Logomain

Kelenföldi űrhajó, beszállás csak hívőknek

By Kovács Dániel 2012. április 1. 12:25

szerk at hg dot hu

Cikkep220130604-19838-1n67nig.gallery

Az Ildikó téri református templom térrácsszerkezete építés közben, még burkolat nélkül

Cikkep420130604-19838-11vw59p.gallery

Az Ildikó téri református templom szerkezeti rajza

Cikkep320130604-19838-sgn49v.gallery

Az Ildikó téri református templom térrácsszerkezete építés közben

Cikkep520130604-19838-1uaet72.gallery

Korabeli újságfotó az elkészült Ildikó téri református templomról

Index20130604-19838-1tdrvcd.gallery

Ildikó tér index

Cikkep_utolso20130604-19838-1qvc1je.gallery

A dunaújvárosi református templom

Gal220130604-19838-dqun01.gallery

Az Ildikó téri református templom napjainkban

120130604-19838-7l9dc7.gallery

A templom az Ildikó tér házai között

220130604-19838-52l4vz.gallery

A 30 év alatt megnőtt növényektől már alig látszik a jellegzetes forma

320130604-19838-zcpmkj.gallery

Az Ildikó téri református templom belső tere a szószék felé

420130604-19838-16jh46y.gallery

Az Ildikó téri református templom belső tere a szószék felől nézve

520130604-19838-brs2xh.gallery

Az Ildikó téri református templom belső tere a bejárattal

920130604-19838-n7zqky.gallery

A térrácsszerkezet egy csillag alakú csomóponttal

820130604-19838-h3j6v8.gallery

A virágoktól és a térrácstól kicsit télikertes a hangulat

1020130604-19838-1brkcqi.gallery

A ferde tömbbe vágott hátsó bejárat, a több helyen visszatérő kék csempés falburkolattal

1120130604-19838-vo4ezu.gallery

A református buzogány, a betlehemi csillag jelképe az Ildikó téri templom tetején

Rakétasiló? Csillagvizsgáló? Nem, magyar „muszáj hi-tech” 1981-ből: református templom Kelenföldön. <br/>

Miért kellene egy templomnak feltétlenül kőből, fából vagy téglából lennie? Az 1950-ben alapított Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma például nagyobbrészt fémből épült, és első blikkre inkább emlékeztet egy csillagvizsgálóra. A dolog korántsem véletlen, de legalább annyira felelős érte a szükség, mint a tervezői lelemény. A panelházak mögött rejtőző Ildikó téri református templom amolyan „muszáj hi-tech”, a kádári Magyarország sajátos emléke.

Az Ildikó téri templom szerkezete építés közben. A környékbeliek rakétakilövőnek vélték

Az utcaszintről a növények miatt ma már alig kivehető jellegzetes formája, műholdképen azonban tisztán kivehető: méretes, döntött fémhasáb ékelődik a kelenföldi házak gyűrűjébe. A rendhagyó forma az építés idején volt igazán látványos: az alumínium burkolat nélküli térrácsszerkezet óriási molekulamodellnek tűnhetett. Az acélcsövekkel összekapcsolt csuklópontokon alapuló speciális építéstechnológiát a második világháború után dolgozták ki az Egyesült Államokban, úttörői többek között a geodézikus kupoláiról ismert Buckminster Fuller és a német származású Konrad Wachsmann. Előnye elsősorban abban rejlett, hogy előregyárthatóságának köszönhetően nagyméretű terek rendkívül gyors, tartós és olcsó lefedését tette lehetővé. A hatvanas évektől megjelent a magyar építészetben is, elsősorban kiállítási pavilonoknál – ilyen szerkezettel fedték az 1970-es évek elején épített kőbányai vásárváros csarnokait is, Szabó István építész közreműködésével.

Szabó nem elsősorban kiállítási pavilonjairól ismert, noha jónéhány kiemelkedő darabot jegyez, hanem Csaba Lászlóval és Török Ferenccel a népköztársaság nagy templomépítő triumvirátusának tagjaként tarthatjuk számon. 1988-as haláláig tíz templomot tervezett, és ebből kilenc idővel fel is épült – négy a fővárosban. A legfontosabb mégis a legelső, egyben Budapest első, 1948 után emelt temploma a Farkasréten, amellyel az építész akaratlanul is nagy szerepet játszott a kádári vezetés és az egyház közötti feszült viszony konszolidálásában. Az olvadás voltaképpen Mindszenty József 1974-es lemondatásával kezdődött; ezt az áldozatot VI. Pál és a Vatikán a még börtönben sínylődő magyar papok kiszabadításáért hozta meg. Kádár három évre rá személyesen is találkozott a pápával, akinek ajándékba az 1975-ben felszentelt farkasréti Mindenszentek-templom képét vitte magával, bizonyítandó a magyarországi vallásszabadságot. VI. Pál „cserébe” pápai áldást küldött a tervezőnek, Szabó a következő évben, 64 évesen megkapta az Ybl-díjat, először szakrális épületért a legfontosabb magyar építészeti elismerés 35 éves történetében. 1980-ra pedig elkészült a Magyarok Nagyasszonya-kápolna a római Szent Péter-bazilika altemplomában, válogatott magyar művészek segédletével – a „válogatott” értendő úgy is, hogy a lektorátus gondosan kizárt mindenkit, aki korábban Magyarországon hosszabb kapcsolatot ápolt volna az egyházzal.

A templom szerkezete és (a megépülttel nem teljesen egyező) alaprajza, a tervező rajzai

Szabó ekkorra már felépítette második templomát a budai Táltos utcában, és éppen a következő kettőn dolgozott. A látszat ellenére azonban a körülmények mit sem javultak a kezdeti időkhöz képest. Farkasréten ugyanis minden állami támogatás nélkül, minimális költséggel és a hívek kétkezi munkájával kellett templomot építeni – ráadásul a meglévő, kápolnaként használt egykori vendéglő helyére, úgy, hogy az közben használható maradjon, mivel új templomok építését hivatalosan nem, csak meglévők bővítését engedélyezték. Szabó itt találta ki, hogy az egyébként födémekhez használt BH-60 béléstestből tervezi meg az épületet – ez volt az elérhető legolcsóbb építőanyag. A szükségből erény lett, a templom nemcsak a hívek, de a szakma elismerését is elnyerte, és 2011 óta ez Budapest legfiatalabb műemléke.

Az Ildikó téri térrácsszerkezet építés közben

A béléstest a következő templomnál, a Táltos utcában is feltűnik, ahol a tetőszerkezetnél megjelenik az a térrács is; a néhány éve sajnos teljesen átépített épület belsejének ma is meghatározó eleme. Még fontosabb azonban a következő két szakrális épület esetében, ahol szokatlan formai bravúrokra adott lehetőséget. A körülbelül egyméteres térdfalakra állítva az Ildikó téren 45 fokban megdöntött, hatszög alaprajzú hasáb, Dunaújvárosban pedig élére állított kocka jött létre a szerkezetből, amelynek használatát a tervező azzal magyarázta, hogy az elemek találkozási pontjaiban kialakuló „csillag” a református jelképre emlékeztet. A hivatalos retorika, illetve a kor templomépítészetéről elsőként összefoglalót író Rév Ilona Dunaújváros esetében erre még azzal is kontrázott, hogy a vas és acél városában különösen stílusos a fémszerkezet használata.

Korabeli újságfotó az elkészült épületről

Dunaújváros, református templom

A Külső-Kelenföldi gyülekezet ugyancsak kalandvágyó módon vágott az építkezésbe: öt év alatt sikerült összegyűjteniük egymillió forintot Kovács Mihály lelkész vezetésével. A teljes beruházás végül ennek ötszörösébe került, emiatt nemegyszer hetekig állt a munka, pénz hiányában. A tiszteletdíjat visszautasító építésznek nem csak a pénzhiány okozhatott álmatlan éjszakákat, de a kijelölt, mindössze 370 négyzetméteres, furcsa formájú telek is. A templom végül is két év alatt készült el, 1981. szeptember 20-án tartották benne az első istentiszteletet. Az előírásokat megkerülve, afféle térplasztikaként (harang nélkül működő) harangtorony is került az épület mellé; a hajlított acélcsövekből álló szerkezet Bartha Zsuzsa iparművész munkája.

A templomba lépve gyorsan a belső tér hatása alá kerülünk: a fehérre festett fémszerkezet a hatalmas, hatszögű nyílásra irányítja a tekintetet, amelyen fémlamellák óvják a gyülekezetet a nap sugaraitól. Körben a derékmagasságig érő falat, az épített szószéket, oltárt és a sarokban elhelyezett sekrestye falát sötétkék csempe borítja. Az égre nyitott, óriási ablak, akárcsak a középkori katedrálisokban, a szerkezet indusztriális jellege ellenére transzcendenciát kölcsönöz a térnek; ezzel együtt a templom olyan, mint egy küldetésére induló űrhajó, amely a földi hívek üzenetét viszi a felhőkön túl lakó Mindenhatónak.

Ellentétben a magyar modern építészet elfelejtett épületeit feldolgozó sorozatunk első részében bemutatott szentendrei épülettel, Makovecz Imre Duna Éttermével, az Ildikó téri református templom ma is eredeti állapotát mutatja, leszámítva talán az elöregedett alumíniumburkolatot. Akárcsak Dunaújvárosban, a fémszerkezetes, nagy belmagasságú térnek egyetlen komoly problémája van a fenntartás szempontjából: igen nehéz befűteni. Ezt leszámítva, bár akad a hívek között, aki ma is idegenkedik tőle, az egyházközség szeretettel viseli gondját a templomnak, Budapest egyik különleges építészeti emlékének.

A cikk elkészítésében nyújtott segítségéért köszönettel tartozunk Kálmán Péter lelkész úr családjának. Olvasóink ötleteit arra, hogy milyen épületeket mutassunk még be a sorozatban, örömmel fogadjuk a szerk(kukac)hg.hu címen.

építészet, magyar építészet, budapest, templom, szabó istván, kelenföld, 11. kerület, modern építészet, magyar modern Icon_print

Az Ildikó téri református templom térrácsszerkezete építés közben, még burkolat nélkül

Az Ildikó téri református templom szerkezeti rajza

Az Ildikó téri református templom térrácsszerkezete építés közben

Korabeli újságfotó az elkészült Ildikó téri református templomról

Ildikó tér index

A dunaújvárosi református templom

Az Ildikó téri református templom napjainkban

A templom az Ildikó tér házai között

A 30 év alatt megnőtt növényektől már alig látszik a jellegzetes forma

Az Ildikó téri református templom belső tere a szószék felé

Az Ildikó téri református templom belső tere a szószék felől nézve

Az Ildikó téri református templom belső tere a bejárattal

A térrácsszerkezet egy csillag alakú csomóponttal

A virágoktól és a térrácstól kicsit télikertes a hangulat

A ferde tömbbe vágott hátsó bejárat, a több helyen visszatérő kék csempés falburkolattal

A református buzogány, a betlehemi csillag jelképe az Ildikó téri templom tetején

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317