Logomain

Győztest hirdettek a Kormányzati Negyed pályázaton

By HG.HU 2006. november 8. 17:22

szerk at hg dot hu

Rögtön három győztese is van a KVI majdani kormányzati negyed területét kijelölő pályázatának. A túlnyomórészt az egyébként is állami tulajdonban lévő MÁV telkeket preferáló eredményből a kormány hirdethet végső nyertest.

Rögtön három győztese is van a KVI majdani kormányzati negyed területét kijelölő pályázatának. A túlnyomórészt az egyébként is állami tulajdonban lévő MÁV telkeket preferáló eredményből a kormány hirdethet végső nyertest.

Az építész és az ingatlanfejlesztő szakma sok szereplőjét megmozgató pályázati anyagok közül végeredményben a VI. kerület Terézváros önkormányzata által jegyzett Nyugati pályaudvar melletti területekekre vonatkozó pályázat, a Déli pályaudvar rekonstrukciójával, a vágányok lefedésével nyerhető terület (Sedesa Hungária Kft.) hasznosítása, illetve a Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre, a Kvassay-híd felé eső, Duna City-ként emlegetett fejlesztési terület melletti IX. kerületi rész (Nagyvásártelep kft.) került kiválasztásra, mint jövőbeni kormányzati negyed a Kincstári Vagyonkezelő mai döntése alapján. A MÁV területek olcsóságán túl, igazi urbanisztikai progresszió egyébként csak ez utóbbiból tűnik ki. A pesti belső zóna, vagy a budai helyszín közlekedési szempontból, például a Duna hidak további terhelése miatt, mindenképpen véleményes. :appendix_130

A háborúban megsérült vári épületekből a Lipótvárosba települt reprezentatív törvényhozási székhelyek infrastruktúrája régóta elavult, fenntartásuk pazarló. A kabinet reményei szerint az új minisztériumi negyed tíz milliárd forint megtakarítást jelentene éves szinten az üzemeltetés terén, ami akár egy-két évtized alatti megtérülést is eredményezhet a körülbelül 150 ezer négyzetméternyi kormányzati irodaterület esetében. Azonban - ha már a kormány a reprezentativitásról a szolgáltatásra helyezi át a hangsúlyt -, érdemes átgondolni a városépítészeti szempontokat is. A városépítészeti érvek amellett szóltak, hogy egy jövőbeni kormányzati negyed az egész városnak tegyen jó szolgálatot, tehát elhanyagoltabb, belvárosból kívüleső, de oda könnyen bekapcsolható zónába települjön. A másik érvrendszer, ami inkább a kormányzatok érdekeit veszi figyelembe, szól a belvárosi helyszínek könnyű elérhetősége, vagy az építési telkek állami tulajdonlása mellett. A parlagon heverő MÁV-ingatlanok állami volta, vagyis a telkek ingyenessége okán merült fel a Podmaniczky út menti vasúti terület egészen a Városligetig, de az átépített Déli pályaudvar ilyetén hasznosítása is.

Korm_x220130531-31141-leun8v.gallery

Legutóbb egyébként az Orbán-kormány idején került napirendre a minisztériumok átköltöztetésének ötlete, akkor a budai Vár volt a soros jelölt. Ebből az elképzelésből csak a Köztársasági Elnök vári hivatalának, a Sándor palotának a rekonstrukciója valósult meg. Ezt megelőzően, a kútba esett expó helyszínén képzelte volna el a kormányzati negyedet a Horn-kormány, ám a ciklus végére inkább a telkek eladása mellett döntött. A lehetséges helyszínek között a rendszerváltást követően még az Árpád híd pesti hídfője körüli terület is felmerült röpke ötletként. Némiképp a mostani költségvetési megszorítások bevezetését kísérő kapkodás jele azonban az, hogy a kormányzati intézmények koncentrálása sem a Podmaniczky-programban, sem a kormány-Budapest szerződésben nem található meg, ugyanakkor kissé pikáns módon a Fidesz által publikált Budapest-programban benne van.

Az október 27–i határidővel zárult pályázat Bíráló Bizottságának elnöke Görözdi György volt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság részéről, míg Aczél Gábor képviselte a Budapesti Építész Kamarát társelnökként. A Bíráló Bizottság munkáját Szakértői Testület segíti, melynek elnöke dr. Fiala István az Építész Kamara Terület és Településrendezési Tagozat elnöke. A testület tagjai között Varga-Ötvös Béla és Zoboki Gábor is, valamint Ráday Mihály városvédő is helyet kapott. A két előbbi (Zoboki pl. a MüPa tervezője) voltak azok az építészek, akik az Orbán-kormány felkérésére 1999-ben átfogó tanulmányt készítetek egy majdani kormányzati negyedről. A Bíráló Bizottságnak tagja volt ugyanakkor, az a Beleznay Éva építész is, akit éppen a múlt héten bízott meg Tiba Zsolt főjegyző a fővárosi főépítészi teendők átmeneti ellátásával Schneller István távozása után. Õ ezt megelőzően Ikvai-Szabó Imre gazdasági főpolgármester mellett dolgozott.

:image_622

Az eljárási dokumentációt 33 ajánlattevő vásárolta meg, végül 27 pályázat érkezett be összesen 21 különféle helyszínre. Ebből kilenc származott kerületi önkormányzattól és kerületi főépítészektől, illetve magánbefektetőtől 12, a fennmaradó hatot építészirodák önállóan nyújtották be. Több sajtóhír szerint a kiírókat meglepte a felfokozott érdeklődés és a nagyszámú pályázat, illetve a Corvin-Szigony projektet építő Futureal csoport intenzív médiakampányából az is kiérezhető volt, hogy jó üzletre van kilátás az üzleti befektetők számára is.

Kevés nemzetközi példa van arra ugyanakkor, hogy egy ország vezetése egyszeriben átrendezné az állami szervek székhelyeit. Az ilyen természetű tervek rendszerint a hatalom központosítását, birodalmias allűrök kiélését igazolják. Az ötvenes években szökkent szárba például az új brazil főváros gondolata. Oscar Niemeyer, Juscelino Kubitschek elnök Michelangelójaként tervezte meg Brasília legjelentősebb kormányzati jelképeit, amelyek köré épült meg maga a város. Hasonlóan egy tervező kezében koncentrálódott a Harmadik Birodalom központja Berlinben. Albert Speer tervei egy észak-déli tengelyt vizionáltak, amely a császári kelet-nyugati tengely uralmát írta volna felül, egyes létesítményeivel lepipálva Párizst, Londont és Moszkvát. Szintén nem annyira a sors, mint inkább egy újabb, európai nagyhatalmi törekvés lenyomata Berlin új kormányzati negyede. Speerhez való viszonyát egy arra merőleges, a Spree-Bogent átvágó tengellyel mutatta ki, és tőle északra nagy ívben ültette tele a korábban a Fal menti senkiföldjét a minisztériumok, külképviseletek épületeivel.

A jelenlegi becslések szerint a kormány, egy akár évekig is elhúzódó értékesítési program során 70-100 milliárd forintot várhat reálisan a jelenlegi minisztériumi épületek értékesítéséből, illetve ezt tornászhatná fel akár 250 milliárdra is egyéb, országos hatáskörű szervek ingatlanjainak magánkézbe adásával. A korábbi eladásokból (pl. az Erzsébet téri Országos Rendőrfőkapitányság épületéből) lett már szálloda, de tucatnyi lipótvárosi palota eladására nem valószínű, hogy a piac fel van készülve. Hány luxusszállodát és -irodaházat bír még el a belváros? Mindenesetre az már tudható, hogy a műemléki védettség miatt el nem adható, most még a Földművelésügyi Minisztérium által használt Kossuth téri épületbe költözik át a Miniszterelnöki Hivatal, sőt valószínűleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak is jut hely ugyanebben az épületben.

Ajánló:
Kormányzati témapark Budapesten
Déli pu. végállomás
Az enyészet köröndje
Atlantisz a Nyugati téren

építészet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317