Logomain

A város, ahol a távfűtés is megéri

By OM 2012. április 27. 15:13

szerk at hg dot hu

Hammarby_120130604-19838-11t9qe7.gallery

Hammarby Sjöstad

Hammarby_220130604-19838-169csbj.gallery

Hammarby Sjöstad hulladékkezelő rendszere

Hammarby_320130604-19838-36bdga.gallery

Hammarby Sjöstad energetikai rendszere

Hammarby_420130604-19838-r6i5hg.gallery

Hammarby Sjöstad

Hammarby_520130604-19838-yznj8o.gallery

Hammarby Sjöstad

Hammarby_620130604-19838-nw44la.gallery

Hammarby Sjöstad

A buszok biogázzal működnek, a szemetet vákuum szállítja a föld alatt, a lakók környezeti nevelésben részesülnek a svéd Hammarby Sjöstadban.

A svédek nem viccelnek, ha a zöld fejlesztésekről van szó, de még skandináv mércével mérve is figyelemreméltó vállalásnak tűnik az a 20 évre tervezett és részben már megvalósult projekt, amely Stockholm Hammarby Sjöstad városrészben zajlik. A víz köré települt „tóvárosban” (a sjöstad elnevezés erre utal) egy hanyatlásnak indult, szennyezett ipari terület helyén virágzott ki a lakónegyed, amelynek polgárai biztosan nyugodt lelkiismerettel hajtják álomra a fejüket, amikor ökológiai lábnyomukra gondolnak. A terület komoly turisztikai célpontnak is számít: évente nagyjából 10 000 szakember keresi fel tanulmányozásra.  

Az olyan, szinte már banális megoldások mellett, mint a napelemek és napkollektorok, biogázzal működtetett városi buszok, a városrészt a környező természetes tájjal összekötő zöld folyosók és a zajszennyezés csökkentésére lesüllyesztett közutak érdemlik ki figyelmünket. Mindezeken felül azonban, biztos ami biztos, a városvezetés egyfajta felnőttoktatással is igyekszik rávenni a lakókat arra, hogy egy percig se feledkezzenek meg a környezettudatos élet velejáróiról. Európa egyik legfenntarthatóbb városrészét a napokban Budapesten a HuGBC által megrendezett Város a fenntarthatóság felé című konferencián Fryxell Stellan építész, várostervező (Tengbom Architecture) mutatta be a hallgatóságnak.

A fejlesztést egy, a 90-es években felerősödött folyamat hívta életre: míg a 60-as évektől a városi lakosok tömegével költöztek ki az agglomeráció nyugodtabb életformával kecsegtető területeire, idővel megfordult a tendencia. Egyre többen települtek vissza a városba, akár a jobb ellátottság, akár a könnyebb közlekedés vagy egyéb szempontok miatt. Ugyanakkor, bár a háború utáni időszakban nagyon sok lakóház épült (Svédország-szerte egymillió lakás), az ekkor létesült lakótelepek nagy részéről azóta bebizonyosodott, hogy azok nem fenntarthatóak. A városvezetés több területet kijelölt a lakónegyed-célú fejlesztéseknek, ezek azonban nagyrészt volt ipari zónák, és nem a város kifelé terjeszkedésével jönnek majd létre. Az új építésű negyedekben már igyekeznek elkerülni a korábbi hibákat. 

A terület korábban magántulajdon volt, a város azonban megvásárolta azt, majd elkészítették a rendezési tervet. A tervezés fázisában különös hangsúlyt helyeztek az infrastruktúrára, például a tömegközlekedésre. Az épületekbe távfűtést terveztek (Stockholm házainak 80%-át ezzel a módszerrel fűtik), a szennyvíz- és hulladékgyűjtéshez pedig egyaránt föld alatti csőrendszert alakítottak ki. A távfűtés részben az elégetett hulladék energiájára, részben a szennyvízből kinyert hőenergiára épül. Távfűtés mellett azonban távhűtés is igénybe vehető az épületekben: utóbbi szintén a szennyvízből kinyert energia hasznosításával, mintegy a távfűtés melléktermékeként működik. Az energia- és vízellátás, valamint hulladékkezelés szempontjából a cél egyfajta zártláncú, egymásra épülő elemekből álló rendszer kialakítása volt a területen, aminek köszönhetően csökken a működtetéshez szükséges energiafelhasználás. 

A szakértők először azzal számoltak, hogy a lakók között nagy arányban lesznek majd a 60-as években elköltözött, most pedig a városba visszatérő idősek – ez később tévedésnek bizonyult, a lakók nagy része fiatalok, kisgyerekes családok közül kerül ki. A Hammarby Sjöstad-fejlesztés része volt Stockholm 2004-es olimpiai kandidálásának, amelynek alapgondolata a „minden idők legzöldebb olimpiája” lett volna. Bár a jelentkezés nem járt sikerrel, a fejlesztéseknek mégis az adott új lendületet – a városvezetés úgy határozott, hogy folytatják a megkezdett tervezési és előkészítő munkákat, a további hasonló lakónegyed-fejlesztések pilótaprojektjeként, és a tervezéstől a kivitelezésig végig figyelemmel kísérték az egész folyamatot. A fejlesztők néhány igen ambiciózus célt is kitűztek, például azt, hogy az egy lakóegységre eső gépkocsik száma 0,5 legyen, továbbá a különféle mutatók (például vízfelhasználás) alapján összességében legalább kétszer olyan „zöld” legyen a városrész, mint Stockholm többi új építésű lakónegyede. A célok elérésében a lakók tudatos magatartására is számítanak: ebben segít például a Glashus Ett elnevezésű oktatási központ - tevékenysége eredményesnek tűnik, ugyanis a városrészben az egy főre eső vízfogyasztás csak háromnegyede a stockholmi átlagnak (a vízfogyasztás csökkentése egyébként az egyik legfontosabb cél volt a fenntartható városrész tervezése során).

A munkálatokba 40, magán vagy állami tulajdonú tervező és fejlesztő céget vontak be. A telekvásárlással kapcsolatban az ingatlanfejlesztők két lehetőség között választhattak: vagy piaci ár alatt megvehették azt, vállalva az ipari használat okozta szennyezés megszüntetésének költségeit, vagy piaci áron megvásárolhatták a már rekultivált földterületet.

A gépkocsihasználatot a tömegközlekedés mellett autómegosztó hálózat telepítésével igyekeznek visszaszorítani. Az összegyűjtött szennyvizet a biogázgyártásban is felhasználják, a hulladékot pedig föld alatti, vákuummal működtetett csőrendszeren szállítják a központi gyűjtőpontokra. Mivel a vártnál több kisgyerekes család költözött Hammarbyba, az eredetileg tervezetthez képest növelni kellett az óvodák és iskolák számát. A nagy bevásárlóközpontok helyett inkább az épületek aljában alakítottak ki üzletek, éttermek, kávézók létesítésére alkalmas üzlethelyiségeket – ez a megoldás kevéssé megszokott a külvárosi lakónegyedekben, így eleinte a fejlesztők is szkeptikusan fogadták az elképzelést. A helyiségek azonban azóta mind bérlőre találtak, amelyek nagy része helyi vállalkozás.

A kiváló infrastruktúra mellett a rendkívül korszerű épületek jelentették a fejlesztés másik sarokkövét. A házak majd mindegyikén található napelem és napkollektor, és – különösen az első ütemben épült házak között – némelyik épület egészen magas színvonalú műszaki megoldásokat vonultat fel. Az engedélyeztetés során az épületek általános építészeti, esztétikai minőségére is különösen ügyeltek. Az engedélyezési tervek részeként életciklus-analízist végeztek, amelyek alapján elfogadhatóbbá váltak az esetleges kezdeti magasabb beruházási költségek is.

A Hammarby Sjöstad-fejlesztés sikerének egyik titka valószínűleg a beruházó cégek versenyeztetése volt, továbbá az, hogy az esetleges hibás szempontokat menet közben felülvizsgálták és korrigálták. Nem sikerült maradéktalanul minden kitűzött célt elérni, például a lakóegységekre eső autók száma továbbra is magas – ugyanakkor sok ingázó választja autó helyett a tömegközlekedést. A projekt befejezése a tervek szerint 2015-re várható, eredményeként összesen 11 000 lakást építenek fel. 

várostervezés, svédország, stockholm, fenntartható város, hammarby sjöstad Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317