felkaroló Zentralsparkasse, ismertebb nevén a Z-bank számára tervezett ház Bécs külvárosában épült fel, 1974-79 között. Az épületben, amelyet ma a „Grazi Iskola” legjelentősebb alkotásaként tartanak számon, eredetileg bankfiók és kultúrház kapott helyet. Rendkívül expresszív, nemesacéllal borított homlokzata egyszerre idéz egy mélytengeri élőlényt és H. R. Giger illusztrációit. A maga korában a nemzetközi modernizmussal, de a posztmodern ismert irányzataival is erőteljesen szembeforduló ház természetesen heves vitákat váltott ki, de mára a 20. századi osztrák építészet mérföldköveként műemléki védettséget élvez, és kiemelt helyen szerepel a bécsi Architekturzentrumnak az ország építészetét bemutató állandó tárlatán. Az építtető Zentralsparkasse mára kiköltözött, helyét a megdöbbentően színpadias belsőben egy médiaközpont és egy galéria foglalta el; az épületet ma Domenig-Haus néven ismerik.

Günther Domenig: A Z-Bank fiókja, Bécs. Kép: Wikipédia

Wolf D. Prix, a Coop Himmelb(l)au alapítója és vezetője a halálhír kapcsán kiadott közleményében aláhúzza az épület jelentőségét: már jóval azelőtt, hogy az építészek parametrikus programokat kezdtek használni, Domenig nem csak megtervezte az első háromdimenziós homlokzatot, de meg is építette – szögezi le Prix, megjegyezve azt is: jellemző, hogy ez a ház csak a főváros egyik külső kerületében épülhetett fel.

A Domenig-Haus külső és belső terei

 

Günther Domenig: Steinhaus

  

Domenig 1980-ban kezdte építeni saját, nyugdíjas éveire szánt házát Steindorfban, az Ossiach-tó partján. A munkálatok közel három évtizedig tartottak, és csak néhány évvel ezelőtt fejeződtek be; így hosszú ideig lehetőséget adtak az építésznek a kísérletezésre. A Steinhaus néven ismert ház több mint hárommillió euróba került, amelynek egy részét az önkormányzat és Karintia fedezte. Cserébe eredeti terveivel ellentétben Domenig megnyitotta a házat: ma rendezvényhelyszínként használják, egy alapítvány kezelésében. A Steinhaust, amely nevének dacára főleg betonból és fémből épült, viszont egy természetes kőrakásra emlékeztet, nehéz a hagyományos építészeti kifejezésekkel leírni; kevés épület van a világon, ami ilyen messzire jutott a konvencionális családi háztól.

Günther Domenig: A Kärntner Landesausstellung kiállítási épülete, Hüttenberg (1993). Kép: Wikipédia

Günther Domenig - Gerhard Wallner: Dokumentációs központ, Nürnberg (1998). Kép: Wikipédia

Az idegen nyelvtudás hiánya gátolta Domeniget abban, hogy a német nyelvterületen kívül vállaljon megbízást. Ausztriában és Németországban azonban a nyolcvanas évektől számos nagy volumenű és jelentőségű házat épített fel. 1998-ra készült el a Gerhard Wallnerrel közösen tervezett Dokumentációs Központtal Nürnbergben, a náci párt nagygyűléseihez épített hatalmas, de befejezetlenül maradt kongresszusi csarnok átépítésével. Ezt 2004-ben a Velencei Építészeti Biennále aranyérmével ismerték el. A münsteri Művészeti Akadémia terveit a költségvetés szűkössége miatt többször átdolgozni kényszerült, a 2000-re elkészült épület ennek ellenére magán viseli jellegzetes formajegyeit. 2004-re készült el a bécsi T-Center épületével, amelyet a kritikusok földre fektetett felhőkarcolóként méltattak: a 119 ezer négyzetméteres irodaközpont hatalmas, horizontális tömbje felszállni készülő űrhajóként lebben el a talajszinttől. Díszleteket is tervezett: 1995-ben a Grazi Opera Elektra-előadásához, 1998-ban pedig Arnold Schönberg Mózes és Áron című darabjához. Emellett 1980-tól 2000-ig tanított is egykori alma materén, Grazban, amelynek kortárs építészeti zarándokhellyé alakításában komoly szerepet vállalt.

Günther Domenig: T-Center, Bécs (2004). Kép: Wojtek Gurak, flickr.com

2007-ben a bécsi MAK nagyszabású, retrospektív kiállításon mutatta be munkásságát, kurátorként magával a múzeumigazgatóval, Peter Noeverrel. Kettejük jó kapcsolatának köszönhető, hogy az itt a nagyközönség elé került darabok az életmű fontos mementóiként aztán a múzeum gyűjteményébe kerülhettek. Domenig szinte minden szakmai elismerést megkapott Ausztriában: 1995-ben Bécs, 1996-ban Karintia tartomány tüntette ki, 2004-ben pedig neki ítélték az Osztrák Állami Építészeti Díjat.  

építészet, gyász, Ausztria, osztrák építészet, kortárs építészet, günther domenig Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317