Logomain

Lehet ezt jól is csinálni: belvárosi gyalogoshíd Amszterdamból

By Fintha Mátyás 2012. április 13. 16:27

szerk at hg dot hu

Amsterdam_ipbc_1_3_120130604-19838-13i674r.gallery

3. helyezett: Velorose + Heyne Tillett Steel (UK) tervezőiroda

Amsterdam_ipbc_1_3_220130604-19838-135eccr.gallery

3. helyezett: Velorose + Heyne Tillett Steel (UK) tervezőiroda

Amsterdam_ipbc_2_2_120130604-19838-271u7g.gallery

2. helyezett: 2:pm architectures (F) tervezőiroda

Amsterdam_ipbc_2_2_220130604-19838-1rl0cq2.gallery

2. helyezett: 2:pm architectures (F) tervezőiroda

Amsterdam_ipbc_3_1_120130604-19838-9jr6i8.gallery

1. helyezett: Nicolas Montesano, Victor Vila (E) és Boris Hoppek (D)

Amsterdam_ipbc_3_1_220130604-19838-knhioq.gallery

1. helyezett: Nicolas Montesano, Victor Vila (E) és Boris Hoppek (D)

Amsterdam_iconic_gyoztes20130604-19838-131te3j.gallery

1. helyezett: Nicolas Montesano, Victor Vila (E) és Boris Hoppek (D)

Amsterdam Iconic Pedestrian Bridge competition. Ezen a néven futott a tavaly meghirdetésre kerülő pályázat, melynek célja egy olyan ikonikus híd tervezése, mely kizárólag gyalogos és biciklis forgalomra támaszkodva egy élhetőbb, fenntartható város jövőképének kialakításában nyújt segítséget. <br/>

Amsterdam Iconic Pedestrian Bridge Competition. Ezen a néven futott a tavaly meghirdetésre kerülő pályázat, melynek célja egy olyan ikonikus híd tervezése, mely kizárólag gyalogos és biciklis forgalomra támaszkodva egy élhetőbb, fenntartható város jövőképének kialakításában nyújt segítséget.

Az Amsterdam Iconic Pedestrian Bridge Competition győztes pályázata (Nicolas Montesano, Victor Vila és Boris Hoppek).

Ha Amszterdam kapcsán szabadon asszociálunk, elsőre a sör, a sajt, a fapapucs, és jó esetben a csatornarendszer jut eszünkbe. Utóbbin, több mint 100 kilométer hosszan folyik az Amstel folyó, mely 90 szigetre szabdalja Hollandia fővárosát. Ez 2010-ben bekerült az UNESCO világörökségei közé, így a várost joggal nevezhetjük „észak Velencéjének”.

A híd tervezésére kiírt pályázat fontos része volt, hogy a 90 m fesztávú hídon kötelező elhelyezni 100 m2 alapterületen kávézót, legalább 30 db biciklitárolót, azokhoz kapcsolódva 50 m2-en bringajavító műhelyt, valamint nyilvános WC-t is. 324 pályázó indult a megmérettetésen, ebből a három legjobb a következő:

A 3. helyezett a Velorose + Heyne Tillett Steel iroda (tervezők: David Rosenborg, Tom Steel, Dominic Weil, Olivia Pearson), akik egy humorral ötvözött elképzelést rajzoltak meg arra, miként lehet organikusan reagálni a körülöttünk történő eseményekre. A ponton híd jellegű építmény egy olyan hely, „tér”, mely a változó igények kielégítésére született, így nem csak a gyalogos és kerékpáros közlekedést segíti és serkenti, hanem változatos szolgáltatások elhelyezésére is teret ad.

A második, a francia székhelyű 2:pm architectures tervezőiroda (tervezők: Paul Rolland, Hans Lefevre, Matthieu Bergeret), mely igen költői, de mégis minimalista pályaművel képviseltette magát. A tömeg klasszikus hidakkal szembeni formabontó szerkezete a vízen járás mesterségének elsajátítására is hivatott, azaz üveg járófelülete – s ezáltal a gyalogos is – látszatra csak lebeg a víz felett.

A spanyol Nicolas Montesano, Victor Vila és a német Boris Hoppek kooperációjából elkészült győztes projekt gyakorlatilag két szóban összefoglalható: felfedezés és passzázs. Ez a javaslat egy igazi városi szövetbe illeszkedő megoldás, mely formájával a környezetvédelem, mint tevékenység és a gyalogos közlekedés szimbiózisát hivatott szimbolizálni. Egy olyan gyűrűről van szó, melynek egyik oldala hagyományosan a levegőben, másik viszont a víz alatt található, ezzel segítve annak a közegnek a megismerését, amelyért mi magunk is felelősek vagyunk.

Ezen terveket elnézve röhejes, hogy évek óta még mindig nem vagyunk képesek előrébb lépni magyar viszonylatban. A Finta-féle Bolyai-híd megítélését tekintve elég széles palettán mozgó, megosztó jelenség, melynek – még ha funkcióját és városszövetbe való illeszkedését nem is tekintjük – a városban elfoglalt helyébe hamar bele tudunk kötni, sejtve annak ok-okozati hátterét.

Budapest életéből a belváros magasságában hiányzik egy gyalogos híd (Várkertbazár – Vigadó tér), de sajnos még sincs annak pótlására semmiféle olyan törekvés, mely hatékony lehetne. Persze sokat javít a helyzeten, hogy lassan a Lánchíd csak gyalogos forgalmat képes majd vállalni elöregedett, és bizonyos helyeken javításhoz hozzáférhetetlen tartószerkezete miatt, ám ezen jövőkép még mindig nem oldaná meg a problémánk.

Hát itt a remek bizonyíték, lehet ezt jól is csinálni, csak a hangsúlyt nem a befektetők, hanem a város érdekeire illene helyezni.

amszterdam, hollandia, városfejlesztés, híd, urbanisztika, köztér, gyalogoshíd Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317