Logomain

Egyiptomba vágyik? Irány Sztálinváros!

By Kovács Dániel 2012. június 3. 11:13

szerk at hg dot hu

Index20130604-19838-s8idp6.gallery

dunaújvárosi rendelőintézet index

520130604-19838-1xsx691.gallery

Enteriőr a dunaújvárosi rendelőintézetben

420130604-19838-3vfxba.gallery

Kerámiakút 1952-es dátummal a dunaújvárosi rendelőintézetben

Cikkep520130604-19838-15fauzs.gallery

A dunaújvárosi rendelőintézet oldalbejárata a valóságban

Cikkep420130604-19838-tdsn41.gallery

A dunaújvárosi rendelőintézet oldalbejárata a terven

320130604-19838-1la7psl.gallery

Domborművek az Ivánka András tervezte dunaújvárosi rendelőintézetben

120130604-19838-1myuhzy.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros

Cikkep120130604-19838-mp446m.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros

Gal20130604-19838-1u1zua1.gallery

A dunaújvárosi rendelőintézet eredeti tervei

C20130604-19838-mpq3e4.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a déli (fő)homlokzat terve

D20130604-19838-1v4a1gp.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a keleti oldalhomlokzat tervvariánsa

A20130604-19838-16f3nvq.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a keleti oldalhomlokzat tervvariánsa

E20130604-19838-ux3fhr.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a nyugati oldalhomlokzat tervvariánsa

B20130604-19838-1kj075z.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a nyugati oldalhomlokzat tervvariánsa

G20130604-19838-1oftiuh.gallery

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a hátsó homlokzat terve

Az 1950-es évek elején épült dunaújvárosi SZTK a fáraók korában is megállná a helyét. Na persze, csak kívülről.

A római turista a B metróvonal egyik állomásánál úgy érezheti, valami baj van a tér-idő kontinuummal: Gaius Cestius kétezer-egynéhány éve épült, piramis alakú síremléke mintha hirtelen Egyiptomba röpítené. Ha ez a szerencsés turista még magyar is a tetejébe, Rómáig sem kell elmennie, ha pár pillanatra Egyiptomban akarja érezni magát. Elég felszállni egy Dunaújvárosba tartó távolsági buszra. A Dózsa Mozinál levő megállóval átellenben ott áll az 1950-es évek szocreál építészetének egyik páratlan darabja, a fáraók modorában díszített városi rendelőintézet. 

A rendelőintézet a Vasmű út felől. Fotó: hg.hu

„Ez az épület igen nehezen született. Tervei 1951. év tavaszán a stílusforradalom legnagyobb harcai idején készültek. (...) Ez az épület a jövőben is fennmaradva hirdetni fogja a felszabadulás utáni építészetünk tehetetlenségét, és népünknek nem tetsző voltát is.” Gyárfás Ivánnak az Építés-Építészet szaklapban, 1951-ben megjelent sorai ma megmosolyogtatóak, nem csak a jellegzetesen harcos retorika miatt (építészeti stílusváltás mint háború!), de tudva a szerzőről, hogy röpke egy évvel korábban adták át a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének általa (Vincze Pállal közösen) tervezett, ízig-vérig modern irodaházát a Jókai és az Ó utca sarkán (ma az MSZP székháza). 1951-ben azonban egy ilyen kritika véresen komolynak számított, és akár kettétörhetett egy ígéretesen induló karriert – attól ugyanis, hogy valakit nyugatiasnak, formalistának bélyegeztek, csak egy lépésre volt, hogy a nép ellenségének titulálják. Gyárfás sorai mindenképp prófétainak bizonyultak: a dunaújvárosi rendelőintézet fennmaradt és hirdeti is, csak épp nem pontosan azt, amit a szerző jövendölt.

Sztálinváros (magyarosan „sztalinváros”) felépítése, amelyről 1949-ben határozott a Magyar Dolgozók Pártjának vezetősége, az első ötéves terv legnagyszabásúbb beruházása lett. Miután Tito Jugoszláviájával egyre romlott a viszony, az eredetileg Mohács környékére tervezett Dunai Vasmű helyszínét a Fejér megye keleti részén fekvő Dunapentele melletti löszös fennsíkon találták meg. A kukoricaföldek helyén 1950-ben rohamtempóban kezdődött meg az acélgyár és a hozzá kapcsolódó új mintaváros építése, és bár a kitűzött határidők tarthatatlannak bizonyultak, öt év alatt hatalmas területen megszületett Sztálinváros. Az építkezésen résztvevők többnyire nyomorúságos körülmények között laktak, de sokukat hajtotta a saját otthon megteremtésének vágya. A malterhordóként itt dolgozó fiatal munkáslány-költő, Nagy László későbbi felesége, Szécsi Margit Este a barakkban című verse jól lefesti a város építőinek létkörülményeit.

„A dinnyelétől szutykos asztalon
takarítanak gyors, vörös kezek.
Habosra mosott lepedő remeg
az ébenszínre kent vaságyakon.

Egy nagy cigánylány görnyed könyv fölé,
úgy fekszi meg az ágy-emeletet.
Mormolva olvas - érdekes lehet -
piros függőit morzsolja fülén.

Mosdanak másutt, hűvös víz csobog,
izzadt emberszag száll faltól-falig,
s csípős kölniszag. Szuszog valaki,
eldöntötték az álomi borok.

Kihúnyt a villany. Drótra-aggatott
ruháknak szúnynak tarka színei.
Messziről csille-sírást hallani,
s itt szalmazsák zizeg egy dallamot.”

Bár 1954 után a városépítészeti koncepció többször is változott, elsősorban az átalakuló stiláris elvárások és az építési technológia miatt, mégis ez Magyarország legnagyobb, egységes rendezési terv alapján megvalósított települése. Főépítésze, Weiner Tibor a városháza kijelölt helyszínétől a gyár felé vezető, felvonulásokra is alkalmas sugárutat tervezett. A Vasmű út mentén monumentális hatású, hosszú házsor épült ki, és itt kapott helyett több fontos közintézmény, többek között a Dózsa Mozi, az Arany Csillag Szálloda és a Rendelőintézet. Közülük több feltűnik Keleti Márton 1952-ben forgatott, jellegzetesen agitatív hangvételű filmje, a Kiskrajcár helyszíneként. A hosszú házsor mögötti, lazább beépítésű városrészen helyezkedik el például az 1953-ban megnyitott kultúrház, vagy a mozaikokkal díszített „Üzletház”. A város ma már büszke sokáig eltagadott szocreál örökségére; az ötvenes évek legfontosabb épületeit tanulmányút mutatja be. Cikkünk tárgya a 18. állomás.

Sásleveles oszlopfő és főpárkány, elkeskenyedő kőkeret: kívülről tiszta Egyiptom.

Belülről viszont magyar SZTK.

A rendelőintézet önmagában is sajátos műfaj. A világégést követően az első átfogó népjóléti intézkedések egyike lett a modern rendelőintézetek építésének megkezdése. Ezeket ma is „esztéká” néven ismerik sokan, azt annál kevesebben tudják, hogy a betűszó a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja nevének rövidítéséből alakult ki. Az ekkoriban emelt egészségügyi épületek ma megbecsült építészeti emlékeink közé számítanak, vagy legalábbis számíthatnának. A legismertebb talán a budapesti Fehérvári úti rendelőintézet (Szendrői Jenő és Lévai Andor, 1948-49), de épült Csepelen (Várallyay Sándor, 1947-48), Kecskeméten (Schall József, 1948), Kőbányán (Németh Pál és Benjámin Károly, 1949), Kispesten (Hidasi Lajos, 1949), Újpesten (Kiss Ferenc, Mikolás Tibor és Ránki József, 1950) – és még sorolhatnánk. Egy részük tervezését még magánirodákban kezdték, amelyeket aztán 1949-re mind egy szálig megszüntettek, hogy az építészek az államilag szervezett irodákba tömörüljenek. Az SZTK-rendelők tervezése az 1948-ban létrejött Magasépítési Tervező Intézet (MATI), majd az ebből a következő évben kivált Középülettervező Iroda (KÖZTI) feladata lett.

A hazai rendelőintézetek történetében, különösen, ha idevesszük Rimanóczy Gyula nagyszerű, 1939-ben tervezett Mester utcai szakrendelőjét is, remekül végigkövethetők a negyvenes-ötvenes évek építészetének változásai. Míg a Fehérvári úti, az újpesti vagy a kecskeméti az 1946-49 közötti második Magyar Köztársaság modern építészetének kvalitásos emlékei, a dunaújvárosi már a jelentkező szocialista realizmus jeleit mutatja, az 1953-54 között épített szolnoki (Farkasdy Zoltán és mások) vagy a miskolci SZTK pedig már vérbeli szocreál alkotás. (A stílusról bővebben lásd a tarhosi zeneiskoláról írott cikkünket.)

A dunaújvárosi SZTK háromemeletes, lapostetős, T alaprajzú épület. Hosszan elnyúló, monoton homlokzatát a falsíktól visszahúzott, függőleges sávokba rendezett ablakok tagolják, amelyeket az egyiptomi építészet által ihletett, sásleveles főpárkány zár le. Ehhez csatlakozik a Vasmű út felé nyaktaggal a hengeres előcsarnok, a sztálinvárosi dolgozók szavajárásával „cipőkrémdoboz”. Homlokzata elég zavarbaejtő: a két, szimmetrikusan elhelyezett bejáratot egyiptizáló, gondosan faragott kőkeret és két oszlop emeli ki, a párkány alatt viszont fekvő téglalap alakú ablaksor fut körbe, míg a földszinten hatszögletű ablakok nyílnak. 

Hogy kerülnek többezer éves építészet motívumok egy 1950-es évekbeli rendelőre? Nem az építész jószándékából. Mint arról a tömegformálás vagy a lapostető is árulkodik, Ivánka eredetileg modern stílusú tervet készített. Ezt aztán a felülről érkező kényszer hatására megpróbálta úgy átdolgozni, hogy megfeleljen a szocialista realizmus elméleti elvárásainak. Szemben a legtöbb építésszel, akik ezt a magyar klasszicista építészet felmelegítésével oldották meg, Ivánka egészen Egyiptomig nyúlt vissza, mondván: ha már valami grandiózusat keresünk, hát a piramisok azok. Erre tényleg nem igazán lehet rátromfolni, ráadásul az idő is szorított, így a minisztériumi illetékesek, ha fogukat szíva is, de elfogadták a tervet. Jellemző, hogy a megvalósult állapot még az elfogadott rajzokhoz képest is módosult: alighanem anyagi okokból elmaradt az épület elé tervezett szobor, és a terveken túlságosan modern vonalú oldalbejárat is jobban igazodik az összképhez.

Az oldalbejárat az eredeti terven...

...és a megvalósult változat.

A belső visszafogottan dekoratív. A előcsarnok a kor legkülönlegesebb, épségben maradt belső terei közé tartozik. A nyomott arányú tér mozaikpadlójának közepén hatalmas, vörösmárványból kirakott 14 -ágú csillag. Az oldalfalak kőburkolatán meanderminta fut, a tető felülvilágítóiban kerek ablakszemek ülnek. Az egyik oszlopon Boda Gábor szobra áll, a kor kedvelt témája: anya gyermekével. Az alacsony emeleten galéria fut körbe, sáslevelekre emlékeztető fakorlátja a főpárkány motívumát idézi fel.

Az első emeleti folyosón a nyaktagnál kiszélesedő térben, tehát voltaképp az előcsarnok falán sajátos, stílusában az épülethez hasonlóan az egyiptomi művészetet idéző domborműre bukkan a látogató, amennyiben nem a közelgő vérvétellel van elfoglalva. Egymás után sorakoznak a város építésének meghatározó szereplői: a mérnök, a hegesztő munkás, a kőműves és az olvasztár, középen pedig egy orvos és egy kémcsöveket tartó nővér egészalakos figurája jelenik meg. A örökkévalóságba merevített elvtársak előtt, mintegy kontrasztként kerámiából készített, nagy 1952-es feliratot viselő aranyhalacskás kút áll, Boldogfai-Farkas Sándor alkotása. A vízkő hiányából ítélve nem sok folyadékot láthatott, manapság egy szomorú aszparágusz otthona.

Az első emeleti domborművek...

...és az aranyhalas kút, a fotózás kedvéért aszparágusz nélkül.

„A tehetséges Ivánka Andrásnak a jövőben sokkal őszintébben kell elszakadnia az »új« építészet nyugati formalista elveitől és nem szabad olyan épületet terveznie, melynek formái mögé bújva a kulturális kozmopolitizmus, az építészet területén ilyen nyíltan jelentkezhet” – írta Gyárfás Iván fent idézett cikkében. A sors úgy hozta, hogy a valóban tehetséges Ivánka Andrásnak erre nem sok lehetősége adódott. Miután 1956 októberében megválasztották a Munkástanács elnökévé a KÖZTI-ben, a forradalom leverését követően kegyvesztettként elbocsátották, és bevonták tervezői jogosultságát is. Később újra dolgozhatott; legfontosabb épülete az 1963-ban tervezett, de csak 1968-ra felépült orvosi klubház a győri kórházban, amely a mai napig épségben őrzi eredeti berendezését és a maga korában innovatív technológiáját. Ivánka (távoli rokona a ma közismert betongyártó Ivánka-házaspárnak) 89 évesen, 2000-ben hunyt el. A mai nevét 1961 óta viselő Dunaújvárosban a napjainkra műemlékké patinásodott rendelőintézet mögé, az 1970-es években Farkasdy Zoltán tervei alapján felépült az új kórház sárga csempével borított tömbje. A cikk szerzője már itt látta meg a napvilágot.

A képek beszerzésében nyújtott segítségét köszönjük Végh Árpádnak és Tóth Katalinnak. Ez a cikk még mindig a modern kori magyar építészet elfelejtett épületeivel foglalkozó sorozatunk tagja, Makovecz Imre  szentendrei étterme, az Ildikó téri református templom, a békés-tarhosi zeneiskola és a pestújhelyi kórház személyzeti épülete után ötödikként. Olvasóink eddigi ötleteket köszönjük, és várjuk a továbbiakat kommentben, vagy a szerk(kukac)hg.hu címre.

építészet, kovács dániel, magyar építészet, dunaújváros, szocialista realizmus, ivánka andrás, szocreál építészet, ivanka andras, ivanka andrás, magyar modern Icon_print

dunaújvárosi rendelőintézet index

Enteriőr a dunaújvárosi rendelőintézetben

Kerámiakút 1952-es dátummal a dunaújvárosi rendelőintézetben

A dunaújvárosi rendelőintézet oldalbejárata a valóságban

A dunaújvárosi rendelőintézet oldalbejárata a terven

Domborművek az Ivánka András tervezte dunaújvárosi rendelőintézetben

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros

A dunaújvárosi rendelőintézet eredeti tervei

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a déli (fő)homlokzat terve

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a keleti oldalhomlokzat tervvariánsa

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a keleti oldalhomlokzat tervvariánsa

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a nyugati oldalhomlokzat tervvariánsa

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a nyugati oldalhomlokzat tervvariánsa

Ivánka András: Rendelőintézet, Dunaújváros - a hátsó homlokzat terve

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317