Logomain

Kapu a természetbe: a Széchenyi tér átalakítása

By Kovács Dániel 2012. május 24. 12:37

szerk at hg dot hu

Index20130604-19838-14psjpq.gallery

csonti miklós index

Cikkep20130604-19838-1fd53vt.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére; látványterv madártávlatból

Cikkep220130604-19838-1x4pf18.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére; a tér jelenlegi és tervezett közlekedési rendszere

Index220130604-19838-1o2svkp.gallery

csonti miklós index 2

Index320130604-19838-4nwz36.gallery

csonti miklós index 3

Fortepan_2125120130604-19838-xv5nsr.gallery

A mai Széchenyi tér Lipót császár tiszteletére emelt, ideiglenes szobordísszel 1897-ben

1325420130604-19838-1orz9or.gallery

A Lánchíd, előtérben a kikötő vámhivatali épülete a mai Széchenyi István téren, az 1900-as évek környékén

Fortepan_1206520130604-19838-1ot83lc.gallery

Kék Duna Terasz étterem a mai Széchenyi István téren az 1950-es években

Fortepan_398220130604-19838-1j8yhgq.gallery

A Lánchíd újjáépítése az 1940-es évek végén, a pesti oldalnál kikötött hajókkal

Fortepan_536220130604-19838-1nccyhk.gallery

A Lánchíd pesti hídfőjétől délre elterülő, üres terület még komolyabb forgalom nélkül, az 1950-es években

Gal20130604-19838-4nj0nx.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

120130604-19838-syh5u8.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

1a20130604-19838-1v9rhvd.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

1b20130604-19838-19cstxl.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

1c20130604-19838-1udfnwt.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

1d20130604-19838-sdvy5w.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

2a20130604-19838-yltqxs.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

2b20130604-19838-4a96tt.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

2c20130604-19838-1ew8vg.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

320130604-19838-vlblvj.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

420130604-19838-3do4i.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

4a20130604-19838-1ketxvg.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

520130604-19838-83hcpd.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

5a20130604-19838-1xr6w0b.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

5b20130604-19838-17mqy4v.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

5c20130604-19838-1sz9crc.gallery

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Évtizedek óta gondolkozunk azon, milyen lehetne a jó Széchenyi tér. Egy magyar származású kanadai diák inkább megtervezte.

A Széchenyi István tér, amelyet a budapestiek néhány hónappal ezelőttig Roosevelt tér néven ismertek, egyszerre emblematikus és neuralgikus pontja a fővárosnak. A műemlékekkel és szállodákkal zsúfolt környék Pest egyik legfontosabb köztere, a gyalogosok számára mégis alig hozzáférhető; jelenlegi állapotában nem több forgalmi csomópontnál. Miklós Csonti, a kanadai University of Waterloo egyetem magyar származású, végzős diákja nagyszerű diplomamunkában dolgozta fel a tér történetét, és különleges megoldást kínál a jövőre is. Hullámzó nádas és vízparti piac a Lánchíd lábánál? Miért is ne?

Csonti Miklós koncepciója a Széchenyi tér átalakítására, madártávlati látványterv

Csonti Miklós Tisza-parti gyerek, mint ezt a dolgozat bevezetőjében maga is büszkén említi: 1983-ban a vajdasági Zentán született. Családja a polgárháború elől menekült 1991-ben Svédországba, majd 1993-ban Kanadába költöztek. Miklós 2003-ban az ontariói Waterloo egyetemén kezdte meg építészeti tanulmányait, a képzési sajátosságokból eredően minden négy hónap egyetemi időszak után négy hónapot egy-egy építészirodában töltve. Így dolgozhatott többek közt a Kohn Pedersen Fox New York-i, az Arquitectonica miami és párizsi, vagy a Diamond Schmitt Architects torontói irodájában. A neves műhelyekben szerzett tapasztalatok mellett Rómában is töltött egy szemesztert, harmadévesként, 2006-ban pedig Budapestre is eljutott, ahol négy hónapot a Műegyetemen tanult. Ekkor kezdett el érdeklődni a város és a folyó kapcsolata iránt. 2009-ben egy évnyi munka után, amelyből tanulmányait finanszírozta, beiratkozott a mesterképzésre, majd 2010-ben újabb négy hónapra visszatért Budapestre. Ez a négy hónap kutatással telt, de barátnőjével egy kéthetes folyómenti bringautat is vállaltak, hogy lássák a Dunát „működés” közben. Diplomamunkáját 2012 áprilisában védte meg; azóta Torontóba költözött.

A nyugati civilizáció folyók mellé épített városaiban az autós közlekedés elterjedése óta, sok évtizede probléma a település lakói és az egykor természetes ütőérnek számító víz fizikai eltávolodása, ami mára pszichikai eltávolodáshoz is vezetett. A városok lakói nem azonosulnak a folyóval, sokszor már szükségét sem érzik a megtapasztalásának. Több városban próbálkoztak ennek a folyamatnak a megállításával, és a rendszerváltás óta Budapesten is egyre többször felmerül ennek szüksége. A Széchenyi István tér a beteg helyzet szimptomatikus helyszíne. A 18. században építőanyagok kirakodó kikötőjeként alakult ki, majd az észak felé terjeszkedő város lassan körülnőtte. Az 1800-as évek közepén itt épült fel a város első állandó Duna-hídja, körülötte forgalmas kikötővel. A hídfő mellett egészen a II. világháborúig a Dunai Gőzhajózási Társaság raktárai álltak. Ezek helyén épült aztán meg a villamos és a közút átjárója. Ez nemcsak a partra való lejutást nehezítette meg, de a tér körforgalmi átalakításával a középső zöldfelület is elszigeteltté vált. Ez az állapot évtizedekre konzerválódott. Ennek ellenére a gyalogos átmenő forgalom ma is jelentős; részben az itt véget érő Duna-korzó, részben a Lánchíd és a közeli látványosságok miatt a tér a turisták kedvelt célpontja.

A mai Széchenyi tér Lipót császár tiszteletére emelt, ideiglenes szobordísszel 1897-ben. Fotó: Fortepan

A Lánchíd, előtérben a kikötő vámhivatali épülete a mai Széchenyi István téren, az 1900-as évek környékén. Fotó: Fortepan

A legutóbbi időkben több elképzelés is született a tér újjáépítésére, részben uniós projektekhez kapcsolódva, de valósággá ezidáig egy sem vált. Miklós a jelenlegi helyzetet kezdetben a folyópart kiépítettségéből vezette le. Minél inkább elmerült azonban a kutatásban, annál világosabbá vált számára, hogy ez csak a tünet, és a probléma gyökere sokkal mélyebbre nyúlik. A folyó és a város eltávolodása valójában civilizációs jelenség, az ember és a természet közötti távolodás következménye. Ezért is döntött úgy, hogy szakdolgozatának egy részében ezzel foglalkozik, valamint, hogy hangsúlyosan természetközeli állapotot próbál teremteni, az ilyen formában évszázadok óta nem létező folyóparton. A javasolt megoldás átjáró egy „alternatív valóságba”, a természetes folyópartra a nagyváros szívében.

A Lánchíd újjáépítése az 1940-es évek végén, a pesti oldalnál kikötött hajókkal. Fotó: Fortepan

A Lánchíd pesti hídfőjétől délre elterülő, üres terület még komolyabb forgalom nélkül, az 1950-es években. Fotó: Fortepan

Az elméleti és a gyakorlati problémák egyeztetése azonban természetesen nem ment egyszerűen. Adottak például a tér történeti értékű épített és természetes elemei, amelyek védelmére figyelni kell. Az olyan közismert műemlékeken túl, mint az Akadémia székháza vagy a Gresham-palota, 1987 óta a világörökség részének számít a Lánchíd építésével párhuzamosan emelt rakparti falazat is a két toronnyal, amelyek eredetileg a 20. század elejéig itt működő kikötőhöz tartoztak. Eredeti helyén szükséges megőrizni Széchenyi István és Deák Ferenc szobrát is, ott, ahol majd 140 éve állnak – mondja Miklós. A téren ezen kívül számos nagyméretű fa áll, köztük a főváros legrégebbi akáca. A tervezésnél természetesen azt is figyelembe kellett venni, hogy a tavaszi áradás idején a folyó szintje megemelkedik, és az alsó rakpart víz alá kerül. Miklós ugyanakkor leszögezi: épp ez a néhány napos vagy hetes időszak mutatja meg, milyen, amikor a város újra kapcsolatba kerülhet a folyóval, hiszen a forgalom elől elzárt rakpartokon megjelennek az emberek.

A tér jelenlegi és tervezett közlekedési rendszere

A koncepció egyértelműen a gyalogos közlekedésre helyezi a hangsúlyt, de lehetőség szerint megtartva a jelenlegi közlekedési rendszer fő elemeit is. Így megmarad az alsó rakparton vezető villamospálya és közút, de megszűnik utóbbi közvetlen kapcsolata a térrel; az alsó rakpartról csak az Erzsébet hídnál vagy a Kossuth térnél lehetne felhajtani. Ez jelentősen csökkentené a tér autósforgalmát, lehetőséget adva az átszervezésére is. A nagy körforgalmat megszüntetve Miklós a hídról a tér közepét átszelve egyenesen a keleti oldalra vezetné a forgalmat. A villamospálya átépítése szükségtelenné teszi a tér két szélén jelenleg működő megállókat, helyettük az új úttest alatt, a tér középső részén lehetne kialakítani egy újat.

Amellett, hogy ezek az ötletek radikálisan egyszerűsítik a tér jelenlegi forgalmi képét, hatalmas területeket szabadítanak fel a gyalogosok számára. A könnyen megközelíthetővé váló jelenlegi gyepes térközép valódi városi köztérként funkcionálhat, megszakítás nélküli gyalogos közlekedést kínálva (az aluljárón keresztül) a tér északi sarkától a Duna-korzóig. Még ennél is nagyobb és fontosabb erénye a tervnek a Duna-parti, nagyméretű terület felmentése a forgalomtól. A part megközelítését Miklós a terv központi elemeként szélesen elterülő lépcsősorral oldaná meg, amely a tér felső szintjéről a jelenlegi alsó rakpartra vezet a híd két oldalán, a folyó reprezentatív „kapujaként”.

A terv legradikálisabb eleme azonban a természetes vízparti állapot bemutatása a folyóparton. Ismerünk rá példát más nagyvárosokból, hogy a vízparti közutak helyén kialakított sétányok újra lehetővé tették a folyóval való találkozást, ezekben az esetekben azonban a folyó csak egyfajta háttérként szolgál, olyan kapcsolat, amelyet a folyó valódi használata eredményezne, nem jön létre – mutat rá Miklós. Neki a tervvel az volt a célja, hogy a Duna a parti élet szerves részévé váljon, így olyan megoldásokat keresett, amelyek valóban a víz használatára serkentik a város polgárait.

Az alsó rakparti részen ezért öt-öt mesterséges szigetet képez ki, amelyek állandó vízellátással természetes növényzetet táplálnak. A rendszer a jelenleg is meglévő esővíz-kivezető csatornákhoz kapcsolódik a hídfő két oldalán. Mindegyik szigeten egy-egy kút áll, amellyel tisztított, ivóvíz minőségű Duna-víz érhető el. Ez nemcsak a szomjoltáshoz, de a növényzet táplálásához, a takarításhoz és az olyan esetleges helyszíni programokhoz is megfelelő, mint a halászlé-főzőverseny. Télen viszont a szigetek környéki vízfelület korcsolyázásra alkalmas. A tavaszi áradásnál az alacsonyabban fekvő részeket elárasztja a víz, a szigetek viszont a kutakkal szárazon maradnak, kihangsúlyozva a Duna szerepét a város életében.

A pesti hídfőhöz Miklós olyan mobil, a víz mozgását követő platformot tervezett, amely részben kikötőként, részben a horgászok számára hasznosítható. A kikötői funkcióhoz csatlakozva az újonnan kiépített partszakaszon a folyóparti piacok évszázados hagyományait is újjá lehetne éleszteni.

Kék Duna Terasz étterem a mai Széchenyi István téren az 1950-es években. Fotó: Fortepan

A terv legkétségesebb pontja a föld alá helyezett villamosmegállóhoz kapcsolódó aluljárórendszer, ez ugyanis nemcsak a védelmet élvező, többszáz éves akácot veszélyeztetné, de útjában van a Gresham-palotához kapcsolódó, néhány éve épült mélygarázs is. Mindkét problémára megoldás jelenthetne azonban a terveken láthatónál keskenyebb, a hídhoz közelebb elhelyezett aluljáró – már ha a terv gyakorlati oldaláról beszélünk. 

Miklós fejlesztési koncepciója, amely csak egy része (az interneten, az egyetemi honlapon elérhetővé tett) szakdolgozatnak, természetesen vázlatos, és részben nem számol a meglévő realitásokkal, mint a téren jelentkező kisebb szintkülönbségek. Lényege azonban nem ez, hanem egy újszerű gondolkodásmód felvillantása. Amellett, hogy kiváló diplomamunka, ízelítőt ad abból, milyen sokrétű elképzelések születhetnek akár egyetlen városi térre is, ha például kezelője a felújítás előtt pályázaton próbálná megtalálni a legjobb megoldásokat.

építészet, városfejlesztés, budapest, koncepció, terv, 5. kerület, roosevelt tér, széchenyi tér, diplomaterv, csonti miklós Icon_print

csonti miklós index

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére; látványterv madártávlatból

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére; a tér jelenlegi és tervezett közlekedési rendszere

csonti miklós index 2

csonti miklós index 3

A mai Széchenyi tér Lipót császár tiszteletére emelt, ideiglenes szobordísszel 1897-ben

A Lánchíd, előtérben a kikötő vámhivatali épülete a mai Széchenyi István téren, az 1900-as évek környékén

Kék Duna Terasz étterem a mai Széchenyi István téren az 1950-es években

A Lánchíd újjáépítése az 1940-es évek végén, a pesti oldalnál kikötött hajókkal

A Lánchíd pesti hídfőjétől délre elterülő, üres terület még komolyabb forgalom nélkül, az 1950-es években

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Csonti Miklós koncepciója a budapesti Széchenyi István tér átépítésére

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317