Logomain

Brad Pitt esete a kőbányai zajtérképpel

By OM 2012. április 19. 14:14

szerk at hg dot hu

Zaj_120130604-19838-19zbror.gallery

A Margitsziget környékének zajtérképe

Zaj_320130604-19838-1e3l2cy.gallery

Vasúti forgalom zajterhelése

Zaj_420130604-19838-xnc225.gallery

Közúti forgalom zajterhelése

Zaj_220130604-19838-9e57bu.gallery

Alapállapot és a tervezett beépítést követő helyzet

Forgalmi_dugo20130604-19838-1poijr5.gallery

Forgalmi dugó egy nagyvárosban

Zajterkep_120130604-19838-ao3jed.gallery

Alacsonyan szálló repülőgép lakóházak felett

A stratégiai zajtérképezést még a filmsztár is segítségül hívta budapesti forgatásához. A főváros 680 millióból készült adatbázisa mégis kihasználatlan.

„Eljön az az idő, amikor úgy kell küzdenünk a káros zajhatások ellen, mint ma a pestis ellen.” És mennyire igaza volt Robert Kochnak, bár abban mindenképp tévedett, hogy a zajszennyezés csak a modern kor problémája. Már az ókori Rómában is léteztek erre vonatkozó rendelkezések (ha elképzeljük, ahogy egy vasalt kerekű kocsi csattogott a kövezett utcaburkolaton, megérthetjük, miért), a középkorban pedig a túl zajos egyéneket büntetésként akár harang alá is ültethették. A lakossági panaszok között azonban ma is első, második helyen állnak a zajártalomra vonatkozók – pedig ma már sokszor egy kamion csöndesebben működik, mint anno egy Lada. 

Többek között erről beszélt Berndt Mihály, az EnviroPlus Kft. ügyvezetője a Budapesti Műszaki Egyetemen szombaton megrendezett Zielinski Szilárd konferencián tartott előadásán, amelynek Budapest zajtérképezése volt a témája. Azt is megtudhattuk, hogy bár ma már rendelkezésre áll a főváros zajtérképe, az így összeállt hatalmas adatbázishoz való hozzáférés azonban nem megoldott – éppen ezért nem hasznosul ez az információmennyiség a várostervezésben, nem segíti a döntéshozókat sem, pedig annak felhasználásával pontosan megadható például, hol jelentkezik majd egy bevásárlóközpont építésekor a megnövekedett forgalom miatt a legnagyobb zajártalom, és így megfelelően védekezni is lehet az ellen.

A statisztikák szerint Európa lakosságának egyötöde olyan területen él, ahol a zajszennyezés meghaladja az elfogadható mértéket. A helyzet javítására egy 2002-es uniós irányelv a 250 000 fősnél nagyobb városok számára előírja a stratégiai zajtérkép és ahhoz kapcsolódó intézkedési terv készítését; ehhez igazodva itthon törvénymódosítás, egy 2004-es hazai kormány-, valamint miniszteri rendelet határozza meg részletesen a teendőket – a zajtérképek készítését önkormányzati feladatnak kijelölve. 2005-ben Budapest és a vonzáskörzetébe tartozó települések sikeresen pályáztak uniós támogatásra: ennek köszönhetően a 680 millió Ft összköltségű projektet 75%-ban az Európai Unió, 25%-ban a központi költségvetés finanszírozta. Az érintett 22 település a kormányrendeletben meghatározott feladatok, azaz a stratégiai zajtérkép elkészítésére Budapest Főváros Önkormányzatát bízta meg, amely közbeszerzési eljárás során választotta ki az ún. ZAJ konzorcium, a zajtérképet készítő társulás tagjait. A főváros és agglomerációjának stratégia zajtérképe 2007. május végére készült el.

De mi is az a stratégiai zajtérkép? Olyan felmérés, amely áttekinti egy adott település és vonzáskörzete helyzetét, problémáit - fontos azonban tudni, hogy nem mért adatokról van szó, hanem az adatbázis a jelentősebb zajforrásokat figyelembe vevő, éves statisztikák alapján számított adatokkal készült. Nem egy, hanem többféle térképet foglal magába: a zajterhelési térkép az adott területet érő zajhatást ábrázolja, létezik továbbá a határérték-túllépést ábrázoló konfliktustérkép és akciótérkép, amely a szükséges zajcsökkentés mértékét jeleníti meg.

A térkép készítésekor először (többféle irányból) légifelvételek készülnek az adott területről, majd az így készült térbeli modellhez rendelik hozzá az adatokat. A számítások megkönnyítésére a térképet szegmensekre osztják; a hatalmas munka léptékét jól szemlélteti, hogy Budapest stratégia zajtérképének készítésekor 60 számítógép dolgozott párhuzamosan, egy hónapon keresztül.

Amint az sejthető, a legnagyobb gondot a közúti közlekedés jelenti, a térképen is jól látható, hogy a nagyforgalmú körutak és sugárutak zajterhelése a legnagyobb. Jelentős terhelést jelent környezetére a vasúti forgalom zaja, a légiközlekedés, valamint az üzemi zajok is.

A stratégiai zajtérkép rendkívül értékes eszköz lehetne a várostervezők kezében. A feltételes mód azonban nem véletlen: Berndt Mihály szerint egyelőre korántsem használjuk ki az értékes adatbázist úgy, ahogy kívánatos lenne, pedig az nagy jelentőségű döntések meghozatalában, például utak nyomvonalának tervezésekor is segítséget nyújthatna, de olyan vitás kérdésekben is érdemes lenne segítségül hívni, mint a Zöld Pardonnal kapcsolatos problémák. Az adatbázis segíthetne továbbá a zajcsökkentést célzó beavatkozások tervezéséhez, a várható hatások vizsgálatához, segítséget adhat környezeti hatásvizsgálatok kidolgozásához, vagy bármilyen helyi jellegű zajforrás hatásának kimutatásához.

Annak alapján ki lehet számolni, hogy mondjuk egy bevásárlóközpont építése miatt megnövekedett fogalom milyen hatással lesz a környezetre – ezzel pedig időben meghozhatók a védekezésre vonatkozó döntések is. „Egy lakossági fórumon például nagyon jól lehet szemléltetni, hogy melyik lehet a legmegfelelőbb zajcsökkentő megoldás – volt olyan eset, ahol például sikerült megértetni a nem szakemberekkel is, hogy meglepő módon az adott probléma csökkentéséhez az útburkolat cseréje a legjobb megoldás” – meséli Berndt Mihály.

Pedig jó példák is vannak előttünk: Bécsben például egy tízfős szakértői team működteti az adatbázist és foglalkozik a zajkérdéssel, míg Drezdában a város birtokában lévő adatbázist az egyes projektek vizsgálatával megbízott cégek "üzemeltetik". A szakértő szerint a fővárosban nem szakmai okai vannak a hasznosítás megoldatlanságának, inkább az  igazgatási rendszer összetettsége, tisztázatlan kapcsolatrendszerek sokasága okozta nehézségek sorolhatók fel az okok között.

„A kisebb települések jobban sáfárkodnak a tudásanyaggal; egyébként pedig eléggé vegyes, hogy kik készíttetnek zajtérképet például egy beruházásnál” - osztja meg velünk Berndt Mihály. „A nyugatról érkező cégeknél inkább jellemző, hiszen ott már kialakult ennek a kultúrája, de kaptunk már megrendelést egy Pécs melletti kis falutól is.”

A szakértők néha egészen különleges felkérésekkel szembesülnek: Brad Pitt nemrég Budapesten forgatott zombifilmje például a zajhatás szempontjából is majdnem galibát okozott. A kőbányai forgatás ugyanis jórészt éjszaka felvett lövöldözős jelenetekkel zajlott – értelemszerűen előre sejthető volt, hogy a környék lakossága körében mindez nem arat majd osztatlan tetszést. A szakmai felmérés azonban megoldást hozott: zajtérkép készült a lövések okozta környezeti zajterhelésről, és az elkészült zajtérkép-előrejelzés segítségével sikerült kezelni a problémát...

Nemcsak a főváros, hanem hamarosan minden 100 000 főnél nagyobb lakosságszámú hazai város is rendelkezik majd stratégiai zajtérképpel – a vizsgálatok és az adatbázisok összeállítása jelenleg is zajlik, de esedékes a budapesti zajtérkép frissítése is.

nagyváros, zajtérkép, zajterhelés, budapest stratégiai zajtérképe, berndt mihály, enviroplus kft., zielinski szilárd konferencia Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317