Logomain

Budapesti szállodák és a sógorok kölcsöne

By Papp Géza 2012. június 13. 11:09

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Forum-intercontinental-1981.gallery

Fórum hotel_osztrákhitelprogram_1

Forum-intercontinental-2009-03.gallery

Fórum hotel_osztrákhitelprogram_2

Forum-intercontinental-2010-18.gallery

Fórum hotel_osztrákhitelprogram__3

Novotelszallo-1982-egykor.hu01.gallery

Novotel_osztrákhitelprogram_4

Novotel-20110529.gallery

Novotel_osztrákhitelprogram_5

Budapenta-mercure-egykor.hu03.gallery

Buda Penta_osztrákhitelprogram_6

Grandhotelhungaria-20100325-02.gallery

Grand Hotel Hungaria osztrákhitelprogram_7

Bekeszallo-1960asevek.gallery

Béke Szálló_osztrákhitelprogram_8

Bekeszallo-magyepmuv-02.gallery

Béke Szálló_osztrákhitelprogram_9

Lloydpalota-koronazasidombbal-kloszfotoja-regi.gallery

Lloyd Palota_osztrákhitelprogram_10

Atriumhyatt-1983.gallery

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_11

Atriumhyatt2010-12.gallery

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_12

Atriumhyatt2010-09.gallery

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_13

Atriumhyatt-1982.gallery

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_14

Atriumhyatt2010-04.gallery

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_15

Ferihegy2a-20100224-02.gallery

ferihegy_osztrákhitelprogram_16

Ferihegy2a-betonutepito-04.gallery

ferihegy_osztrákhitelprogram_17

Atrium Hyatt, Forum, Novotel: a 80-as években az osztrák hitelprogrammal épülhetett fel számos budapesti hotel.

1982. június 19-én, pár nap híján 30 éve adták át az osztrák hitelprogram egyik szállodáját, a ma Sofitel néven ismert Atrium Hyattet. De mi is volt ez a program, és mit építettek fel ennek keretében? A hatvanas évek szállodaépítései (Sport/Flamenco, Körszálló, a siófoki szállodák stb.) bizonyították az ország vezetése előtt, hogy a belföldi és külföldi turizmusban nagy lehetőségek vannak. Így aztán a megkezdett szállodaépítési sorozatot folytatni kívánták. 1969-ben a Duna Intercontinental indította az új dunaparti szállodasort, majd 1976-ban a várbéli Hilton jelentett presztízsberuházást. 

A Forum napjainkban; kép © Papp Géza

Ezzel két nemzetközi szállodalánc is megjelent a szocialista Magyarországon. Nem csupán Budapest, de a Balaton (Marina, Auróra, Európa, Annabella, Helikon stb.) és több megyeszékhely (Karancs, Aranyhomok, Alba Regia) is új szállodát kapott. Ám az 1968-as reformok kifulladásával, a hetvenes évek gazdasági válságában egyre nehezebbé vált a hazai finanszírozás. A kereslet kielégítésére még az egyetemi diákszállókat is bevetették (pl. a Műegyetem által üzemeltetett Hotel Universitast és Hotel Akadémiát), de az igény újabb szállodákra továbbra is fennmaradt. 

Így került a képbe a szomszédos Ausztria, amely az ottani építőipar támogatása érdekében úgy adott 300 millió dolláros hitelkeretet az újabb magyar szállodák megépítéséhez, hogy cserébe kötelezően előírta osztrák kivitelező cég alkalmazását a megépítés során. Az 1978-ban kezdődött szállodaépítési program keretében a Forum és az Atrium Hyatt amerikai, a Novotel francia, a Buda-Penta angol szállodalánchoz tartozva épült fel. (Ezekben az években saját, célcsoportos beruházásként valósult meg a Stadion, az Expo és a Rege szálló.) Az alábbiakban bemutatott szállodák mellett a hegyeshalmi határállomás felújítását és a ferihegyi repülőtér 2-es termináljának megépítését is ebben a programban bonyolították le.

A Forum (Intercontinental)

A Lánchídhoz közeli területre, amelyen régen is híres szállodák álltak, a hatvanas években a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárát tervezték felépíteni, ám ezt végül elvetették. Az új szállodasor második épülete lett a Forum (ma Intercontinental), amelyre előzetes tervek már 1972-ben is születtek, de a megvalósult épület tervei csak 1978-79-ben készültek el. A kivitelezés 1979-81 között zajlott le, a szállodát 1981 novemberében nyitották meg. A Finta József (LAKÓTERV) által tervezett szálloda bruttó 36 000 négyzetméter összterületen, 408 szobával állt a vendégek rendelkezésére. A belsőépítészeti tervezés is a LAKÓTERV-nél zajlott, ennek vezetője Király László volt.

A Forum újkorában; kép © Papp Géza

Az épület déli végfala meglehetősen elnagyolt lett. A tervezéskor ugyanis azzal számoltak, hogy a szomszédos Thonet-házat lebontják, és a Forum párját építik fel annak helyén. A Forum lépcsőző, tört vonalú homlokzatát egy másik szálloda homlokzata ismételte volna meg, a szálloda egyfajta tükörképeként. A Thonet-ház azonban elkerülte a bontást, a szálloda déli végfala így az „utolsó pillanatban” alakult ki. Nem valósult meg az Apáczai Csere utca felőli üzletsor sem - ma nagyrészt fal mellett sétálhatunk az épület ezen oldalán. Az Intercontinental szálló esetén minden szobát kötelezően a folyó felé kellett fordítani (amerikai nyomásra), a Forumnál szerencsére ez már nem volt elvárás. Így az épület hátsó homlokzata nem vált "halottá". Kritika inkább az akkori Roosevelt (ma Széchenyi) tér felé néző végfalat érte: a szálloda a Duna felé fordul, nem pedig a tér felé - hiába helyezték a főbejáratot a térre. 

A Forum napjainkban; kép © Papp Géza

Mindezzel együtt a rossz kompromisszumokat elkerülő, a kor magas műszaki színvonalán kivitelezett szálloda épült fel, amely 1997 óta Intercontinental néven ismert. A rendszerváltás után egy hosszas, 2009-ig tartó felújítási sorozat eredményeképpen megújultak a belső terek, az egykori Bécsi Kávéház helyét is a konferenciaközpont foglalja el, a legfelső szinten pedig presidential suite szobákat alakítottak ki. A szobaszám ugyanakkor 402-re csökkent. A szálloda híres vendégei között említhető Helmut Kohl, George Bush, Tony Curtis, Placido Domingo és Andew Lloyd Webber is.

Novotel és Buda Penta

A Novotel szálloda tervezése 1977-ben kezdődött, az átadásra 1982-ben került sor; a 22 000 négyzetméteres szállodában 324 szoba van. A tervezéskor a területnek még fontos szerepet szántak: új városközpontot álmodtak a Móricz Zsigmond körtértől egészen a Moszkva térig, új áruházakkal, uszodával. Az akkori terv nem valósult meg, bár azóta megépült a Magyar Optikai Művek egykori területén az új bevásárló-, szórakoztató- és lakókomplexum, egy új sportközpont, és több új irodaház (pl. Alkotás Point) is.

A Novotel Szálló 1982-ben; kép © egykor.hu

Az első terveket házgyári nagypaneles elemekből készítették el, ám végül az osztrákokkal való egyeztetések után a program módosult. Így a szálloda a korábbi panel szállodákhoz képest tagoltabb kialakítással épülhetett meg: a felsőbb elemek visszalépcsőztetése mellett a telek lejtős domborzata is segített ebben. Az autóforgalom a főútvonalról érkezik, itt vannak a garázslehajtók is, így a park felőli oldal teljesen védett maradt a járműforgalomtól. A szállodában uszoda, több étterem, és több konferenciaterem is fogadja a vendégeket. A szálloda legszebb része talán az az üvegfalú étterem, amely remek panorámát kínál a park irányába. A homlokzat eredetileg sötétbarna festésével a park környezetébe való beolvadást igyekeztek elősegíteni. Ma az épületet világosabb és többféle árnyalatú homlokzattal láthatjuk.

A Novotel ma; kép © Papp Géza

A belső és külső tereket műalkotások hosszú sora díszíti: Segesdy György acélplasztikája az Alkotás utca sarkán, Buczkó György üveg világórája a hallban, Stremeny Géza cégérei a vendéglátó terek bejáratainál, Szilasy Anna textíliája az étterem falán, Fajó János festett eternitburkolata az emeleti parkoló felülvilágítóján és a szentendrei műhely grafikái a szobákban.

A Buda Penta újkorában; kép © egykor.hu

A Novotellel hasonló korú az 1980-82 között a Déli pályaudvar szomszédságában felépített egykori Buda Penta szálló. A tervezéskor még bevásárlóközpontot is álmodtak a Déli pályaudvar és a Vérmező közötti területre. Végül a szálloda melletti részt parkolónak jelölték ki, ezzel jelentősen lecsökkentve a szállodának fennmaradó telek méretét. A kívánt szobaszámból így gyakorlatilag automatikusan következett az épület mérete, és az, hogy a szobákat kiegészítő helyiségek (a recepciótól az étteremig) szinte mind az épület aljában kaptak helyet. A teljes terület bruttó 22 200 négyzetméter, a szálloda 400 szobás lett. A hitelprogram keretein belül még azt is előírta az osztrák kivitelező, hogy a szerkezet és a homlokzat a Novotellel azonos megoldású legyen. Finta József így írt az épületről 1997-ben: „Noha a Penta - 1982-ben - meglehetősen értelmetlen beépítési kényszer hatása alatt született, s vált olyan kemény, határozott tömegűvé (amiért kapott is némi kritikát születése idején), én őszintén szeretem ezt a házat. Éppen tőmondatos megjelenéséért s összetett, egymásba fonódó, karakteres, vertikális rendszert alkotó belső tereiért.”

A szálloda egy sor képzőművészeti alkotással is gazdagodott átadásakor, a legismertebb ezek közül talán a Berczeller Rezső tervezte réz életfa a ház északi oldalán.

A Grand Hotel Hungaria bővítése

1917-ben eklektikus homlokzattal épült fel az Imperial, majd Szabadság néven ismert Rákóczi úti szálloda, amelynek többszöri bővítésével jött létre a ma is látható épület. 1962-64-ben már egyszer bővítették, átépítették és vasbeton födémekkel látták el az épületet. Ehhez csatlakozott 1983-85 között jobbról-balról a Rákóczi úton és a Baross téren a bővítés, a HUNGARHOTELS megrendelésére.

A Grand Hotel Hungaria; kép © Papp Géza

A régi épületrészeket belül nagyrészt átépítették, és egy manzárdszerű padlásemeletet húztak rá. Az eklektikus homlokzatot renoválták, az oldalszárnyakat függesztett alumínium borítással látták el. Kiemelt figyelmet fordítottak a zajszigetelésre, amit nehézgáz töltésű összekapcsolt üvegezéssel oldottak meg. A szerelések és szolgáltatások javarészét az osztrák személyzet végezte, a kivitelező cég az ARGE UNIVERSALE-PORR (WIEN) volt. Magyar feladat volt a teljes nyersfalazás, valamint az épületgépészet és az elektromos szerelések túlnyomó része. A teljes építési idő bontástól átadásig 24 hónapot vett igénybe, a kibővített szállodát 1985 augusztusában adták át.

A Béke szálló bővítése

A Béke szálló bővítő felújítása is osztrák szállodahitelből valósult meg. A tervezési megbízást a KÖZTI kapta meg 1982 január 15-én. Az épület 1985 nyarán már üzemelt is. A régi épület 80 százalékát (!) elbontották, a körút felé néző traktus kivételével minden része új lett. A bontás által felszabadított területen a szintszámot is megemelték: alul két pinceszint, a földszinten és az első emeleten vendéglátó és üzemi helyiségek, a 3-8. emeletig szállodai szobák, a 9. emeleten az adminisztráció és gépészeti helyiségek kaptak helyet. Az alsóbb szintek a teljes területet elfoglalják, a felső 7 szint esetében egy belső udvar körül csoportosulnak. 

A Béke szálló az átépítés előtt, a hatvanas években; kép © Papp Géza

A Szondi utca felé néző homlokzat előre gyártott vasbeton elemekből készült, jellegzetesen cikkcakkozó kialakítással. A tervezők a felület elrendezésével és a léptékkel a környező házakhoz kívántak igazodni. A kibővült szálloda 246 kétágyas, fürdőszobás szobával és a körút felőli oldalon 8 lakosztállyal várja a vendégeket. A földszinten két üzletet, egy lokált és egy drinkbárt alakítottak ki. Az emeleten hall, borbár, kávéház és cukrászda, különtermek, éttermek nyíltak. A belső terek kialakításánál a régi épületből átmentettek néhány elemet (képeket, iparművészeti tárgyakat), ezzel igyekezvén egységbe foglalni a régit az újjal.

Az új belső udvar; kép © Magyar Építőművészet

1988-ban a Hungarhotels Szálloda és Vendéglátóipari Vállalattól a hat évvel korábban megalakult Radisson hálózathoz került át a szálloda, új neve Hotel Béke Radisson lett.

Atrium Hyatt

Valamikor a Trieszti Általános Biztosító Társaság és a Lloyd palota épületei álltak azon a telken, ahol most a Sofitel szállodája. A második világháborúban a régi épületek annyira súlyosan megsérültek a bombázások miatt, hogy a háborút követően mindkettőt elbontották. A háború utáni újjáépítési lendületet megtorpanásával sokáig üres maradt a telek. A hatvanas évek második felében az MTA könyvtárát tervezték felépíteni a telken, ám végül az új szállodasor folytatása mellett döntöttek.

A Lloyd palota a koronázási dombbal; kép © Klösz György

Zalaváry Lajos a Hilton szállodánál dolgozta ki (igaz, ott végül nem alkalmazták) azt a belső elrendezést, amit aztán a Hyatt-nál is hasznosított: a vendégszobák belső udvar köré csoportosítását. A 365 szobával és 711 ággyal megnyitott ötcsillagos szálloda terveit a KÖZTI tervezője készített, a megbízók a MALÉV és a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat voltak. Ennek megfelelően kerültek ide a MALÉV irodái. A szállodát 1982 június 19-én nyitották meg.

Az új szálloda 1983-ban; kép © Papp Géza

A kivitelezés 1979 decemberétől 1982 márciusáig tartott - a tervezéssel részben párhuzamosan. Ennek az lett a következménye, hogy úgy kellett előre megtervezni az alsó szintek tartószerkezeteit, hogy még nem voltak végleges, elfogadott kiviteli tervek a felsőbb szintekre. Az osztrák hitelprogram előírásának megfelelően osztrák cég, az Universale-Porr AG volt a generálkivitelező. Bár az osztrák és a magyar tervezők között sok volt a szakmai vita, mégis sikerült jól együttműködniük. A magyar fél a tervezési tapasztalatban múlta felül az osztrák csapatot, ők viszont a precíz munkavégzésben, a kivitelezés megbízhatóságában állítottak a magyarok elé példát.

A tér felé néző homlokzat az aranymetszés szabályai szerint épült meg; kép © Papp Géza

Zalaváry a környező palotaépületeket vette alapul a tervezéskor. Mivel régen is paloták álltak a telken, ilyet akart tervezni, a nyolvanas évek építészeti nyelvét használva. A közös vonásokat abban látta, hogy a mai és a régi „palota” is nagy, díszes városi középület. A tér épületeihez úgy kívánt illeszkedni, hogy a homlokzat elemeit nagyon hangsúlyos függőleges tagolással fogja egybe. A nyugodtságot az épület tér felőli homlokzatán a hosszméret és magassági méret aranymetszés szerinti megválasztásával kívánta elérni. Az épület három homlokzatát ún. schok-beton lapokkal burkolták. A homlokzat meghatározó elemei a függőleges vonalú ablaksávok, ezek eloxált alumínium szerkezettel épültek.

A főbejáratot a volt Roosevelt térre (ma Széchenyi tér) nézőn helyezték el. Ezen belépve balra a földszinten a recepció pultjához érünk. A szállodában eredetileg egy bálterem (konferenciatermekkel), egy söröző, egy Business Center, két étterem, egy koktélbár, a pinceszinten sportközpont uszodával, és egy „Regency Club” kapott helyet. Az első emeleten két éttermet alakítottak ki, és egy bárt is megnyitottak. Ezen az emeleten helyezték el a MALÉV-jegyiroda irodahelyiségeit, tárgyalóit és a Space Controlt is. Az első emeleti helyiségek felett szerelőtér épült: ebben vezették el a szellőző-, csatorna- és egyéb vezetékeket. Az épület szerkezete itt vált át pillérvázasról falvázasra. A második emelettől pedig a szállodai szobákat tartalmazó szintek sorakoznak. A legfelső, kilencedik emelet a gépészeté: itt vannak a kazánok, szellőzőgépházak, klímagépházak.

Immár Sofitelként, 2010-ben; kép © Papp Géza

Az épület két pinceszinttel épült meg: a 2. pinceszinten 100 gépkocsi számára parkoló épült, de helyett kapott egy klíma- és szellőzőgépház, egy hűtőgépház és egy vízlágyító központ is. Az első pinceszinten ma is bálterem, konferenciatermek vannak, és itt alakították ki eredetileg a dolgozók étkezdéjét is.

Az átrium tere 1982-ben és 2010-ben; kép © Papp Géza

Zalaváry álma szerint a belső tér az emeleti folyosókkal, az éttermekkel, üzletekkel egy város képét jelenítik meg a szálloda belső terében. Ez az óriási átrium vált a szálloda fő attrakciójává, amely a századfordulós budapesti bérházak belső udvarainak újrafogalmazásaként is értelmezhető - így érthető, hogy a szálloda már a kezdetektől üvegfalas liftekkel üzemel.

Ferihegy 2A

A szállodaépítési programhoz egy közlekedésfejlesztési program is csatlakozott. Budapest már két év alatt kinőtte Ferihegy 1-es terminálját, így hamar napirendre került a bővítés. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium javaslatát elfogadva a kormány 1976-ban határozott a reptér fejlesztési programjáról.

A tervpályázat 1978-ban zajlott le, annyak nyertes terve (Molnár Péter, Syslvester Ádám, Koris János, Stojanov Miklós, Gallyas László, dr. Egyed András és Karády László alkotása) azonban nem valósulhatott meg. A ma látható épület más tervezőcsapat alkotása: főtervezői dr. Jaklics Ervin és dr. Herczegh Károly voltak, a belsőépítészeti tervezés Bencsik Lászlóné munkája.

Ferihegy2A; kép © Papp Géza

Az építkezés 1/A szakaszában, 1983-ig a második leszállópálya épült meg. Ezzel lehetővé vált a régi pálya felújítása is, a forgalom leállítása nélkül. Az új pálya 3700 méter hosszú, burkolata 40 cm vastag. Új hangár is épült. 1983-85 között az 1/B ütem során az osztrák hitel segítségével megépült az új terminálépület, a közúti híddal és egy új catering konyhával. Az 1/C ütemben, amely 1985-ben indult, a régi kifutópályát hosszabbították meg 3010 méteresre - így az az akkori legnagyobb gépek fogadására is alkalmassá vált. Az új radarok pedig végre az egész országot lefedték.

Épül az új terminál (Forrás: Budapest Ferihegy - a Betonútépítő kiadványa)

A tetőszerkezet könnyű acélszelvényekből készített rácsszerkezet. Érdekes megoldás a láttatni hagyott tetőszerkezeti tartórendszer: a mérnöki szerkezet egyben a mennyezet „dísze” is. A tetőn piramis alakú felülvilágítók engednek természetes fényt a csarnokba. Az indulási csarnok homlokzata acél- és alumíniumkeretekbe helyezett, nagy üvegfelületekkel készült el. A belső terekbe nemes anyagokat (gránit, márvány, rozsdamentes acél) terveztek, a színvilágot a meleg szürke és fehér színek uralják. A belső terek kialakításához színdinamikai tervezést is igénybe vettek - a terv színkártyákkal segített a burkolóanyagok, berendezések színeinek kiválasztásában.

A 2/A terminált 1985. október 28-án avatták fel, az első utasokat november 1-én fogadta. Az első innen induló járat Szófiába ment, az első érkező Szalonikiből jött. A 2A terminál építéséért dr. Hercegh Károlyt és dr. Jaklics Ervint Ybl-díjjal jutalmazták.

Hegyeshalom

A fiatalabbak már nem is emlékezhetnek rá, hogy valamikor álomnak számított Nyugat-Európába utazni. A szocialista blokk kiépülésével, de különösen az 1956-os forradalmat követően a magyar állam szigorúan korlátozta állampolgárainak külföldi utazásait. 1972 és 1984 között létezett a keleti és a nyugati magánútlevél. Míg keletre már a hatvanas évektől lényegében szabadon utazhattak a magyarok, nyugatra csak korlátozottan utazhattak. Ausztriába 1978-tól szünt meg a vízumkényszer. 1984-től jelentek meg az egységes, immár kék színű útlevelek, majd 1988-től lehetett világútlevelet igényelni. A fokozatos enyhülés a rendszerváltásig tartott, amikor megszűntek a korlátozások az országok és a valuta tekintetében is.

A határátkelő megnyitása 1948-ban

 

A határátkelő megnyitása 1948-ban

A szocialista rendszernek tehát fontos ellenőrző eleme volt a határátlépés - nem csoda, hogy az osztrák hitelprogramban is helyet kapott a legfontosabb nyugatra vezető határállomás, a hegyeshalmi kiépítése. Az építész tervező Horváth László (UVATERV), a belsőépítész Hornicsek László volt. 1973-ban született megállapodás az osztrákokkal arról, hogy az M1-es autópálya a meglévő határátkelőtől 350 méterrel délre csatlakozik majd az osztrák autópályához. A kormány 1976-ban döntött az új határállomás megépítéséről. 1979-ben a hitelprogram részévé vált ez az építkezés is, így az anyagi feltételek is létrejöttek. Az UVATERV rohamtempóban, néhány hónap alatt készítette el a terveket, amelyek 1979 decemberére készültek el. 1980 májusára már a kiviteli tervek és készen álltak. Ugyanebben az évben a Kereskedelmi Beruházási Vállalat versenytárgyalást hirdetett 10 osztrák építővállalatnak, amelyen augusztusban az Eberhard nyert. A Győri KÉV épített néhány kiegészítő épületet (vízműtelep, szennyvíztelep stb.), sajnos gyakran eltérve a tervektől. Az építkezés 1982 elején fejeződött be, a hivatalos megnyitóra 1982 április 6-án került sor, a forgalom másnap indult meg.

17 belépő és 17 kilépő sáv épült (ebből 1-1 a buszok számára), plusz irányonként egy-egy diplomáciai sáv. A párosával kialakított kezelőfülkék járdaszigeteken álltak, az útlevélkezelés területét 18 méter széles tető fedte. Az útlevélkezelést követően a vámkezelés is egy 18 méter széles tető alatt történt.

A Magyarország felőli épületrészben a vámőrség szolgálati helyiségeit, a növény- és állategészségügyi szolgálatot, orvosi és karantén szobát helyeztek el. Az olajkazánok mellett áramkimaradás esetére dízel aggregátorokat is elhelyeztek. Diplomáciai találkozókhoz egy tárgyaló is épült, ebben helyezték el Mészáros László festőművész fára festett pannóját. Az országhatár felőli épületszárnyba zömmel a határőrség szolgálati helyiségeit helyezték, amelyet egy - oktatásokra is használható - étterem egészített ki. A vízum váróhelyiséget azoknak alakították ki, akik a határra érkezve még nem rendelkeztek magyar vízummal. Az épület középrészén helyezték el a belépő és kilépő utascsarnokokat. A két csarnokot az Utasellátó büféje, a Konsumturist üzlete és telefonfülkék választották el. A csarnokokat kerámia domborművekkel díszítették. A lámpatestek, szaniterek, konyhai felszerelések és a mobil bútorok osztrák gyártmányúak voltak.

A kilopott valuta miatt aggódók, a Bécsben mikrohullámú sütőért sorban állók, a rendszerváltáskori "Gorenjések" a határállomás történelmének részeivé váltak.

magyar építészet, budapest, papp géza, szálloda, finta józsef, fajó jános, molnár péter, fórum, zalaváry lajos, közti, intercontinental, sylvester ádám, malév, osztrák hitelprogram, atrium hyatt, forum, sofitel, novotel, buda-penta, király lászló, segesdy györgy, buczkó györgy, stremeny géza, szilasy anna, berczeller rezső, imperial, hotel szabadság, hungarhotels, lakóterv, béke szálló, radisson, hotel béke radisson, pannónia szálloda- és vendéglátó vállalat, universale-porr ag, ferihegy 2 a terminál, koris jános, stojanov miklós, gallyas lászló, dr. egyed andrás, karády lászló, dr. jaklics ervin, dr. herczegh károly, bencsik lászlóné Icon_print

Fórum hotel_osztrákhitelprogram_1

Fórum hotel_osztrákhitelprogram_2

Fórum hotel_osztrákhitelprogram__3

Novotel_osztrákhitelprogram_4

Novotel_osztrákhitelprogram_5

Buda Penta_osztrákhitelprogram_6

Grand Hotel Hungaria osztrákhitelprogram_7

Béke Szálló_osztrákhitelprogram_8

Béke Szálló_osztrákhitelprogram_9

Lloyd Palota_osztrákhitelprogram_10

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_11

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_12

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_13

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_14

Atrium Hyatt_osztrákhitelprogram_15

ferihegy_osztrákhitelprogram_16

ferihegy_osztrákhitelprogram_17

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317