Logomain

Emberhátrányból szépíteni: a Kossuth tér átalakításáról

By Kovács Dániel 2012. április 11. 14:56

szerk at hg dot hu

S7320130604-19838-14p5qf1.gallery

A S73 pályázatnyertes koncepciója 2007-ből a Kossuth tér átépítésére

Fortepan_536320130604-19838-nlieg8.gallery

A budapesti Kossuth tér az 1950-es években, fák nélkül

Fortepan_1799820130604-19838-1nb9qka.gallery

Rákosi Mátyás beszédet mond a Kossuth téren

Fortepan_1860820130604-19838-1e1anan.gallery

Amikor még oda lehetett menni az oroszlánokhoz: a Kossuth tér az 1930-as években

Kossuth220130604-19838-4e8nem.gallery

Infrastruktúra híján mobilvécé: tüntetés a Kossuth téren 2006-ban

Kossuth120130604-19838-1uvi96s.gallery

És amikor már nem: kormányellenes tüntetés molinói a kordonon 2006-ban

Kossuth_ter_index20130604-19838-l8n2bd.gallery

kossuth tér 2012 index

Bármennyire lesznek ígéretesek a tervek, a Kossuth tér rekonstrukciójával van egy alapvető gond. Hiányoznak mögüle az arcok.

A jövő héten már tudni fogjuk, nem csak sejteni, hogyan néz ki a Kossuth tér két év múlva. Eddig szórványos információk láttak napvilágot a tér átalakításával kapcsolatban, miután a beruházás (látszólag) olyan szupertitkos, mintha nem is látogatóközpont, hanem a TEK új bázisa épülne a téren. A kiválasztott, köztiszteletben álló tervezőiroda, valamint a 2007-es pályázat nyertesének bevonása pozitív fejlemény, de nem feledteti az eddigi eseményeket és azt, hogy továbbra sem tudni: ki és milyen alapon hozza a döntéseket az ország legfontosabb teréről.

A S73 pályázatnyertes koncepciója 2007-ből a Kossuth tér átépítésére

Azt, hogy miért rossz a Kossuth tér ma, a legfényesebben egy londoni látogatás mutatja meg Parlamentünk brit pédaképénél. A Westminster-palotába az épület mellé rejtett biztonsági központon keresztül juthatunk be, legrégebbi termében, a hatszáz éves Westminster-csarnokban szabadon lehet sétálni, de benézhetünk a parlament mindkét házának ülésére, és természetesen van étterem és ajándékbolt is – sőt, a brit állampolgárok számára egyes, a turisták elől elzárt területeket is megnyitnak. A budapesti Kossuth téren viszont ma is a szabadtéri ácsorgás jelenti az évi többszázezer látogatónak kínált legtartalmasabb időtöltést. Tíz éve van tapintható szándék arra, hogy ez megváltozzék, de az utóbbi időkig a 2007-es pályázaton és az azt követő értelmetlen politikai huzavonán kívül semmi sem történt. Az elmúlt időszakban viszont felgyorsultak az események. A Steindl Imre Program először 2011 végén bukkant fel a hírekben – pár hónapon belül pedig erre hivatkozva már el is tűnt a tér egyik szobra, több tucat fával egyetemben.

A Parlament tervezőjéről elkeresztelt Programnak eddig sajnos csak a nevét ismerhettük meg, a tartalmát nem – mint ahogy nem hozták nyilvánosságra a sokszor hivatkozott „tervezői programot” sem, amely alapján már dolgoznak a kijelölt építészek. Az is lehet, hogy a kettő ugyanaz. Van viszont egy országgyűlési határozat 2011 nyaráról, amely szerint a tér rekonstrukcióját 2014 májusáig be kell fejezni, és „visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota”. Ez az utóbbi félmondat többször is kínos helyzet elé állította a Program vezetőjét, Wachsler Tamás építészmérnököt, korábbi országgyűlési képviselőt, miután kiderült: megfogalmazói sem tudják pontosan, mit is jelent. Mindenesetre csalogató lehetőséget kínál arra, hogy különösebb indok nélkül eljátsszunk az 1945 után a térről eltávolított köztéri szobrok visszahelyezésének gondolatával (mint ahogy erre a határozat elfogadása után rá is mutattunk).

A Kossuth tér az 1950-es években, fák nélkül. Fotó: Fortepan

A Kossuth tér rekonstrukciójához kapcsolódó kommunikációs bakisorozatnak ez a félmondat csak a kezdetét jelentette. Bár az utóbbi hetek leghangosabb vitái épp ennek kapcsán, a szobrok körül alakultak ki, ez voltaképp részletkérdés; a tér és a projekt ezernyi fontosabbat vet fel – amelyek közül számosra valahol már megszületettek a válaszok. Eddig nincs például indok arra, hogy a 2007-ben kijelölt déli fertály helyett miért a Parlament északi oldalát, azaz a metrómegállótól lehető legtávolabb eső helyet jelölték ki a látogatóközpont és a mélygarázs helyszíneként. És miért alaptétel, hogy a látogatóközpontból semmi sem jelenhet meg a felszínen – azaz a kortárs építészetnek a Kossuth téren nincs helye? Nem tudni pontosan azt sem, ki és milyen alapon hoz döntést a Kossuth-szobor kicseréléséről vagy Tisza István emlékművének újbóli felállításáról – pedig, félretéve a politikai kérdéseket, egy-egy ilyen szimbolikus erejű, a megvalósítást illetően roppant kockázatos döntés több százmillió forinttal dobja meg a térrekonstrukció költségét. Miért tartják szükségesnek az új 1956-os emlékművet – és ha valóban az, ezt a szándékot miért csak a sorok közül lehet kiolvasni?

Mindig is politikai színtér volt: Rákosi Mátyás beszédet mond a Kossuth téren. Fotó: Fortepan

Magától értetődő, hogy egy ilyen jelentőségű beruházás esetén ezekre a kérdésekre már régen választ kellett volna kínálnia a projekt lebonyolításával megbízott Országgyűlés Hivatalának, a lehető legszélesebb nyilvánosság számára. Egyeztető fórumról azonban nem szólnak a hírek – be kell érnünk azzal, hogy a jövő héten várhatóan nyilvánosságra hoznak néhány látványtervet. Ilyesmit egyébként már 2007-ben is láttunk, de az akkori pályázat eredményeit és felvetéseit most nem vették figyelembe, mondván: az érintett terület jóval nagyobb az akkor kijelöltnél. A kormány ezt követően nemzetbiztonsági szempontokra (konkrétan az Országház biztonságára) hivatkozva mentesítette a projektet a közösségi beszerzések szabályai alól – azaz felmentette saját magát a pályáztatás hosszadalmas és komoly előkészületeket igénylő procedúrájától.

Amikor még oda lehetett menni az oroszlánokhoz: a Kossuth tér az 1930-as években...

...és amikor már nem: kormányellenes tüntetés molinói a kordonon 2006-ban (Fotó: Fortepan és hg.hu)

Mindenképp üdvözlendő dolog, hogy a tér átépítése nem áll meg a villamos vonalánál, sőt, kitekint a környező térfelületekre is, mint ahogyan az a szándék is, hogy a Kossuth tér teljesen a gyalogosoké legyen. És épp ezért szomorú az a döntés, hogy nem írtak ki pályázatot a tér áttervezésére. Egy (országos vagy nemzetközi) pályázaton nyilvánvalóan rengeteg, a tér használata szempontjából újszerű, izgalmas és nem is szükségszerűen drága ötlet, elképzelés született volna. Az, hogy a kormány nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozik a pályázat mellőzésénél, két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy a 2007-es pályázat lebonyolítói annyira amatőrök voltak, hogy akkor a nemzetbiztonsági szempontok nem jutottak eszükbe (hiszen mélygarázst, látogatóközpontot akkor is terveztek, csak a tér másik felére). Mivel a projekt lebonyolítója öt éve és most is az Országgyűlés Hivatala, ez kevéssé valószínű. A másik, hogy a kiemelt biztonsági kockázat kifogás, és az időspórolás miatt nincs pályázat. Sajnos az utóbbi mellett szól, hogy hasonló helyzettel találkozunk a Fradi-stadionnál és a Várkert Bazárnál, de lényegében ez zajlott le a Budai Vár 25 éves fejlesztési tervének elkészítésére kiírt pályázaton is. Azon pedig, hogy a megbízó néhány hónapot megspórol a versenyhelyzet mellőzésével, nemcsak felmérhetetlen lehetőségeket szalaszt el, de a „mutyizás” látszatába keveri a munkát elvállaló becsületes szakembereket. Mindezt azért, hogy a tér átadható legyen a 2014-es választások környékén...

Infrastruktúra híján mobilvécé: tüntetés a Kossuth téren 2006-ban. Fotó: hg.hu

A Kossuth téri rekonstrukció problematikus mivoltának természetesen nincs köze a kiválasztott tervezőirodához. Sőt, a KÖZTI és Tima Zoltán részéről fontos gesztus, hogy maguk mellé vették a 2007-es tervpályázat győztesét, az S73 tájépítész-irodát a munkába (a határidőket másképp vélhetően nem is tudnák tartani). Szükségszerűnek nevezhetjük a két mamut mérnökiroda, az UVATERV és a FŐMTERV bevonását; előbbi a mélygarázs, utóbbi az infrastruktúra tervezésével foglalkozik. A központi gesztussal kijelölt tervezőiroda konzorciummá duzzasztásának azonban semmi köze a valódi átláthatósághoz. Ráadásul az építészek aligha mérték fel a feladat valódi súlyát. A politika most minden fontos választ azzal hárít, hogy arra majd az elkészült tervek adnak választ – azaz a tényleges munka minden felelősségét az építészek nyakába varrják. A nívó összehasonlítását elkerülve, de Siklós Mária és a Nemzeti kapcsán láttunk már arra példát, hogyan tesznek tönkre egy, a maga szakterületén neves építészt az elhamarkodott, rossz politikai döntés hátrányos következményei.

Márpedig a Kossuth tér fontos kérdései, ideje ezt leszögezni: egyáltalán nem szakmai, hanem politikai síkon dőlnek el. Hiányoznak az indokok és az arcok a meghozott döntések mögül, és hiányzik az a szakértelem, vagy legalábbis a látszata, amelynek 2012 Magyarországán jellemeznie kellene egy ilyen fontos projektet. A tervek bemutatása utánra beígért, „jeles építészekből álló opponensi bizottság” túl késő gesztus, hiszen meghatározó kérdések dőltek el valahol egy dolgozószoba mélyén. Ennyiben tényleg visszatértünk az 1944 előtti állapothoz, de épp ezen a téren a háborút következő évtizedek sem jelentettek változást. Akkor minek elhatárolódni?

építészet, városfejlesztés, budapest, magyarország, kossuth tér, s73, 5. kerület, közti, főmterv, tima zoltán, uvaterv Icon_print

A S73 pályázatnyertes koncepciója 2007-ből a Kossuth tér átépítésére

A budapesti Kossuth tér az 1950-es években, fák nélkül

Rákosi Mátyás beszédet mond a Kossuth téren

Amikor még oda lehetett menni az oroszlánokhoz: a Kossuth tér az 1930-as években

Infrastruktúra híján mobilvécé: tüntetés a Kossuth téren 2006-ban

És amikor már nem: kormányellenes tüntetés molinói a kordonon 2006-ban

kossuth tér 2012 index

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317