Logomain

Pusztuló műemlékeink: Kőnigék 450 éves budai fürdője

By Dillmann Vanda 2012. április 10. 10:02

szerk at hg dot hu

Cikkep20130604-19838-b2e06d.gallery

A Király fürdő törökkori épületrésze az 1960-as években

Index20130604-19838-o6tefd.gallery

király fürdő index

Gal120130604-19838-1pqimsz.gallery

A Király fürdő napjainkban

Kiraly_fo_utcai_homlokzat20130604-19838-bmk2bd.gallery

A Király fürdő napjainkban: a Fő utcai épületszárny. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_kupolak_ganz_utca_felol20130604-19838-1jh71tv.gallery

A Király fürdő napjainkban: a török kori épületszárny. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_kupola_kint20130604-19838-585ha4.gallery

A Király fürdő napjainkban: török kori kupolák. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_elocsarnok_lepcso20130604-19838-18n3neg.gallery

A Király fürdő napjainkban: előcsarnok lépcsőházzal. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_kerengo20130604-19838-83dtbo.gallery

A Király fürdő napjainkban: folyosó a klasszicista épületrészben. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_oltozokabinok20130604-19838-8cicd4.gallery

A Király fürdő napjainkban: öltözőkabinok. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_pihenoszoba20130604-19838-ei9fee.gallery

A Király fürdő napjainkban: pihenőszoba. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_szocreal_reszlet20130604-19838-199xglj.gallery

A Király fürdő napjainkban: a szocialista éveket idéző berendezés. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_torok_medence20130604-19838-1cz69f8.gallery

A Király fürdő napjainkban: a medencetér. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_torok_kupola220130604-19838-n423ak.gallery

A Király fürdő napjainkban: ötszáz éves kupola a medence felett. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_torok_mellekter20130604-19838-7hs5hi.gallery

A Király fürdő napjainkban: egy a fürdőhöz csatlakozó mellékterek közül. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_klasszicista_szarny_oszlopok20130604-19838-biffgw.gallery

A Király fürdő napjainkban: az udvar klasszicista oszlopai. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_kad_az_udvaron20130604-19838-jghz2t.gallery

A Király fürdő napjainkban: kád az udvaron. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Kiraly_udvar20130604-19838-15f5rcl.gallery

A Király fürdő napjainkban: napozóágyak az udvaron. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Gal220130604-19838-14lywjm.gallery

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására

Kiraly_tervek_makett20130604-19838-97p513.gallery

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására

Kiraly_tervek_atrium20130604-19838-1r7qvra.gallery

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására: az átrium

Kiraly_tervek_kerengo20130604-19838-1od1tfd.gallery

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására: kerengő

Kiraly_tervek_uj_medence20130604-19838-xwg06.gallery

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására: új medence

Nem uralkodóról, hanem a tulajdonos családról kapta a nevét a Király fürdő. Kész tervek várják a másfél milliárdot.

A budai Király fürdő jelenlegi állapota igencsak ellentmond nevének: nem nyújt túl előkelő látványt. Pedig a hányatott sorsú létesítmény törökkori magja majd ötszáz éves, és a folyamatos átépítések, újítások, toldások-foldások ellenére is híven visszaadja az autentikus török fürdők hangulatát. A másfél milliárdos felújításhoz a tervek már elkészültek, talán előbb-utóbb pénz is kerül.

A Király fürdő a hatvanas években. Fotó: Fortepan

A korabeli forrásokban Horozkapu ilidzsazsi (vagyis a Kakaskapu fürdője) néven emlegetett Király fürdő építését még 1565-ben, Arszlán pasa uralma alatt kezdték meg, majd a munkálatok nagyobbik részét utóda, Szokolli Musztafa, a „nagy fürdőépíttető budai pasa” regnálása idején fejezték be. Jelenleg is üzemelő, de legalábbis álló török eredetű fürdőink (a Király mellett a Császár, a Rác és Rudas) mind ekkoriból, a hódoltság kezdeti idejéről származnak, hiszen a fürdőzés az oszmánok mindennapjainak és rituális életének is kiemelten fontos része volt. Kettős funkciójuk, a tisztálkodás és gyógyítás miatt a létesítmények egykor alapvető szükségletet jelentettek – ma pedig a fennmaradt néhány dzsámi, türbe és minaret mellett az egykori oszmán építészet tanúi.

Mind a négy budai török fürdő az úgynevezett ilidzse típusát képviseli. Ez – a másik fő típussal, a gőzfürdővel, vagyis hamammal ellentétben – a természetes hőforrásokból kitörő termálvizet hasznosítja. Ilyen forrásokban pedig Buda, de a hódoltság más magyar területei is igencsak bővelkedtek, így a törökök kedvükre építhették hőn szeretett fürdőépületeiket. A Király azonban egyvalamiben eltér a megszokottaktól, termálvizének forrása ugyanis nem az épület közvetlen közelében található, hanem föld alatt vezették a vizet a medencékbe. Ezt a megoldást pedig csak egyetlen indokkal magyarázhatjuk: a törökök egy esetleges ostrom, hosszabb harc idejére is biztosítani akarták maguknak a fürdőzés lehetőségét, így a fallal védett Vízivároson belül is felépítettek egy fürdőt.

1686-ban be is következett, amitől az oszmánok annyira féltek: a keresztény csapatok több hónapos ostrom után visszavették Buda várát – öröm az ürömben, hogy a Horozkapuban legalább a harcok ideje alatt is megmerítkezhettek a várvédők. A fürdő – még a háromnapos szabad rablás ellenére is – épségben maradt és a kincstár tulajdonába kerül, ám a következő évben I. Lipót odaajándékozta háziorvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak. Ezután a tulajdonosok sorra váltották egymást, esetenként jelentős összegeket kifizetve a tulajdonjogért és változtatásokért, amiből arra következtethetünk, hogy a fürdő igencsak jól jövedelmezett. A létesítmény két legjelentősebb átalakítására a 18. század végén és a 19. század elején került sor, amikor is egy-egy új, barokk és klasszicista stílusú szárnnyal bővítették a török részt.

A fürdő kétségkívül legérdekesebb része a kicsi, kopottas és díszítetlen, mégis autentikus török kupolatér. A nyolc, fejezet nélküli falpillér által hordott csúcsíves hevedereken nyugvó félgömbkupola megvilágításáról a tetőbe vésett apró hatszöges nyílások gondoskodnak. Egyszerű belső téralakításával, egyetlen főtengely mentén szerveződő tereivel alaprajzi elrendezését tekintve a Király a magyarországi ilidzsék alaptípusa. Ez alapján feltételezhetjük, hogy (mint a török fürdők mindegyikénél) a mai napig fennmaradt 16. századi épületrészekhez egy nagyobb négyzet alaprajzú előcsarnok tartozott, amit a későbbi átalakítások során lebonthattak és helyére új épületrészek kerültek.

A Királyban a török fürdők legfontosabb részét jelentő kupolacsarnok a termálvizű, szabályos nyolcszög alaprajzú medence köré szerveződik. Evlia Cselebi világutazó korabeli leírása szerint az egy méter mély medencébe „négy oldalán oroszlán szájából éjjel-nappal folyt a víz”. A medence belsejébe négy széles lépcsőn lehet lemenni, ezek egyben ülőpadokként is szolgálnak. A kupolacsarnokhoz északon még ma is meglévő három kisebb kupolás, alárendelt térrész csatlakozik, amelyek eredeti funkciójuk szerint előkelő személyek magánfürdői és/vagy szőrtelenítő helyiségek lehettek.

A fürdő a 18. század legvégén a König család tulajdonába került, akik 1826-ban Matthias Schmidt „kút- és vízmesterrel” igencsak átformálták az épületet a nyugatról csatlakozó klasszicista, zárt udvaros részt felépítésével. Schmidtnek az eltérő stílusú épületrészeket azonban sajnos nem sikerült szerves egységbe foglalnia. A létesítmény neve is ekkor változott az építtető család után Königs-Badra, magyarul Király fürdőre. Az átalakítások később sem kímélték az épületet: 19. század végi és a 20. század eleji egyik kisebb formálás alkalmával a fürdő egy szemtanú szerint „egész Vízivárost elcsúfító kéményt kapott”.

Hogy igaza volt-e, ma már nem tudhatjuk. Budapest 1944-es ostromakor ugyanis sokkal rosszabbul járt az épület, mint a 17. század végén – ámde csodával határos módon a törökkori részekben a háború nem okozott súlyos károkat. Csupán egyetlen lövedék érte a gömbkupolát, amely beszakadt ugyan, de alapvető szerkezeti károsodást nem szenvedett. A klasszicista épületrész viszont nem úszta meg a támadást: több repülőbombával is eltalálták, egy része még a harcok alatt összeomlott. Ettől függetlenül a fürdőt a háború végeztével üzembe helyezték, ám nem sokkal később kiderült, hogy felújítások nélkül a létesítmény nem működhet tovább. A feladat tehát adott volt, de a pénzhiány miatt a rekonstrukciós munkálatok csak lassan, kisebb részletekben haladtak: 1953-56 között a kupolák, majd 1957-59-ben az épület többi része újult meg Pfannl Egon tervei szerint. Ezek után újra megnyithatott a Király fürdő, korabeli wellness-központként üzemelt: volt kéz-és lábápolás, fodrászat és fitness terem is. Az enteriőr sok helyen (pl. az emeleti pihenő, öltözők) még ma is a szocreál idők emlékét őrzi, ami igencsak erős kontrasztot képez a több száz éves épületrészekkel.

A műemléket 1950-es évekbeli felújítása óta nem hozták rendbe. Így talán nem is olyan meglepő, hogy állapota – mind építészetileg, mind műszakilag – olyannyira leromlott, hogy az már látogatottságára is (negatív) hatással van. (Ezen a nemrég ideköltözött Vízraktér próbál enyhíteni.) Az épület felújítása mára tehát szükségszerűvé vált, így a fürdő vezetőségének megrendelésére megszülethettek Mikó László és Kertész András Tibor DLA rekonstrukciós tervei. Az Építészfórumon bemutatott koncepció jelentősen átformálná az épületet, például a 20. századi bővítések jó részét lebontanák – ám ez csak hasznára válhat a fürdőnek. A jelenlegi előcsarnok helyett az építészek egy nagyobb átriumot hoznának létre, ami egyrészt rendezvények helyszíne lehet, másrészt a török rész már belépéskor közvetlenül láthatóvá válna. Átalakítanák továbbá a klasszicista kerengőt is: az eredeti, nyitott hatás eléréséhez nagy, osztás nélküli portálokat építenének hatalmas üvegfelületekkel. Ezen túl terveikben a szolgáltatások bővítésére is nagy hangsúlyt helyeznek: a belső udvarban egy kisebb pezsgőfürdő, az elbontott üzemi szárny helyén pedig egy 1,5 m mély úszómedence kapna helyet.

Ha minden jól megy, nemsokára el is kezdődhet a megvalósítás. A tervek kivitelezése ugyan nem olcsó (kb. 1,5 milliárd forintba kerül), de a koncepciót a KÖH tervtanácsa jóváhagyta és télen megkapta az elvi építési engedélyt. Így talán nem alaptalan a remény, hogy a megszépült fürdők sorában a Király legyen a következő.

műemlék, budapest, örökségvédelem, Kertész András Tibor, mikó lászló, király fürdő, pfannl egon Icon_print

A Király fürdő törökkori épületrésze az 1960-as években

király fürdő index

A Király fürdő napjainkban

A Király fürdő napjainkban: a Fő utcai épületszárny. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: a török kori épületszárny. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: török kori kupolák. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: előcsarnok lépcsőházzal. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: folyosó a klasszicista épületrészben. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: öltözőkabinok. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: pihenőszoba. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: a szocialista éveket idéző berendezés. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: a medencetér. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: ötszáz éves kupola a medence felett. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: egy a fürdőhöz csatlakozó mellékterek közül. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: az udvar klasszicista oszlopai. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: kád az udvaron. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Király fürdő napjainkban: napozóágyak az udvaron. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására: az átrium

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására: kerengő

Mikó László és Kertész András Tibor DLA tervei a Király fürdő felújítására: új medence

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317