Logomain

Pusztuló műemlékeink: a százéves Ernst-múzeum

By Dillmann Vanda 2012. március 13. 09:55

szerk at hg dot hu

Index20130604-19838-1ri7yug.gallery

ernst-ház index

Cikkep120130604-19838-hugif1.gallery

A százéves Ernst-ház pusztuló homlokzata

Cikkep20130604-19838-n9gchl.gallery

A Tivoli Színház szépen felújított előcsarnoka az Ernst-házban

10_ernst_lepcsohaz_ablak20130604-19838-yr99ol.gallery

Lépcsőházi ablak az Ernst-bérházban

Gal20130604-19838-1vw3pg7.gallery

A százéves Ernst-ház kívül-belül

2_ernst_homlokzat_reszlet_120130604-19838-26lrr6.gallery

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

3_ernst_homlokzat_reszlet_220130604-19838-ja1amv.gallery

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

4_ernst_homlokzat_reszlet_320130604-19838-8ignvw.gallery

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

5_ernst_homlokzat_reszlet_420130604-19838-xxr6b5.gallery

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

6_ernst_homlokzat_reszlet_520130604-19838-2x9ovj.gallery

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

7_ernst_berhaz_az_udvarrol20130604-19838-dhlv63.gallery

Az Ernst-ház belső udvara. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

8_ernst_belso_udvar20130604-19838-r4f3wz.gallery

Az Ernst-ház belső udvara. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

9_ernst_haz_belul20130604-19838-1ef3293.gallery

Az Ernst-ház udvara a legfelső szintről. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

10_ernst_lepcsohaz20130604-19838-uvjiss.gallery

Az Ernst-ház lépcsőháza. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

11_ernst_lepcsohaz_reszlet20130604-19838-imtqpr.gallery

Az Ernst-ház lépcsőháza. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

12_ernst_muzem_ernst_lajos_emlekerem20130604-19838-1735tfz.gallery

Ernst Lajos emléktáblája a múzeum előcsarnokában. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

13_ernst_muzeum_rippl_ronai_ablak_lechner_pad20130604-19838-xoq0j6.gallery

Az Ernst Múzeum lépcsőháza Rippl-Rónai tervezte Róth Miksa-ablakkal. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

14_ernst_muzeum_falus_elek_ablakai20130604-19838-1j3fttj.gallery

Ernst Múzeum, Falus Elek üvegablakai. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

15_ernst_muzeum_reszlet_ablak20130604-19838-1y52ewm.gallery

Belső erkély az Ernst Múzeumban. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

16_ernst_tivoli_mozi_bejarati_ajto20130604-19838-qdi4lw.gallery

A Tivoli bejárati ajtaja az Ernst-házban. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

17_ernst_tivoli_mozi_belter20130604-19838-rb1p5a.gallery

Az Ernst-házban épített egykori Tivoli Filmszínház előcsarnoka. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A csődbe ment műgyűjtő magánmúzeuma és bérháza ma is lenyűgöző részleteket rejt. Felfedezőúton a Nagymező úti Ernst-házban.

1912-ben, éppen száz éve épült a 6. kerületi Nagymező utca 8. szám alatt Ernst Lajos háza. Az épület, amely egyszerre lakóház, múzeum és mozi volt, jól illeszkedik a környék színházakkal teli (innen a pesti Broadway elnevezés), kulturálisan pezsgő arculatába. Az épület emellett a Nagymező utca ezen a szakaszának legfiatalabbika és egyben legnagyobbika mind a mai napig, sőt, a kutatások szerint Budapest első ötemeletes háza is.

De ki is az a bizonyos Ernst Lajos és miért építtette a házat? Az 1872-ben, gazdag kereskedőcsalád gyermekeként született Ernst már az 1880-as években műalkotásokat gyűjtött – leginkább a magyar történelmi alkotások érdekelték, de mindemellett a kortárs művészeti törekvések híres pártfogója, mecénás és műkritikus volt egy személyben. A századfordulóra addig otthonában őrzött gyűjteménye olyan tetemesre nőtt, hogy komolyan el kellett gondolkodnia, hogyan és hol állítsa ki műtárgyait. Ekkor talált rá a Nagymező utcai telekre.

A ház építéstörténete nem volt éppen egyszerű. A telket, amit már a 18. században beépítettek, 1909-ben az Egyesült Magyarhoni Üveggyáraktól vette meg Ernst és még az év végén beadta leendő házának terveit, amit a hivatalos szervek elutasítottak. Az építési engedélyt csak három ével később, a harmadik tervre kapta meg – ez azonban nem sok lényeges pontban különbözött az első koncepciótól, hisz már az is tartalmazta a legfontosabb jellegzetességeket: a bérlakások mellett kávéház, múzeum, és műteremlakások is helyet kaptak az épületben. A legnagyobb változtatásnak talán az tekinthető, hogy a tervezett kávéház helyett végül egy mozi épült fel.

Az 1912-es terveket Fodor Gyula (1872-1942) „bérházspecialista” építész készítette. Fodor korában közismert volt találékonyságáról, amivel a rendelkezésre álló teleket igyekezett úgy beépíteni, hogy azzal maximalizálja a beszedhető lakbéreket. Nem történt ez másképp az Ernst ház esetében sem, ahol kiemelten fontos volt a lakóktól származó jövedelem, hiszen gyűjteményét ebből kívánta fenntartani és fejleszteni a nagy mecénás. Az épület reprezentatív, díszes homlokzata a szecesszió jegyeit viseli magán, leginkább a stílus magyar mesterének, Lechner Ödönnek stílusát (a Postatakarékpénztár épületével összevetve a hasonlóság szembetűnő) idézi.

Az épület mára már igencsak lepusztult, hulló vakolatú homlokzata – amellett, hogy egykor hangsúlyos plasztikai díszítésével igencsak reprezentatív volt – a belső tér különféle funkcióiról is tanúskodik. Az elsőn, a múzeum emeltén és a legfelső szinten, ahol a műteremlakások találhatóak ennek megfelelően a nagy ablakok dominálnak, amelyek fénnyel árasztják el az enteriőrt. A közbelső emeleteken, ahol a bérlakások kaptak helyet a nyílások ugyan kisebbek, de annál változatosabb képet mutatnak. A hét tengelyes, széles főhomlokzat alapvetően hármas osztású, de a tetőrész 1-5-1-es hullámzó formái is érdekesebbé, gazdaggá teszik a homlokzat ritmusát. Az elkészült épülettel azonban nem mindenki volt elégedett, Elek Artúr műkritikus például „szörnyeteg külsejűnek” nevezte szokatlan magassága és (a mára már eltávolított) homlokzati díszeinek sokasága miatt.

Az épület belsejébe a két oldalt és középen található kapuk vezetnek: a jobboldali az Ernst Múzeum bejárata, a másik a bérházé, a közte lévő öt tengely pedig az egykori Tivoli mozi előcsarnokát rejti maga mögött. A belső terek a homlokzat igencsak leromlott állapotával erős kontrasztot képeznek, a kapun belépve mintha egy teljesen más épületben találnánk magunkat. A ház lakórészét, a lépcsőházat és a belső udvart is nemrég újították fel a lakók.

A Múzeum kapuján belépve a vesztibülbe a jutunk, ahol ma is láthatók a Lechner Ödön tervezte márványpadok, de a bejárat két oldalát díszítő, Mátyás királyt és feleségét ábrázoló portréi mellett már a festett kazettás mennyezet is a múlté. Lechner mellett a kor több neves művésze közreműködött a belső tér kialakításában. Az első emeleti múzeumi térhez vezető lépcsőfordulóban Rippl-Rónai József Árkádiát ábrázoló nagyméretű üvegablaka látható. A ház további díszes ablakai és a belső terek különleges színezése (a nagyon sötét felületek kontrasztos alkalmazása volt a specialitása) a jeles iparművész, Falus Elek munkái. A falfestésből sajnos mára azonban nem maradt semmi kézzelfogható, csak a korabeli sajtóban fennmaradt lelkes reakciók tanúskodnak létezéséről.

A múzeum 1912 májusában Szinyei Merse Pál tárlatával nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Ma is látogatható, ám kiállítóterei nem az eredeti állapotban maradtak fent. Ernst Lajos gyűjteményét ugyanis 14 teremben – a történeti festményeket kronologikusan tíz teremben állította ki, a további négyben pedig híres magyar művészek portréit és tárgyakat helyeztek el, így Petőfi még külön termet is kapott – mutatta be. A további termekben pedig a modern művészet nagy alakjainak rendezett kiállításokat (1937-es haláláig több mint háromszázat).

Ernst gyűjteményét a lakások bérleti díjából és a mozi működtetéséből származó jövedelemből kívánta fenntartani. A pince és földszint eredetileg kávéháznak szánt tereit egy hirtelen döntéssel alakították át a nagyobb bevétellel kecsegető mozivá. A Projectograph Rt-vel kötött szerződés értelmében a társaság saját belsőépítészével, Skutetzky Sándorral dolgozott a Tivoli kialakításán. A ház és a mozi építési munkálatai tehát párhuzamosan zajlottak, a tervek összhangban voltak egymással, így 1912. december 7-én meg is nyitott a Pesti Napló hasábjain csak a „legtökéletesebb budapesti mozi”-nak titulált intézmény. Ez a cím nem is olyan meglepő az elegáns előcsarnok mind geometrikus mintázattal, mind pedig figurális ábrázolásokkal gazdagon díszített részleteit elnézve. A nézőtér kevésbé díszes, ám az előcsarnokhoz hasonlóan a nemes anyagok használta itt sem maradhatott el.

Ernstet a ház legfelső szintjén felépített két műteremlakás kialakításakor azonban nem az üzleti érdek, hanem sokkal inkább a művészetpártolás motiválta. Kezdetben két festőbarátja, a Szolnoki művésztelepről ismert Fényes Adolf és Zádor István lakott bennük, de a későbbiekben Iványi Grünwald Béla, Boldizsár István és Kádár János Miklós festőművész is a ház ötödik emeletén alkotott és élt.

Az első világháború alatt a múzeumot a Felvidékre telepítették (a művek egy része sosem került vissza tulajdonosához), a kiürített termek pedig hadikórházként funkcionáltak. Ernst időközben pedig egyre inkább eladósodott, és miután már családja is cserbenhagyta, el kellett adnia szeretett házát. Végső elkeseredésében, nem sokkal ezután, 1937-ben öngyilkosságot követett el, majd a következő évben gyűjteményét elárverezték, de öröm az ürömben, hogy az alkotások nagyrészt honi közgyűjteményekbe kerültek és ma is láthatók.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az épület sorsa jobban alakult, mint építtetőé. Az Ernst Múzeum ugyanis 1950 óta újra látogatható; ma a Műcsarnokhoz tartozik, és kortárs művészeti kiállításoknak ad helyet, a mozi épülete pedig kissé átalakítva Tivoli Színházként működik. A belül szépen felújított bérházban ma is sok család lakik – már csak a homlokzat várja megszépülését, hogy a ház újra a Nagymező utca éke lehessen.

Fotók: Kalmár Bence Mádhava. A fotók 2012 februárjában, az utolsó havazás idején készültek.

műemlék, múzeum, budapest, örökségvédelem, ernst múzeum, róth miksa, 6. kerület, nagymező utca, szecessziós építészet, fodor gyula, falus elek Icon_print

ernst-ház index

A százéves Ernst-ház pusztuló homlokzata

A Tivoli Színház szépen felújított előcsarnoka az Ernst-házban

Lépcsőházi ablak az Ernst-bérházban

A százéves Ernst-ház kívül-belül

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház homlokzatának részlete. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház belső udvara. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház belső udvara. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház udvara a legfelső szintről. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház lépcsőháza. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-ház lépcsőháza. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Ernst Lajos emléktáblája a múzeum előcsarnokában. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst Múzeum lépcsőháza Rippl-Rónai tervezte Róth Miksa-ablakkal. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Ernst Múzeum, Falus Elek üvegablakai. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Belső erkély az Ernst Múzeumban. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

A Tivoli bejárati ajtaja az Ernst-házban. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Az Ernst-házban épített egykori Tivoli Filmszínház előcsarnoka. Fotó: Kalmár Bence Mádhava

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317