Logomain

Pestújhelyen pusztul első Bauhaus középületünk

By Kovács Dániel 2012. május 12. 10:29

szerk at hg dot hu

Cikkep120130604-19838-2904lm.gallery

A pestújhelyi kórház Molnár Farkas és Fischer József tervei szerint épült személyzeti otthona napjainkban, pusztulva

Cikkep20130604-19838-1akzx8j.gallery

A pestújhelyi kórház Molnár Farkas és Fischer József tervei szerint épült személyzeti otthona az építés korabeli fényképen

Oti20130604-19838-14ejigi.gallery

A személyzeti épület hátoldala napjainkban, lepusztulva

Cikkep420130604-19838-13hgmk3.gallery

Az egykori személyzeti épület utcai homlokzata napjainkban

Cikkep320130604-19838-1iadnkz.gallery

Az egykori személyzeti épület hátsó homlokzatának részlete

Cikkep520130604-19838-vmsfg.gallery

Az egykori személyzeti épület oldalhomlokzata

Index20130604-19838-v4t8w3.gallery

pestújhely index

Oti120130604-19838-4oybxs.gallery

A pestújhelyi kórház személyzeti szállásának utcai homlokzata újkorában

Oti220130604-19838-mywknf.gallery

A pestújhelyi kórház személyzeti szállásasarka archív fényképen

Oti320130604-19838-jse2ff.gallery

A pestújhelyi kórház személyzeti szállása az udvar felől, archív fényképen

Oti420130604-19838-8khcuv.gallery

Lakásalaprajzok a pestújhelyi kórház személyzeti épületében

Bár 40 évig használták, a szovjeteket már nem hibáztathatjuk azért, mert szétesik Molnár Farkas és Fischer József 1936-os munkája.

Látszólag szimpla kockaház, mondjuk a hetvenes évekből. Fehérre vakolt, háromszintes, elhagyatott tömb, homlokzatáról pereg a vakolat. És valójában? Az első megvalósult modern középület Magyarországon, a kislakás-építés mérföldkőnek számító alkotása, Molnár Farkas és Fischer József, a nemzetközi stílus két úttörőjének közös munkája. 1936-ból... Az egykori pestújhelyi kórház személyzeti épülete évtizedek óta a pusztulás szélén áll, építészettörténeti jelentőségéhez egyre méltatlanabb állapotban.

Nehéz elhinni, hogy ez az épület...

...egykor így festett. (Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc) 

A két világháború közötti modern magyar építészettel a hatvanas évektől kezdett foglalkozni a hazai építészettörténet, elsősorban egy-két olyan úttörőnek köszönhetően, mint a szakdolgozatát 1961-ben ebből író, majd azt 1972-ben könyvben is megjelentető Gábor Eszter. Az interbellum haladó gondolkozású építészeinek, akik az 1929-ben alakult CIRPAC (Comité International pour la Réalisation des Problemes d'Architecture Contemporaine) csoport köré tömörültek, igen hányatott sors adatott. A CIRPAC három alapítója közül az 1934-ben Londonból hazaköltöző Breuer Marcell jelentkezését az Építészkamara nem fogadta el, így nem maradt más választása, mint az emigráció – soha nem épült fel háza Magyarországon. Molnár Farkast, aki Breuerhez hasonlóan szintén Bauhaus-diák volt, 1932-ben kizárták a kamarából, majd négy év múlva visszavették, hogy aztán ez 1938-ban megismétlődjék. A szocdem Fischer Józsefet pedig aktív politizálása miatt zargatták folyamatosan. Kettejüknek szinte csak magánberuházásokban jutott lehetőségük, hogy bizonyítsák progresszív elképzeléseik életrevalóságát. Fontos, szinte egyedülálló kivétel a pestújhelyi kórház személyzeti épülete.

Hogyan került a modern építészeti gondolkodást meghatározó „kollektív ház” első és jószerével egyetlen megvalósult magyar példája az akkor még önálló, néhány ezres Pestújhelyre? A területen 1904-től épült fel a ma is álló hét szecessziós pavilon, a kor neves mestere, a dunaföldvári születésű Baumgarten Sándor tervei alapján. A Niedermann Idegszanatórium épületeit csakhamar, már 1912-ben átvette az Országos Munkásbeteg-segélyező és Balesetbiztosító Pénztár Munkáskórháza, amely a háború kivételével (akkor hadikórházzá alakították) egészen 1928-ig üzemelt itt.

A kórház ekkor a frissen létrehozott Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kezelésébe került, és Dr. Vass József Munkáskórház néven, 450 ágyas tüdőgyógyintézetként működött tovább. A tuberkulózis (más néven tbc vagy gümőkór) ebben az időben népbetegségnek számított, egyszersmind gyógyíthatatlan, halálos következményekkel járt – főleg ilyen betegeket kezeltek itt egészen a második világháború végéig. Közben a környék, amely ma is könnyen megközelíthető a belvárosból a 173-as autóbusszal, kisebb-nagyobb családi házakkal épült be.

A személyzeti tömb hátsó homlokzata, archív fényképen. (Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc) 

A hazai közcélú szervezetek közül szinte egyetlenként az OTI a harmincas évek egyre fagyosabb levegőjében sem riadt vissza a modern építészettől. 1932-35 között Molnár Farkast és Fischer Józsefet többedmagukkal megbízták a Köztársaság téri bérházcsoport megépítésével, amely Budapest első nagyszabású, sávos beépítésével a progresszív korstílust követő lakókomplexumává vált. A terv az volt, hogy az egy-két szintes, kopott házakkal és egészségtelen lakásokkal zsúfolt Józsefvárost ilyen, napfényes, helytakarékos lakásokkal teli épületek váltják fel. De csak egyetlen, háromszárnyas tömb épült meg, Molnár és Fischer viszont tovább tökéletesíthették utópiáikat a pestújhelyi kórházban, miután megnyerték a Köztársaság térre meghívott építészek közt rendezett pályázatot.

A hátsó homlokzata eredetileg. (Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc)

...és ugyanaz a hátsó homlokzat napjainkban. 

A személyzeti lakótömb, amely a tüdőbetegeket kezelő ápolóknak épült, nyolc család és ötvenhat egyedülálló alkalmazott számára, ugyanis nem egyszerű társasház. Az alsó két szinten nincs semmi különös. „A földszinten helyezkedik el 5 drb. tipikus minimális lakás, kertrenyíló fedett teraszokkal, hálófülkékkel, zuhanyozóval, kis konyhával, az altisztek számára. A lépcsőházból nyílik 3 drb. nagyobbigényű kétszobás lakás, a tisztviselők számára” – írták a tervezők a progresszív építészeti lap, a Tér és Forma 1937/1. számának hasábjain. A felső két szinten viszont a hagyományos lakások helyett 14-14 egyszobás, kis előtérrel is rendelkező lakóegységet építettek, a folyosóról nyíló, közös mosdókkal, ebédlő- és társalgószobákkal, valamint az ezekhez csatlakozó ételmelegítő konyhákkal. Ez az úgynevezett „Kollektív ház” vagy „Kolház”, amelynek lakói nem pusztán kényszerszomszédok, de jól működő közösséget formálnak. 

A kollektív ház utópisztikus elképzelése a harmincas években szerte Közép- és Kelet-Európában foglalkoztatta az építészeket; a magyar változatot Molnár és Fischer egy 1931-es kiállításon mutatta be – ezután zárták ki Molnárt a Kamarából. Természetesen a harmincas években az általános életformára nem volt alkalmazható ez az elképzelés, a kórház dolgozóinak viszont a lehetőségekhez képest kielégítő körülményeket teremtett. A történethez hozzátartozik, hogy az épület szerkezetét az első magyar mérnöknő, Fischer felesége, Pécsi Eszter tervezte, de a miniszteri intelemnek megfelelően nem az eredetileg tervezett vasbetonból, hanem téglából. Az engedélyezésre benyújtott terveken a sávablakok is magasabbak voltak, a kórházigazgató erélyes közbelépésére volt szükség, hogy méretüket a minisztérium csak húsz centivel csökkentse. A külsőn minden egyszerű, átgondolt és funkcionális, még a kéménynek is kettős szerep jut, a tetőterasz pergoláit tartja.

A pestújhelyi lakások alaprajzai Molnár és Fischer cikkében, a Tér és Forma 1937/1. számában

A kollektív ház ideája, rejtve vagy nyíltan, de tovább élt a 20. századi magyar építészetben. Nem hiába zárták Molnárék cikküket úgy: „az elrendezés és a szakszerű kivitel (...) szerény igyekezetünk szerint, például szolgálhat.” Ide vezethetőek vissza az 1960-as években elterjedő garzonházak, lánykori nevükön „boarding house”-ok, amelyben falatnyi, egyszobás garzonok várták a beköltözőket, minden emeleten társasági- és tévészobával, közös melegítőkonyhával, a földszinten étkezési lehetőséggel, és persze portással. Aztán a hetvenes évek végén néhány vállalkozó kedvű építész próbált új életet lehelni az elképzelésbe, akik Miskolcon saját kollektív házat építettek, 36 négyzetméteres lakásokkal és nagyméretű közösségi terekkel. Ez ma is áll, de már csak három építéskori család lakja; nagy terei közösség hiányában kihasználatlanok.

Közben Pestújhelyen is történt egy s más. 1950. január elsején a fővároshoz csatolták, az OTI betegeinek helyét pedig átvették a szovjet katonák, és maradtak is a következő bő harminc évre. A kórház zárt területté vált, a szovjetek karbantartották, de különösebben nem fejlesztették – egyetlen komoly kivétellel. 1980-84 között elkészült az új sebészeti épület, két kiváló magyar tervező, Tomay Tamás és Varga Levente munkája nyomán. Az átriumos elrendezésű, 138x38 méter alapterületű, ötemeletes házat 1985-ben Ybl-díjjal honorálta a szakma.

Az utcai homlokzat az eredeti felirattal. Forrás: Tér és Forma 1937/1, fotó: Máté Olga - Haar Ferenc 

...és ugyanez ma. 

A kor legmodernebbjeként emlegetett sebészeti szárnyat mindössze nyolc évig használták. 1991-ben a szovjet katonák közel fél évszázad ideiglenes állomásozás után elhagyták hazánkat. Mivel a berendezést magukkal vitték (sőt, a helyzet iróniáját aligha érezve eleinte 1,6 milliárd forintos kártérítést követeltek a hátrahagyott fejlesztésekért), a teljes pestújhelyi kórházra csakhamar lakat került. Története innentől szinte követhetetlenül szövevényessé válik. A terület állami kézbe, majd csakhamar a fővárosi és a kerületi önkormányzat tulajdonába került. A kórház helyzetét azonban nem sikerült stabilizálni, az állam 1999-ben visszakövetelte az ingatlant, amelyet az önkormányzatok nem adtak. 2004-ben sikerült megegyezni a főváros és a kerület közös, 50-50%-os tulajdonjogáról és a tervezett funkciókról. De mindezidáig azonban csak annyi történt, hogy a felújított szecessziós főépületbe beköltözött a kerületi járóbeteg-ellátás egy része.

Nem csak a felirat hiányzik...

A sebészeti tömb, a legtöbb szecessziós pavilon és persze a személyzeti otthon is ma, immár húsz esztendeje, üres. Molnár és Fischer épületéről egyébként is csak óvatosan lehetett beszélni a rendszerváltás előtt, a szovjet használat miatt. Értékére először Gábor Eszter hívta fel a figyelmet a Budapest folyóirat 1977/5. számában, állapotát archív fotókkal mutatva be, de műemlékké csak jóval később, a kétezres években nyilvánították. Mivel a szovjetek elkülönítőként használták, kisebb belső átalakításokat és a földszinti teraszok elfalazását leszámítva, voltaképp egyedülálló módon a harmincas évek modern középületei közül ma is teljesen eredeti formájában áll. Még a tetőtéri terasz pergoláinak helye is megvan. Ki tudja, hogy meddig.

Bár ez már a második ilyen szomorú történet az elfelejtett magyar modernizmust bemutató sorozatunkban, azért nem lesz ez mindig így! Főleg, ha olvasóink is segítenek abban, hogy Makovecz Imre szentendrei étterme, az Ildikó téri református templom, a békés-tarhosi zeneiskola és a pestújhelyi kórház személyzeti épülete is mit mutassunk be. Az eddigi ötleteket köszönjük, és várjuk a továbbiakat kommentben, vagy a szerk(kukac)hg.hu címre.

építészet, magyar építészet, budapest, örökségvédelem, magyarország, molnár farkas, fischer józsef, modern építészet, magyar modern, pestújhely Icon_print

A pestújhelyi kórház Molnár Farkas és Fischer József tervei szerint épült személyzeti otthona napjainkban, pusztulva

A pestújhelyi kórház Molnár Farkas és Fischer József tervei szerint épült személyzeti otthona az építés korabeli fényképen

A személyzeti épület hátoldala napjainkban, lepusztulva

Az egykori személyzeti épület utcai homlokzata napjainkban

Az egykori személyzeti épület hátsó homlokzatának részlete

Az egykori személyzeti épület oldalhomlokzata

pestújhely index

A pestújhelyi kórház személyzeti szállásának utcai homlokzata újkorában

A pestújhelyi kórház személyzeti szállásasarka archív fényképen

A pestújhelyi kórház személyzeti szállása az udvar felől, archív fényképen

Lakásalaprajzok a pestújhelyi kórház személyzeti épületében

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317