Logomain

Százéves gyárakban bulizunk: tavaszi felfedezőút az Erzsébetvárosban

By ginterzsófi 2012. április 7. 10:43

szerk at hg dot hu

Festo120130604-19838-6d7qiy.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Mika20130604-19838-11t1rag.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Uveg120130604-19838-8mwyt4.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Czipesz20130604-19838-iau4g5.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Uveg220130604-19838-eyq1jl.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Festo220130604-19838-1sipbs3.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Hentes20130604-19838-1hxdgsm.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

720130604-19838-1f8mhm4.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Iparosindex20130604-19838-11fjyml.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban index

Nyito20130604-19838-xi8cgd.gallery

Iparosok az Erzsébetvárosban

Ma itt pezseg a pesti éjszaka, de mi utánajártunk a kerület régi titkainak is: új sorozatunkban izgalmas városi sétákat ajánlunk.

Új sorozatot indítunk a hg.hu-n, amelyben a tavaszi hétvégékre ajánlunk rendhagyó, tematikus városi sétaútvonalakat. A cikkekben az ismerős budapesti környékek olyan arcát, olyan izgalmas részleteit derítjük fel és mutatjuk meg, amiket egyébként talán észre sem vennénk. Ki gondolná például, hogy egykori rézgyárból lett a legmenőbb szórakozóhely, a százéves kóser hentesüzlet épületében hamarosan új étterem nyílik, a kerületi közösségi ház szecessziós csillárjai alatt pedig tornaórákat is tartanak? A sorozat első részében a pesti VII. kerület, Erzsébetváros egykori ipari épületeinek, iparosházainak múltját és jelenét derítettük fel, de a rövid sétán a különleges homlokzatok mellett fröccs, flódni és paprikás csirke is útba esik.

Erzsébetváros történelmi zsidónegyede nem csak a turistákat vonzza: a főváros egyik legrégibb, Európában is egyedülálló kerülete már évek óta a pesti kulturális- és éjszakai élet központjának számít. Nem véletlenül: a 2005-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánított környéket az eredeti, XVIII. századtól szervesen kialakult utcaszerkezet, az átjáróházak, a zsinagógák, a klasszicista és szecessziós épületek és a ma itt zajló pezsgő belvárosi élet sajátos összhangja teszi igazán izgalmassá.

A negyed a középkor óta a budapesti kereskedelem centruma, az évszázadok során ide települtek az üzletek, a kisiparosok itt alapították meg a műhelyeiket és kisebb gyáraikat: ezek emlékét az egykor üzletközpontként működő, egyedülálló átjáróházak, a korabeli iparosok impozáns székházai, és a bontásoktól megmentett, mára más funkcióval újjáéledő, gyakran a tulajdonosok lakóházaival egybeépült ipari épületek őrzik. 

A műemlékvédelmi kezdeményezések ellenére sajnos a rendszerváltás óta egyre gyorsabb ütemben zajlik az utcaképet és a városszerkezetet alapvetően megváltoztató, gyakran felelőtlen bontásokkal és rossz minőségű felújításokkal megvalósuló városrehabilitáció, így a még többé-kevésbé eredeti állapotukban látható épületek értéke még jelentősebbnek tűnik - ezért is érdemes észrevenni őket, és odafigyelni rájuk.

1. A rövid erzsébetvárosi séta első állomása a Makkoldy József tervei alapján 1929-ben épült Festő Ipartestület Országos Szövetségének székháza, a Wesselényi utca 73. szám alatt. A színes homlokzat már messziről felhívja magára a figyelmet, közelebbről pedig a szakmára utaló stukkódíszeket is észrevehetjük. (Nem biztos, hogy a házba mindig szabadon be lehet sétálni, de ha a portás megengedi, érdemes belesni az emeleti nagyterembe: egészen meglepő élmény a Wesselényi utcáról betoppanni egy ilyen gyönyörű, barokkosan díszített enteriőrbe.)

A Festő Ipartestület Székházának homlokzata, és a díszterem mennyezete

A homlokzat díszítésének részlete, és Szent Lukácsot ábrázoló belső üvegablak

2. A Wesselényi utcán tovább sétálva, a körút túloldalán máris a Kertész utcához érkezünk. A Wesselényi utca 42. számú sarokház sajnos ma nincs túl jó állapotban, de mégis említésre méltó: a XX. század elején itt élt és alkotott Scheiber Hugó festőművész, akinek emlékét emléktábla is őrzi.

3. Szép időben a Wesselényi utca vonalában a Gellért-hegy és a Szabadság-szobor is éppen látszik, erre egyenesen tovább sétálva, majd a Klauzál utcán jobbra fordulva jutunk a Klauzál térre. A tér 1907-ben kapta a nevét Klauzál Gábor után, fő érdekessége az 1897-ben épült vásárcsarnok, ahol ma is van piac (bár a belül megnyílt szupermarket kétségtelenül nem tett jót a hangulatának). Ha pedig ebédidőben járunk erre és szerencsénk is van, találhatunk egy asztalt az alig észrevehető, de mégis méltán híres, több mint fél évszázada itt működő Kádár étkezdében.

4. A Klauzál térről a Nagy Diófa utcán át a Wesselényi utcába visszasétálva ismét egy látványosan színes épülethez jutunk: a Kopeczek György tervei alapján 1905-ben épült, szép állapotban lévő szecessziós ház egykor (ahogy a homlokzaton is olvasható) a Czipész Ipartestület Székháza volt, ma kerületi közösségi házként működik. Bent szép, eredeti századfordulós üvegablakok, lámpák és a nagyterem impozáns csillárjai őrzik a szecessziós hangulatot.

A Czipész Ipartestület Székházának utcafrontja és belső kapuja

5. Bár mára szinte csak a turisták járnak erre, de mégis érdemes a nemrég felújított Kazinczy utcán balra fordulni, és a jól ismert Szimpla Kert épületére kicsit más szemmel is ránézni: a Kazinczy 14-ben egykor kályhagyár működött. Az utca egyik legrégebbi lakóháza 1841-ben épült Pollack Mihály tervei alapján, és bár elég rossz állapotban van, a legtöbb részlete ma is eredeti. (A Kazinczy utcára visszakanyarodva éppen útbaesik a város legjobb flódnija: a híres sütit a Wesselényi 13-ban készítik Raj Ráchel cukrászdájában.)

6. A sétát a Kazinczy utcán folytatva a következő érdekes helyszínt talán kapásból észre sem vennénk - nem csoda, hiszen a Kazinczy 41-nek még a házszámát is az éppen zajló építkezés ponyvái takarják. Az épület mégis érdekes: az eredetileg 1840 körül épült házban a századfordulótól egészen a 2002-es kiürítésig kóser hentesüzlet, kolbász- és szalámigyár működött. 

Az ingatlan hasznosításával kapcsolatosan sokáig folytak a viták, szóba került a teljes bontás is, mivel az értékes épület rossz állapota miatt sajnos csak a külső falakat lehet megtartani. A helyszínen dolgozó építési vezetőtől azonban szerencsére megtudtuk: a házat a lehetőségekhez képest az eredeti részleteket visszaállítva (például az eredeti kovácsoltvas elemeket újragyártva) újítják fel és ősszel éttermet nyitnak majd benne.

A Kazinczy u. 41. jelenleg zajló építkezése

7. A szomszéd házat valószínűleg mindenki jól ismeri: a Mika Tivadar mulató a belvárosi éjszakai élet megkerülhetetlen helyszíne lett. A ház 1909-ben épült a Mika Tivadar Rézárugyár Rt. tulajdonosa számára, ez volt a család lakóháza és itt működött az üzem is - a történelmi múltra a nemrég szépen helyreállított épületben apró részletek, például a mosdókban látványosan kiemelt rézcsövek utalnak.

A Mika Tivadar Mulató felújított homlokzata és a mosdó rézcsövei, fotók: Szalai Dániel, Bakonyi Zsuzsa

8. A Mika-ház baloldali szomszédjának, a Kazinczy utca 51. háznak sajnos nem ilyen szép a története. Az üres üzletportálok és az igénytelen, kőporos vakolattal, műanyag festékkel, olcsó nyílászárókkal felújított homlokzat alapján nem is sejteni, de ez a századforduló egyik legszebb szecessziós bérháza, aminek a homlokzatát a renoválás gyakorlatilag tönkretette, az eredeti, ki nem javított épületszerkezet pedig magától megy tönkre.

Az 1907-ben Fodor Gyula tervei alapján épült házban egykor a Wieselmann és Tsa. üvegcsiszoló műhelye működött, amelynek alkotásait a benti, borzasztó állapotban lévő lépcsőházban még látni lehet. Egy lakótól azt is megtudtuk: a különleges, pók-motívumos szecessziós díszek nem csak az ablakokon, hanem eredetileg a homlokzaton is láthatóak voltak, ezeket azonban a felújítás során egyszerűen letörték és levakolták. A lépcsőház gyönyörű, királykék csempéit szintén letörték, a néhol megmaradt eredeti kifestés, a stukkók, domborművek és mozaikok alapján még így is látszik, hogy páratlanul értékes épület pusztul el fokozatosan.

A Kazinczy u. 51. eredeti szecessziós ajtói és üvegablakai

A néhány megmaradt eredeti csempe, festés és stukkók

9. A séta végére a Király utcához érkezünk: jobbra a Suppré-Neopaint csapata által kifestett tűzfal mellett elsétálva jutunk a 27-es számú házhoz, ahol 1906 óta működik a híres jelvénybolt. Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárat a mai bolt idős tulajdonosának nagyapja nyitotta meg 1899-ben a Király utcában, a kis gyártóüzemmel rendelkező üzlet azóta is nyitva tart, gyűjteményét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, a rossz állapotban lévő házat az önkormányzat évekkel ezelőtt eladta, a bolt és az épület sorsa így kétséges.

A Király u. 27. belső lépcsőfordulója

10. Az erzsébetvárosi kirándulást a Deák téren fejezhetjük be, a Király utcán tovább sétálva így még útba esik a Gozsdu-udvar is. Az Európában is egyedülálló 240 méter széles átjáróház-tömb1901 és 1904 között Cziegler Győző tervei alapján épült Gozsdu Manó ügyvéd vagyonából, a korabeli kereskedelmi élet központjának számító átjáróházban arany- és ezüstművesek, ékszerészek és ötvösök műhelyei működtek. A különleges épülettömb felújítása 2008-ban ért véget, és bár az átalakítás során megtartották az eredeti struktúrát, az új, steril hatású terek már egyáltalán nem őrzik az óvárosi hangulatot.

A séta mellékelt térképét bárki szerkesztheti, örömmel várjuk az olvasóink javaslatait ehhez, vagy a sorozat következő részeinek útvonalaihoz is.


Százéves gyárakban bulizunk: városi séták a hg.hu-val #1 nagyobb térképen való megjelenítése

A kóser hentestől a rézgyárig: városi séták a hg.hu-val 1

A cikkben szereplő információk forrása Perczel Anna Védtelen örökség című, 2007-ben megjelent könyve, a fotókat Szalai Dániel készítette.

építészet, budapest, építészettörténet, zsidónegyed, Erzsébetváros, kazinczy utca, városrehabilitáció, belváros, perczel anna, szimpla kert, király utca, zsidó budapest, zsidó pest, pesti zsidónegyed, művészettörténet, gozsdu udvar, séta, vii. kerület, műhely, wesselényi utca, kertész utca, klauzál tér, klauzál utca, kóser hentes, mika tivadar mulató, rézgyár, szalai dániel, festő ipartestület országos székháza, czipész ipartestület székháza, kályhagyár, kisiparos, iparos Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317