Logomain

Külföldre viszi a magyar építészeket a válság

By totkat 2012. április 21. 10:39

szerk at hg dot hu

Ravatalozo_cikkep20130604-19838-1r5tho7.gallery

A szentendrei temető ravatalozója, Maza Orsolya grafikája cikkép

Leonardo_maza_orsolya_50020130604-19838-1kwr7lb.gallery

Látványterv: Maza Orsolya - Tervező: Arkt Építész Stúdió

Maza20130604-19838-be4l7v.gallery

Az XV Studio Maza Orsolya közreműködésével készült pályamunkája a szófiai metróhoz

Leonardo_balazs_marcell1_50020130604-19838-kf5q6s.gallery

Germanina - gazdasági épületek revitalizációjának ötletpályázata - Balázs Marcell (PiSaA Arquitectos, Barcelona)

Leonardo_balazs_marcell2_50020130604-19838-ygfqp.gallery

Germanina - gazdasági épületek revitalizációjának ötletpályázata, Paphos, Ciprus - Balázs Marcell (PiSaA Arquitectos, Barcelona)

Leonardo_balazs_marcell3_50020130604-19838-q14914.gallery

Piccaro sul mare - szálloda és apartmanházak, Borghetto Santo Spirito, Olaszország - Balázs Marcell (PiSaA Arquitectos, Barcelona)

Leonardo_weninger_klara_50020130604-19838-coysop.gallery

Budapest, VI. kerület Csengery utca - tetőtérbeépítés tervezők: Weninger Klára, Haraszti Lívia (Klikkstudio Kft) és D.Szabó Gábor

Leonardo_weninger_klara2_50020130604-19838-gnfwt0.gallery

Nyergesújfalu, új városközpont tervezők: Weninger Klára, Haraszti Lívia (Klikkstudio Kft.) és Vesztergom Ádám

Leonardo_kitekintes20130604-19838-1vb4tqk.gallery

Kitekintés 2011 - fotó © Frikker Zsolt

Leonardo_kitekintes220130604-19838-3xp6qx.gallery

Kitekintés 2011 - fotó © Frikker Zsolt

Indexre220130604-19838-1m3oq0f.gallery

Maza Orsolya - Arkt Építész Stúdió

Ha itthon nincs munka, menekülőútként ott van a külföldi szakmai gyakorlat. Bemutatjuk a Leonardo fiatal építészeknek szóló ösztöndíját.

Az, hogy az építészek számára alig akad ma munka Magyarországon, senkinek sem újdonság. Finanszírozás hiányában már megkezdett beruházások is leálltak, új szerződéseket pedig egyre ritkábban kötnek. Megrendelő és beruházó nélkül pedig nem csak az építőipar kivitelezési ágazata került nagy bajba, hanem a tervezők is. Sok építésziroda ezért pályázatok elkészítésére rendezkedett be, máshol komoly leépítések voltak. Mit tehet egy pályakezdő építész ilyen helyzetben? A külföldi munkavállalás az egyik kiút, többek közt a Leonardo-ösztöndíj segítségével.

látványterv: Maza Orsolya - építészet: Arkt Építész Stúdió

Az ország összesen hét építészkarán évente legalább 500 építészmérnök és építész tervezőművész szerez diplomát. Ilyen mennyiségű munkaerő felvételére a magyar építőipar egészséges állapotában is aligha képes, az aktuális helyzetről nem is beszélve. Természetesen mindenkinél felmerülhet a tovább- vagy átképzés lehetősége, ami amellett, hogy még pár évig biztosítja a megnyugtató intézményi hátteret, rengeteg pályaelhagyó építészt termel. De mit tegyen a fiatal, pályakezdő építész, aki Magyarország egyik neves egyetemén eltöltött sok év kemény munka után, frissen megszerzett diplomájával a zsebében a cseppet sem kecsegtető építőipari munkaerőpiacon találja magát?

Ezt a problémát ismerte fel már évekkel ezelőtt az ÉK Egyesület, akik a hazai építészet fellendítését, a magyar építészek munkavállalási esélyeinek javítását külföldi tanulmányutakkal és szakmai gyakorlatokkal próbálnák megoldani. Először 2009-ben adtak be pályázatot a Tempus Alapítványhoz az Egész életen át tartó tanulás program keretében meghirdetett Leonardo da Vinci alprogram építészek körében való lebonyolítására. Azóta minden évben pályáznak, három sikeres programon vannak túl, most éppen a negyedik turnus pályázatának elbírálása folyik.

A Bercsényi Kollégium a kilencvenes évek végén az egyetemi élet meghatározó helyszíne volt. Az építészhallgatók igénye látókörük szélesítésére, a tanulmányokon túli szakmai élmények megszerzésére különböző hallgatói csoportok létrehozására sarkallta őket; ekkor alakult például az Építész Szakkollégium is. Az ÉK Egyesület – melynek tagjai mind 1998 körül kezdték az egyetemet, és együtt laktak a kollégiumban – hivatalosan 2006-ban, egy nagyjából 20 fős baráti társaságból jött létre; tagjaik között már akkor sem csak építészhallgatók, hanem a társasághoz csapódott közgazdászok, mérnökök is voltak. Részt vettek többek között az Építész Napok szervezésében, a társművészetekkel való együttműködés jegyében pedig a Katlan Csoport összművészeti egyesülettel vittek közös projekteket. Az Egyesület alkotóműhelyként is működik a mai napig, mely az egyes tagok egyéni munkásságára alapoz. Kisebb csapatokban építészeti pályázatokon indulnak, valamint külsősöknek segítenek az egyesületi háttér megteremtésével.

Az Egyesület a Leonardo program keretében jellemzően 3-6 hónapos külföldi szakmai gyakorlatokat szervez, melyek során a résztvevők megismerkedhetnek az adott ország építészeti kultúrájával, építési rendszerével, és az adott iroda működési metódusával. A kint töltött idő alatt időközi és összefoglaló beszámolót is készítenek, és meg kell próbálniuk folyamatosan dokumentálni a helyi építészeti közegben szerzett élményeiket. Az egyes turnusok végén a résztvevők munkáiból és beszámolóiból „Kitekintés” címmel kiállítást is rendeznek.

Kitekintés 2011 - fotók: Frikker Zsolt

Az elmúlt három évben turnusonként átlagosan 15 fiatal építész tölthetett el pár hónapot nyugat-európai építészirodákban. A résztvevők koronkénti megoszlása a frissen diplomázottól a 35 éves korosztályig terjed, mely eleinte jellemzően az idősebb, újabban azonban a fiatalabb korosztály túlsúlya felé tolódott el. A pályázat elbírálásánál előny a lehetőleg itthon szerzett tapasztalat és a minél jobb nyelvtudás, de – ahogy az építészállásoknál általában – a legnagyobb szerepe a portfóliónak van. A program sikerességét, és egyben az itthoni helyzet kilátástalanságát mutatja, hogy az érdeklődés évről évre nő; a tavalyi másfélszeres túljelentkezés az idei pályázatnál már majdnem háromszorosra nőtt, pedig az új szabályok szerint a jelentkezőknek maguknak kell fogadó irodát találniuk már a pályázat benyújtása előtt.

Megkérdeztünk a programról visszatért fiatal építészeket, akik között van friss diplomás pályakezdő és több éves magyarországi munkatapasztalattal rendelkező is. Balázs Marcell 2010-ben szerezte a diplomáját, ezután majdnem egy évig dolgozott egy budapesti irodában. Amikor kiderült, hogy megkapta a Leonardo ösztöndíjat, fel kellett mondania, de úgy érezte, megéri megtenni ezt a lépést. A barcelonai építészirodában töltött hónapok arra döbbentették rá, hogy az itthon – az egyetemen és a munkahelyen – megszerezhető tudás igenis vállalható az európai mércével mérve is, és a számítógépes rajzolás terén is nagy előnyben vagyunk.

Germanina - gazdasági épületek revitalizációjának ötletpályázata - PiSaA Arquitectos, Balázs Marcell

Germanina - gazdasági épületek revitalizációjának ötletpályázata - PiSaA Arquitectos, Balázs Marcell

Piccaro sul mare - szálloda és apartmanházak - PiSaA Arquitectos, Balázs Marcell

Weninger Klára 3 és fél éve dolgozott egy építészirodában, mikor kiderült, hogy a hónap végétől nem tudnak több munkát adni neki és kollégáinak. A hírt követő napokban hallott először a Leonardo programról, melyre azonnal jelentkezett is, és hamarosan kiderült, hogy megkapta az ösztöndíjat. A kiutazás előtti hónapokra még sikerült munkát találnia, de neki is megérte felmondani a külföldi lehetőségért. Az amszterdami irodában rá kellett jönnie, hogy a holland építészek is nagy bajban vannak a válság miatt, és a kinti irodák arra rendezkedtek be, hogy Erasmus- vagy Leonardo-ösztöndíjas diákokat alkalmazzanak akár ingyen, de mindenképp jóval kevesebb pénzért, mint amennyit egy végzett építésznek fizetnének. Klára hazatérése óta párhuzamosan keres itthon és külföldön is munkát, de egyelőre az utóbbi változat tűnik esélyesebbnek.

Budapest, VI. kerület Csengery utca - tetőtérbeépítés - tervezők: Weninger Klára, Haraszti Lívia (Klikkstudio Kft) és D.Szabó Gábor

Nyergesújfalu, új városközpont - tervezők: Weninger Klára, Haraszti Lívia (Klikkstudio Kft.) és Vesztergom Ádám 

Maza Orsolya a MOMÉ-n végzett, diplomája után ugyancsak három és fél évet dolgozott itthon. Az ösztöndíj 26 hetét szintén egy barcelonai irodában töltötte, ő viszont azóta sem jött haza. A program lejártának közeledtével nem Magyarországon, hanem Spanyolországban, Angliában és az Egyesült Államokban keresett állást. Arra, hogy a fogadóirodájánál maradjon, nem is gondolt, hiszen ő is látta, hogy ezek az irodák szívesebben alkalmaznak olcsó munkaerőt az ösztöndíjasok személyében. Az élet végül úgy hozta, hogy Barcelonában maradt, és innen dolgozik szabadúszóként távmunkában egy angol és egy magyar irodának. A kinti munka során azt tanulta meg, hogy egy versenyképes építésznek rengeteg dologhoz kell értenie, a tervezés, műszaki rajzolás, látványtervezés és modellezés mellett akár a weblapkészítéshez is, ha úgy jön ki a lépés. Az álláshirdetések sokszor már 4-5 féle szoftvert is felsorolnak követelményként. „Szerintem ez azért is van, mert kevés a munka, sok a jelentkező, azok a kevesek pedig, akik hirdetnek, megtehetik, hogy nagyon magasra tegyék a mércét” – mondja Orsi.

A Leonardo fiatal építészek számára szervezett programja tekinthető haladéknak, a hazai munkanélküliségből való menekülésnek, vagy akár a hosszú távú külföldi munkavállaláshoz vezető ugródeszkának. És valóban, a résztvevők történetei között bizonyára mindegyikre találnánk példát. A legnagyobb előnyt azonban mégis abban lehetne keresni, amit az ÉK Egyesület elnöke, egyben a program második turnusának egyik résztvevője, Csécsei Ákos megfogalmazott: „Azáltal, hogy a résztvevők a külföldön töltött pár hónapra a fogadó irodák szerves részévé válnak, megtanulják felismerni és megbecsülni saját képességeiket. Az így szerzett önbizalom aztán nagy segítségükre lesz a munkakeresés és a későbbi tervezés során.”

Ahhoz, hogy a magyar építészet fellendüljön, nem kell feltétlenül terveket vagy tervezőket importálnunk. Elég, ha a tehetséges magyar fiataloknak megadjuk a lehetőséget a kitekintésre, hogy aztán az új ingerekkel feltöltődve kicsit felkavarhassák a hazai építészeti élet állott vizét.

építészet, magyar építészet, válság, ék egyesület, szakmai gyakorlat, leonardo program Icon_print

A szentendrei temető ravatalozója, Maza Orsolya grafikája cikkép

Látványterv: Maza Orsolya - Tervező: Arkt Építész Stúdió

Az XV Studio Maza Orsolya közreműködésével készült pályamunkája a szófiai metróhoz

Germanina - gazdasági épületek revitalizációjának ötletpályázata - Balázs Marcell (PiSaA Arquitectos, Barcelona)

Germanina - gazdasági épületek revitalizációjának ötletpályázata, Paphos, Ciprus - Balázs Marcell (PiSaA Arquitectos, Barcelona)

Piccaro sul mare - szálloda és apartmanházak, Borghetto Santo Spirito, Olaszország - Balázs Marcell (PiSaA Arquitectos, Barcelona)

Budapest, VI. kerület Csengery utca - tetőtérbeépítés tervezők: Weninger Klára, Haraszti Lívia (Klikkstudio Kft) és D.Szabó Gábor

Nyergesújfalu, új városközpont tervezők: Weninger Klára, Haraszti Lívia (Klikkstudio Kft.) és Vesztergom Ádám

Kitekintés 2011 - fotó © Frikker Zsolt

Kitekintés 2011 - fotó © Frikker Zsolt

Maza Orsolya - Arkt Építész Stúdió

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317