Logomain

Amikor magyarok építették Algériát

By Ongrádi Melinda 2012. március 28. 11:18

szerk at hg dot hu

Algir_olimpiai20130604-19838-nkj9lo.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion

Algeria_setif20130604-19838-emfoya.gallery

150 lakásos lakóépület, Setif - tervező: Zdravics János

Algeria_ksar_el_boukhari20130604-19838-1qcnizf.gallery

Technikum kollégiuma, Ksar-El-Boukhari - tervező: Zdravics János

4442001920130604-19838-1hm9vn4.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002020130604-19838-zxi9he.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002120130604-19838-1v82ogx.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002220130604-19838-1lzzo84.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002320130604-19838-1gyd72c.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002420130604-19838-1s2wy5.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002520130604-19838-1b4fsw6.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002620130604-19838-1meqapf.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002720130604-19838-1ih29ci.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002820130604-19838-r5lbhl.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442002920130604-19838-dpo892.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442003020130604-19838-9nwply.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442003120130604-19838-y4j3py.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442003220130604-19838-z0zt4q.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

4442003320130604-19838-eb2l3g.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Nyito20130604-19838-1xx7x7k.gallery

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben nyitó

0903000420130604-19838-ycrsn4.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903001120130604-19838-xb2mhj.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903001420130604-19838-layb0s.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903001520130604-19838-vd5ogf.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903001720130604-19838-1a95wr9.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903002120130604-19838-1hhufeh.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903002820130604-19838-1qv3zqi.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903003820130604-19838-9cke1b.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903003920130604-19838-tknpjv.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903004120130604-19838-1w848m1.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903004620130604-19838-1fjs8og.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903004720130604-19838-tdr8rf.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903005320130604-19838-xsbwrd.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903005420130604-19838-oxgt90.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903005520130604-19838-1a1o9wr.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

0903005620130604-19838-1ytjas5.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Nyito20130604-19838-1f233ns.gallery

Magyar tervezők munkái Algériában nyitó

Észak-Afrika Puskás Stadionja, iskolák, 7 repülőtér és 2000 km-nyi út viseli magán többek között a hazai tervezők keze nyomát.

Egyáltalán nem a véletlen műve, ha az algíri Olimpia Stadion képére pillantva a Puskás Stadion formái jutnak eszünkbe – a sportlétesítmény ugyanis Ázbej Sándor tervei alapján, a magyar mintaképet követve épült fel 1972-re az arab országban. A fáma szerint a francia gyarmati uralomtól frissen függetlenné vált ország első elnöke, Ahmed Ben Bella tetszését elnyerte a budapesti stadion, és rögtön meg is rendelt egy hasonló építményt – így készíthették el a hazai mérnökök a létesítmény terveit. 

Az együttműködés számos később sikeres projekt alapját vetette meg: az elkövetkező évek során, a hatvanas évektől egészen a nyolcvanas évek végéig még számos épület született meg magyar tervezők munkájának eredményeként, és sok magyar mérnök gyakran családostul éveket töltött az észak-afrikai országban. Nemcsak építészek, hanem számos más mérnöki szakma képviselői dolgoztak az országban, képviselve a hazai tervezővállalatokat – Észak-Afrika a magyar mérnöki tudás legnagyobb külfödi felvevőpiaca volt. Hogy ez akkoriban mekkora kiváltságnak számított, arról Zdravics János építészmérnök, a KÖZTI nyugdíjas tervezője és a cég korábbi algériai kirendeltségének vezetője, és Pados László, a TESCO Consulting vezérigazgatója mesélt a hg-nak. 

A hazai szellemi tőke külföldi exportjának segítésére jött létre a TESCO-iroda, amelyet TESCO Nemzetközi Együttműködési Iroda néven 1962-ben alapították állami vállalatként. A cég, igaz, magántulajdonként, de ma is működik. A szervezet a kölcsönös előnyök jegyében a hazai szellemi kapacitást (amely a létrejött tervezővállalati rendszernek köszönhetően állt rendelkezésre) közvetítette például a gyarmati uralom alól éppen csak felszabadult, szakemberhiánnyal küzdő államokba, például az arab országokba. Nemcsak itt volt azonban igény a magyar szellemi tőkére: a magyar tervezők munkái között megtalálhatunk finnországi szállodabelsőket, hidrológusok jártak Brazíliában és Indiában… A tervező és tudományos intézetek szolgáltatásai mellett kivitelező, építési vállalatok munkáját is közvetítette a szervezet, de nemcsak mérnökök, építőipari szakemberek, hanem tanárok, orvosok is szép számban vállaltak munkát külföldön. A folyamat nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy 1965-ben 45 ezer szakértői munkanap alatt 1600 műszaki-tudományos témát oldottak meg a magyar szakemberek. Algériába és más észak-afrikai országokba több állami vállalat szervezett kiutaztatásával, illetve egyénileg is eljutottak magyar szakemberek.

„A magyar gazdaságtörténet rendkívül érdekes fejezetét jelenti a magyar mérnökök kinti sikere; erre a teljesítményre már csak azért is büszkék lehetünk, mert piaci versenyben, például francia, olasz cégekkel versenyezve nyertük el a megbízatásokat” – fejti ki Pados László, a TESCO Consulting vezérigazgatója. „Észak-Afrika a magyar mérnöki szolgáltatások legnagyobb felvevőpiaca volt, a kinti megbízatások összességében 70-80 millió dollárnyi bevételt hoztak az országnak. Különösen nagy híre volt a vízügyi tervezőknek: a magyar vízügyi szakemberek szinte "megszállták" Észak-Afrikát. Ez a siker nagyon fontos volt az egész országimázs szempontjából is. Az elért eredményekben ugyanakkor fontos szerepet játszott, hogy jelentős, nagyméretű, sok száz főt foglalkoztató mérnökcégekről volt szó.” A kinti munkákat jegyző vállalatok köz tartozik a KÖZTI mellett például a VÁTI (lakótelepek, várostervezés), a MÉLYÉPTERV, a VITUKI, az UVATERV (hét algériai repülőtér és mintegy 2000 km úthálózat fűződik a nevükhöz), vagy az FTI. Nemcsak az adott létesítmények tervezésében és kivitelezésében jutott azonban komoly szerep a magyar szakembereknek: hatalmas segítséget nyújtottak az adott ország szakembergárdájának képzésében és a nemzeti tervezővállalatok létrehozásában is.

Az algíri Olimpiai Stadion tervezési munkái 1967-ben Budapesten indultak, mivel azonban a megbízás magában foglalta a kulcsátadásig való művezetést, létre kellett hozni egy kinti kirendeltséget is. Először a TESCO szervezetének keretében történt a kitelepülés, majd megalakult a KÖZTI exportirodája. A kivitelezést elnyerő francia cég végül az eredetileg tervezett monolit szerkezet helyett előre gyártott konstrukcióban vállalta a stadion felépítését; a kiviteli terveket is ők készítették, így a kinti tervezőgárda munkája hirtelen erősen megcsappant. Az így felszabadult kapacitással a szakemberek újabb munkákat tudtak vállalni – az eredmény egy egészen 1987-ig tartó együttműködés, amelynek során több mint 30 tervezési és művezetési munkát nyert el a kirendeltség. Ennek során felépült például kilenc középiskola Algéria különböző nagyvárosaiban (ezek alaptervét Halmágyi Ildikó és Boór Zoltán készítette), számos lakótelep, kórházak és sportparkok, valamint az Orani Műszaki Egyetem létesítményei.

A kiutazó tervezőknek számos nehézséggel kellett szembenézniük. Minden mérnöki tevékenység francia nyelven, a francia műszaki előírások, szabványok szerint folyt. A hazai gyakorlattal ellentétben a kint dolgozó mérnökök feladatai közé nemcsak a tervezés (az ún. A misszió) és művezetés (B misszió) tartozott (a feladat legköltségesebb, leginkább felelősségteljes szakasza), hanem a C misszió is, a kivitelezői számlák pénzügyi ellenőrzése. A feladatba szívós munkával sikerült beletanulni, ennek köszönhetően az elkövetkező 15 évben folyamatosan vállalt munkát a kirendeltség.

Az akkori hazai viszonyok ismeretében érthető, hogy egy ilyen külföldi kiküldetés rendkívül vonzó lehetőséget jelentett. Az itthoni átlagnál nagyságrendekkel magasabb fizetés egy részét valutában folyósították, az évenkénti egyszeri szabadság alatt így nem volt gond a nyugat-európai utazgatás sem. Mindennek azonban ára volt: a hosszú évekig tartó kintléthez fel kellett adni az itthoni egzisztenciát, családostul-gyerekestül kiköltözni az ismeretlenbe.

„Sajátos, de érthető gyakorlat volt, hogy a cég előszeretettel alkalmazott olyan házaspárokat, ahol a feleség is szakmabéli volt – hiszen ilyenkor csak egy lakást kellett bérelni, egy kiutaztatást kellett megszervezni” – meséli Zdravics János, aki feleségével, Gyöngyivel együtt dolgozott Algériában. 

„A kisebb építkezések általában egy évig, a nagyobbak két, esetleg három évig is eltarthattak. A művezetés hetenkénti rendszeres látogatást kívánt – mindez egy 1000-szer 1000 kilométeres, sivatagos területen utazgatva rendkívül nagy erőfeszítést és szervezőmunkát kívánt.” Éppen ennek megkönnyítésére az algíri központi iroda mellett Oranban és Annabában is megalakult egy-egy kirendeltség, így naponta legfeljebb 2-300 km-t kellett utaznia a szakembereknek.

Természetesen nemcsak magyar mérnökök dolgoztak az észak-afrikai országban. Az olajdollároknak köszönhető jólét lehetővé tette, hogy az állam sorra rendelje külföldről a legkorszerűbb technológiát alkalmazó létesítményeket, üzemeket, gyárakat, a turizmus fellendítésére pedig sorra épültek a szebbnél szebb tengerparti szállodák. Az eredmény mégsem érte el a várakozásokat: sok létesítmény a tapasztalatlanság, a hiányzó szakértelem miatt hamar tönkrement.

Pados László szerint annak idején a magyar érdekeltségek kivonulása a térségből meglehetősen helytelen lépés volt; a szakember szerint ma is nagyon jó felvevőpiacot jelenthetnének ezek az országok. „Ma a magyar mérnöki tudás sehol nincs a világpiacon” – véli Pados. „A feladatunk: újra visszatérni ezekbe az országokba, hiszen a térség országai, akár több 100 milliárd dolláros újjáépítési tervekkel, hatalmas felvevőpiacot jelentenének a magyar szellemi tőkének.”

A KÖZTI fontosabb algériai munkái:

Lakótelep, Setif
Lakótelep, Borj Bou Arreridj
Lakótelep, Jijel,
Lakótelep, Collo
Lakótelep, Annaba
Lakótelep, Souk Ahras
Kórház mozgássérült gyermekeknek, Zeralda
Rehabilitációs Kórház, Ben Aknoun
Kórház mozgássérült gyermekeknek, Ouarlga
Kórház mozgássérülteknek, Constantin
Sportkombinát (Parc Omnisport), El Asnam
Sportkombinát (Parc Omnisport), Mostaganem
Sportkombinát (Parc Omnisport), Jijel
Szakközépiskola, Kollégium és műhelyek, Ksar El Boukhari
Tüdőszanatórium, Tlemcen
Kórház mozgássérülteknek, Oran
Műegyetemi komplexum, Oran
Katonai Testnevelési és Sport Főiskola, Algír
Gyermekkórház, Setif
Gyermekkórház, Tiaret

Algériában dolgozó magyar építészmérnökök (a lista nem teljes):

Aczél Gábor
Ázbej Sándor
Papp Béla
Bagyinszky kálmán
Boór Zoltán
Evva Zsolt
Fekete Lajos
Farkas Mária
Gauder Péter
Gorondy István
Halmágyi Ildikó
Hodina Géza
Holly Péter
Kapy Jenő
Kürthy László
Kéri Kornél

Kollár Imre
Kovácsi Béla
Lasetzky Frigyes
Nagy Elek
Perczel Anna
Perczel Dénes
Szabadi Imre
Szabó István
Szutor János
Túrós Emil
Taiger András
Ulrich Ferenc
Várossy Péter

magyar építészet, közti, tesco, amgyar mérnökök algériában, zdravics jános, pados lászló, algéria, észak-afrika, algériai olimpiai stadion Icon_print

Az algíri Olimpiai Stadion

150 lakásos lakóépület, Setif - tervező: Zdravics János

Technikum kollégiuma, Ksar-El-Boukhari - tervező: Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben © Zdravics János

Az algíri Olimpiai Stadion megnyitója 1972-ben nyitó

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában © Zdravics János

Magyar tervezők munkái Algériában nyitó

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317