Logomain

Mikor támad fel Buda legszebb mozija?

By Papp Géza 2012. március 11. 11:00

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Atrium_cikkep20130604-19838-5d6gr4.gallery

Az Átrium mozi előcsarnoka cikkep

Cikkep20130604-19838-1mwhd6p.gallery

Az Átrium Mozi mai állapota

Index20130604-19838-1h88owl.gallery

Átrium mozi index

Index220130604-19838-iu7b67.gallery

Átrium mozi index 2

Gal20130604-19838-hr4qn.gallery

Képek az Átrium Mozi múltjából

120130604-19838-1nkwnap.gallery

Az Átrium Mozi az átadás után. A szomszédban még földszintes házikó áll. Kép: KÖH

Bejarat20130604-19838-1fdasg9.gallery

Az Átrium Mozi bejárata

1atrum20130604-19838-1eiet19.gallery

Az Átrium Mozi vetítőterme újkorában

1_c3_a1triummmm20130604-19838-14502uo.gallery

Az Átrium Mozi eredeti székei, felirattal

Fortepan_534720130604-19838-1e3cbse.gallery

Az Átrium Mozi használatban: 1970-es évek. Fotó: Fortepan

Fortepan_357320130604-19838-14p5fjo.gallery

Az Átrium Mozi használatban: 1970-es évek. Fotó: Fortepan

Fortepan_357420130604-19838-17ztjbd.gallery

Az Átrium Mozi használatban: 1970-es évek. Fotó: Fortepan

A főváros azt ígéri, lesz új gazdája a 10 éve üresen álló Átriumnak, ami a főváros egyik legszebb belső terét rejti.

65 évig működött, évtizede áll bezárva az Átrium mozi Budán. Kozma Lajos fantasztikus épülete a két világháború közötti magyar építészet egyik remek – ráadásul szinte teljes épségben megmaradt. A főváros tavaly decemberben eladásra hirdette meg, így újra felcsillant a remény: kinyithat az Átrium.

Hosszas várakozás után 1928-ban született meg az a rendelet, amely lehetővé tette és szabályozta az új filmszínházak tervezését és megépítését Budapesten. Három mozi létrejötte köthető ehhez az időszakhoz: a Duna (ma: Odeon-Lloyd), az egykori Simplon a Bartók Béla úton (megszűnt), és az Átrium a Margit körúton.

Kozma Lajos (1884-1948) a Műegyetemen tanult építészetet, tagja lett a Kós Károly köré csoportosuló Fiataloknak. Eleinte grafikákat és berendezési tárgyakat készített, a szecesszió és a népművészet ihletésében. 1910-13 között Lajta Béla munkatársa volt, ekkor tervezte Lajta Szervita téri épületébe a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezését (ezt később sajnos elégett). 1913-ban alapította meg a Budapesti Műhelyt, a Wiener Werkstatte mintájára. Az első világháborút követően, 1920-tól főleg grafikai és belsőépítészeti munkákat végzett, ekkor még a „Kozma-barokknak” hívott stílusban. 1928-ban Darmstadtban és Frankfurtban tanulmányozta a funkcionalizmus és a konstruktivizmus új irányzatait, ez nagy hatással volt rá. 1929-től kezdődően nagy váltás figyelhető meg munkásságában. Épületeit, bútorait a funkció, a használhatóság és a magas minőség szolgálatába állította.

Termékeny időszak következett: 1930 és 1940 között negyven épületterve valósult meg, főként bérvillák, családi házak, üzletek, portálok – köztük az Átrium-ház és mozija és a Régiposta utca 13. alatti lakóház. 1945 után az Új Építészet című folyóirat egyik szerkesztője volt, majd 1946-tól az Iparművészeti Főiskola igazgatója. Innen hívták volna át a Műegyetemre, de ott már nem tudta megkezdeni oktatói munkáját: 1948-ban elhunyt. Nevét többek között a Kozma Lajos ösztöndíj őrzi.

A Margit körút a harmincas évek elején még zömmel földszintes házakkal volt tele. Az 1934-es házadómentességi rendelet után indult el újabb beépítése bérházakkal. Az Átrium-bérházat a Dénes és Erős vég építette fel 1936-36-ban; megépültekor a hétemeletes tömb még igencsak kiugrott a környezetéből. Azóta a szomszédok „felnőttek” az Átriumhoz, ma már nincs szembeötlő különbség a házak magassága között.

Az épület szerkezete az akkor modern és újszerű acélvázzal készült el. A szerkezetet Enyedi Béla tervezte, a statikus Komoly Ottó volt. Az acélszerkezetes építés az emeletek számának lényeges növelését tette lehetővé. Ahogy az 1936-os Tér és Forma írta: „A vasváz különös előnyei közé tartozik azonban, hogy az erők eloszlása a váz egyes alkatrészeibe jobban követhető, mint a vasbetonváznál, ami az anyagok jobb kihasználását s a szerkezet nagyobb biztonságát eredményezi; előnynek számít továbbá a kisebb keresztmetszeti méret is, mert ezzel el lehet érni, hogy a helyiségekbe sem oszlopok, sem gerendák nem nyúlnak be. A vas- és vasbetonszerkezetek együttes alkalmazása, esetleg egyesítése az egyedül célszerű megoldás, mert csak ez úton válik lehetővé, hogy az építmény érdekei, műszaki és gazdasági, a legjobban legyenek biztosítva.”

Az Átrium-ház homlokzatát eredetileg a vékony acélprofilos ablaksorok és a tömör falsávok váltakozása határozta meg - az összképbe az utóbbi évtizedek kaotikus nyílászáró-cseréi romboltak bele. A lakások számára épült lépcsőházi előcsarnok a kor legmagasabb színvonalán épült meg. Falai fehér opálüveg burkolatot kaptak, széles narancssárga fugákkal és krómozott szegélyű keretekkel. Itt helyezték el a lakók névsorát, a hirdetőtáblát, és a kábelszekrényt. A mennyezet vörös-viaszos mázolást kapott, a bejárati ajtó fala fekete, az ajtó préselt acél. Az emeleti pihenőben egy kis szoborfülkét is kialakítottak, benne Gádor Istvánnak Az építészeti kor című alkotásával. A fülke még megvan, de már szobor nélkül árválkodik bordó festésével. A lliftszekrény zebrano (datolyapálma funér) burkolatot kapott; a mai világoszöld bútorlaposnál jóval igényesebb kivitelben. A narancsvörös mennyezetbe rejtett lámpatest egyben szellőzőként is funkcionált. A lift padlóját szürke linóleummal borították.

A lakások szintén megfeleltek a kor legmagasabb elvárásainak, fürdőszobával, konyhával, hűtőszekrénnyel és a gardróbba épített páncélszekrénnyel. A tervezésnél már a hangszigetelésre is gondoltak - dr. Möller Károly volt az akusztikai tervező. Az épületfűtés és a szellőztetés Csuhrán József és Vértes Dezső munkája. A lépcsőházat úgy tervezték meg, hogy a lépcsőfokok fekete-fehér váltakozó színe segítse a biztos járást, a lépcsőkorlát alja pedig betonból készült el, így felmosáskor nem csurog le a víz az alsóbb lépcsősorokra. A bejárati ajtók zebrano burkolattal készültek, még a névtáblákat is gondosan megtervezték. A garzonlakások lakbérébe pedig beépítették a takarítás díját is. A mozival ellentétben a lakásokat ma is használják.

A hétemeletes ház alsó két szintjét foglalta el az 1935 november 26-án megnyitott mozi, beépítve a telek udvarát is. Az ATRIUM felirat nem csak a mozi neve, hanem a homlokzat dekorációja és a kor fontos tipográfiai emléke is egyben.

A mozi színvilágát is a fekete, fehér és narancssárga színek határozták meg, szürkével és vörössel kiegészítve. Az acél, az üveg, a tükrök használata, a zebrano alkalmazása is a kor fontos jellemzője volt. A bejárati ajtókat galambszürkére festették, fekete és narancsvörös szegélyekkel. Az ajtók között kiugró pillérek vitrinjeiben helyezték el a műsorajánlókat és a színészek portréit. Az előtető élének sávját Blancwigh rozsdamentes fémkeretbe ágyazott, fekete színű opálüveggel burkolták, alulról süllyesztett lámpák világították meg a bejárat kinti előterét. Az előcsarnok tükrözi ma is legjobban az eredeti állapotot. Fekete-fehér márványmozaik burkolatú, hangsúlyos oszlopokkal épült, amelyeket részben fekete-fehér-arany színű üvegmozaikkal, részben fehér-narancs üveg burkolattal láttak el. Ez a megoldás a korszak divatjává vált. A pénztár, a ruhatár és a büfé zebrano burkolata is fennmaradt, a krómozott fémszegélyekkel együtt. Az Art Deco szellemében fogant nagyméretű lámpatestek is az eredetiek még.

A nézőtérről sajnos már nem mondhatjuk el ugyanezt. Az évtizedek során többször is átalakították, eredeti részleteinek jó része eltűnt mára. Ugyanakkor a leírások és képek alapján itt is helyreállítható lenne az eredetinek megfelelő állapot. A belső tér hangsúlyos eleme volt a fehér fényben úszó, a mennyezetet megvilágító „égbolt”. Az előadások alatt minden elsötétedett, csak a vetített kép világított, és a tejútnak nevezett szellőzőgyűrűk kékes fénye derengett. A „tejút” nyílásai ugyanis nem csak fényt adtak a teremnek, hanem szellőzését is biztosították, 1600 (!) kis nyíláson át.

A 6b.hu 2010-e filmje az Átrium Moziról

  

A második világháborút követően a Partizánszövetség, majd a Magyar Filmipari Részvénytársaság (MAFIRT) kezelésébe került. A mozi helyreállítását követően 1947 elején nyílt meg újra, már Május 1. mozi néven. Ez a név 1990-ig maradt meg, utána visszakeresztelték Átrium mozira. Az 1970-es évek közepén védetté nyilvánították az épületet, ez megmentette a jelentős átalakítástól. Segítette ezt az is, hogy egészen bezárásáig folyamatosan moziként működhetett, funkcióváltás nélkül. Az 1980-as végén Jánossy Péter tervei szerint felújították, így összképében ma is az eredeti hangulatot árasztják belső terei. Ugyanakkor kisebb, de fontos részletek hiányoznak: az utcai világítótestek, az előtető alsó üvegezése, a lépcsőházi szobor, a függőleges neonfelirat, a légfűtés, vagy éppen a kék színű, folyamatosan halványodó nézőtéri lámpák.

Az 1990-es műemlékjegyzék az Uránia mellett az Átrium mozit említette műemléki védettségű filmszínházként Budapesten. Az Urániát Nemzeti Színházként újították fel és nyitották meg újra, míg Margit körúti párja viszont évtizede üresen áll. A mozit a rendszerváltás után egyre nehezebben lehetett fenntartani. Végképp az tett be, hogy egy megállónyira megnyílt a Mammut bevásárlóközpont multiplex mozija. 2001 februárjában, a 32. Filmszemlét követően az Átriumot bezárták, 65 év szolgálat után. A Budapest Film a fővárosnak adta vissza az épületet.

Bő évtizedes magány következett a mozi történetében, igaz, közben felmerült, hogy esetleg itt helyeznék el a Svájcban élő műgyűjtő, László Károly magángyűjteményét, de ebből nem lett semmi. 2007-ben egy értékbecslés 300 millió Ft-ra taksálta a mozi értékét. Ehhez képest 2009-ben a City Real Befektetési Kft. 100 millió forintos vételi ajánlatot tett csupán; nem csoda, hogy az ügyletet a főváros nem ütötte nyélbe. A pályázatokban kifejezett cél az eredeti enteriőr megőrzése, de az már nem előírás, hogy moziként üzemeltesse az egykori Atriumot az új tulajdonos. Csupán a kulturális funkció szerepelt feltételként. Tavaly októberben a kerületi újság arról számolt be, hogy az épületet a Merlin Színház társulatának adják. Akkor úgy volt, hogy január 10-én meg is nyílik az Átrium Film-Színház, elsősorban angol nyelven játszó színházként. A megnyitó elmaradt, helyette decemberben pályázatot írtak ki az épület értékesítésére: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. honlapján közzétett pályázati felhívás szerint az egy évtizede üresen álló budai Átrium mozit 111 400 000 forint + áfa áron kínálták, pályázni január 24-ig lehetett. Ez a pályázat eredménytelenül zárult: a pályázati anyagot két cég vette fel, de ajánlatot csak a Merlin Színház nyújtott be, amely viszont a kiírásban meghatározott bánatpénzt a határidőig nem fizette meg. Ezért a pályázatot eredménytelennek nyilvánították. A Főpolgármesteri Hivataltól március 8-án megtudtuk: változatlan tartalommal, várhatóan egy héten belül újra megjelenik a pályázat. Ha ez alkalommal eredményes lesz, az Átrium Mozi végre új funkciót kaphat, és egyedülálló belső tere újra megtelhet élettel.

építészet, magyar építészet, örökségvédelem, papp géza, kozma lajos, modern építészet, átrium mozi Icon_print

Az Átrium mozi előcsarnoka cikkep

Az Átrium Mozi mai állapota

Átrium mozi index

Átrium mozi index 2

Képek az Átrium Mozi múltjából

Az Átrium Mozi az átadás után. A szomszédban még földszintes házikó áll. Kép: KÖH

Az Átrium Mozi bejárata

Az Átrium Mozi vetítőterme újkorában

Az Átrium Mozi eredeti székei, felirattal

Az Átrium Mozi használatban: 1970-es évek. Fotó: Fortepan

Az Átrium Mozi használatban: 1970-es évek. Fotó: Fortepan

Az Átrium Mozi használatban: 1970-es évek. Fotó: Fortepan

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317