Logomain

Vidámparkot az Állatkertbe!

By OM 2012. február 23. 14:30

szerk at hg dot hu

Allatkert_nyito20130604-19838-11btqpv.gallery

Az újragondolt Állatkert látványterve

Allatkert_nyito_220130604-19838-8ki6zz.gallery

Az újragondolt Állatkert látványterve

Elefanthaz20130604-19838-17x6hby.gallery

Az Elefántház

Allatkert_index20130604-19838-17i2qu1.gallery

Állatkert index

Allatkert_helyszinrajz20130604-19838-1twjhud.gallery

Helyszínrajz; kép © Dányádi Sára

Allatkert_latvanyterv_felulrol20130604-19838-oucyd9.gallery

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Alltakert_latvanyterv_120130604-19838-hbnbam.gallery

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Allatkert_latvanyterv_220130604-19838-1ljm97k.gallery

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Allatkert_latvany_320130604-19838-1hdbxif.gallery

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Allatkert_latvany_420130604-19838-1xo64li.gallery

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Allatkert_latvany_520130604-19838-100lfih.gallery

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Allatkert_krokodil20130604-19838-156xvbc.gallery

Krokodilok és az építészet; kép © Dányádi Sára

Allatkert_metszetsema20130604-19838-1csa7ah.gallery

Sematikus metszet; kép © Dányádi Sára

Allatkert_metszet_220130604-19838-14mz1rz.gallery

Metszet; kép © Dányádi Sára

Allatkert_teruleti20130604-19838-wsmxhw.gallery

Az Állatkert területének alakulása; kép © Dányádi Sára

Allatkert_zonak20130604-19838-ou6nu2.gallery

A bővítés zónái; kép © Dányádi Sára

Vidampark_epuletei20130604-19838-1qkjfej.gallery

A Vidámpark épületei; kép © Dányádi Sára

Allatkert_galeria_nyito20130604-19838-1r1wyou.gallery

Krokodilok és az építészet; kép © Dányádi Sára

Szabadon bóklászó tapírok és Elvarázsolt Kastély; ilyen is lehetne az Állatkert, ha a Vidámpark területére terjeszkedne.

Több évtizede rendszeresen napirendre kerül a téma: az igencsak szűkös Fővárosi Állat- és Növénykertet a Vidámpark elköltöztetésével bővítenék. Tarlós István korábbi bejelentését követően, amely szerint a ciklus végéig várhatóan lezajlik a költözés, ismét megindultak a találgatások a konkrétumokat illetően – úgy tűnik azonban, ezek egyelőre nem léteznek.

Az elképzelés mindenesetre életképesnek tűnik, így többek között az építészhallgatók figyelmét is felkeltette. Addig is, amíg végre megszületik a konkrét döntés, lássunk egy építészeti víziót: a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett Dányádi Sára diplomaterve egy méretében megnövelt, korszerűsített Állatkert képét villantja fel, a Vidámpark sem tűnne azonban el a területről - a szórakoztató létesítmények egy része az állatkerti funkciókkal ötvözve működne tovább.

A Pesti Állatkert 1866-ban nyílt meg, célja alapvetően az ismeretterjesztés, a természettudományos érdeklődés kielégítése volt, a nagyközönség becsalogatására azonban az állatokon kívül számos egyéb attrakció is szolgált. Az intézmény első igazgatója Xántus János lett, az építkezés, a kert kialakítása Szkalnitzky Antal és Koch Frigyes Henrik építészek, illetve Petz Ármin főkertész terveit követte. Az állatok jó része adományként került az Állatkert birtokába. A keletkező bevételek azonban sajnos nem bizonyultak elégségesnek a fenntartásra, így a teljesen eladósodott intézmény üzemeltetését 1907-ben átvette a főváros. A cserét szervezeti átalakítás és átépítés követte: létrejött az Állatkertépítő Bizottság, tagjainak sorában többek között Lendl Adolf zoológussal, valamint Neuschloss Kornél és Hauszmann Alajos építészekkel. Az épületeken a kor jeles építészei, például Kós Károly és Zrumeczky Dezső dolgoztak, a mintát a Karl Hagenbeck vezette, nemzetközi hírű hamburgi állatkert adta.

Ennek köszönhetően jöttek létre többek között a rácsok és korlátok nélküli, száraz árkos bemutatóterek, vagy a szintén Hagenbeck újításának számító műsziklák. Az újjáépült, Európa egyik legkorszerűbb állatkertjének számító Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben nyitotta meg kapuit, és nagy sikernek bizonyult a közönség körében. A világháborúk sajnos nagy pusztítást végeztek, az épületek egy része megsérült és nem is állították őket helyre; az állatállomány szintén nagy károkat szenvedett, egy részük a fegyverek pusztításának, más részük az éhező lakosságnak esett áldozatul. A 20. század második felében folyamatosan fejlesztették a létesítményt, amely mára meglehetősen kinőtte szűkös kereteit.

A Vidámpark elődjeként először a Millenniumi kiállítás részeként jött létre az Ős-Budavára, egy szórakoztató látványosság-együttes. Ennek utódja volt az Angolpark, egy elegánsabb létesítmény, amelyet 1950-ben összevontak a Hermina út túloldalán létrejött, mutatványosoknak otthont adó Vurstlival: így jött létre a moszkvai Gorkij Park mintájára a Vidámpark.

„A Fővárosi Állat- és Növénykert a Vidámpark területét és épületállományát átvéve kap fejlesztési lehetőséget - már nem emlékszem pontosan, mikor és hol hallottam először ezt a mondatot, de annyira izgalmasnak találtam, hogy ebből szerettem volna diplomatervet csinálni” – meséli a fiatal építész, aki a diplomaterv szűkös keretei miatt nem próbált meg a terület minden problémájára megoldást találni: leginkább azt vizsgálta, milyen épületeket érdemes állatbemutatás céljára létrehozni.

„A Vidámparknak is problémája, hogy ma már nem férnek el a területén azok a nagyobb, izgalmasabb játékok, attrakciók, amelyek ma már elengedhetetlenek egy ilyen létesítményben, ezért lenne szükséges egy új, nagyobb Vidámpark” – fejti ki Dányádi Sára. „Ugyanakkor koncepciómban, az Állatkerthez újonnan csatolt területen megtartottam a műemléki játékokat, vagy az olyan attrakciókat, mint az Elvarázsolt Kastély, a dodzsem vagy a panorámakerék. A területen helyet kaphatnának továbbá oktatási létesítmények, játszóház vagy étterem, amely mindenképpen praktikus egy akár egész napos időtöltést lehetővé tevő intézményben.” A tervező előnyösnek látja a két funkció keveredését, de az állatok nyugalma érdekében természetesen fontos némi távolságtartás.

A terv tanulságai közé tartozik, hogy az egész állatkert bemutató rendszerét érdemes lenne korszerűsíteni. A Fővárosi Állat- és Növénykert mai képét az 1909-12-es átalakításkor épült állatházak, műsziklák határozzák meg - ez az értékes örökség egyben jelentős kötöttség is. Építésükkor ugyanis az állatbemutatás koncepciója a rendszertani sorrendre alapult, ezzel szemben ma már a különböző állatfajokat inkább az élőhelyükre jellemző teljes életközösségekben, bioformációkban szokás bemutatni - ez az elgondolás már az Állatkert mai kialakításában is megjelenik, de teljes életközösségeket csak kevés helyen láthatunk.

Nagyobb állatkerti bemutatók létrehozására a Hermina út vonalától északkeletre lát lehetőséget a tervező, aki négy részre osztotta a területet. A terveken részletesebben kidolgozott, az új állatkórházhoz és a gazdasági udvarhoz csatlakozó északi gödörben elhelyezett kifutóknál a látogatók a déli oldalon elhelyezett járdáról figyelhetik meg az itt folyó munkát (pl. gyógyítás, veszélyeztetetett fajok tenyésztése), míg a többi három gödörben egy-egy további életközösségek mutatnának be.

„A koncepcióm az volt, hogy vendégségbe megyünk az állatokhoz, és nem múzeumi tárlathoz hasonlóan tekintjük meg őket” – fejti ki a tervező. „Ugyanakkor fontosnak tartottam, hogy ne egy üvegdobozban vagy csőben vezessük a látogatókat, hanem lehetőleg egy légtérbe kerüljenek az állatokkal. Ma egyébként az nevezhető egyfajta trendnek, hogy ne egy betonplaccra helyezzük az egyes állatfajok egyedeit, hogy ott zavartalanul megtekinthetőek legyenek, hanem természetes közegükbe helyezzük őket – így persze nem biztos, hogy mindig kényelmesen megfigyelhetőek.”
Az emberek és állatok egymástól való elkülönítését terepszint-különbségekkel, vizesárkokkal, és (ahol ez elkerülhetetlen) rácsokkal oldanák meg.

Az épület megformálásánál az elsődleges szempont az állatok kényelme volt. „Az állatoknak nincsenek esztétikai, csak funkcionális elvárásaik, ezért meglátásom szerint tévedés lenne nekik az emberi igényeket kiszolgáló házakat megidéző épületeket építeni” – véli Dányádi Sára. „A homlokzat frakcionált sávokban betonozott egyrétegű vasbeton fal lenne, amely maga is egyfajta tereptárgyra hasonlít. A lenti sétautat végigjáró látogatót körülveszik a kifutók és a mögöttük megjelenő földes színű, töredezett felületű homlokzat.”

Az Állatkertben már javában zajlanak a Nagyszikla átalakítási munkálatai, amelynek terveit a hg-n is bemutattuk: az annak idején mérnöki bravúrral épült létesítmény belsejében természettudományos kiállítótér létesül, az átalakítás terveit Kis Péter építészműterme készítette. Szabon Márta, az intézmény munkatársa és a projekt felelősének tájékoztatása szerint a létesítmény nyitása idén május közepére várható. A Vidámpark területére való terjeszkedésről ugyanakkor megtudhattuk: a szándéknyilatkozaton túl egyelőre még nincsenek konkrétumok; a Vidámpark idén még egészen biztosan eredeti helyén működik.

építészet, budapest, fővárosi állat- és növénykert, dányádi sára, állatkert bővítése, diplomaterv Icon_print

Az újragondolt Állatkert látványterve

Az újragondolt Állatkert látványterve

Az Elefántház

Állatkert index

Helyszínrajz; kép © Dányádi Sára

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Látványterv; kép © Dányádi Sára

Krokodilok és az építészet; kép © Dányádi Sára

Sematikus metszet; kép © Dányádi Sára

Metszet; kép © Dányádi Sára

Az Állatkert területének alakulása; kép © Dányádi Sára

A bővítés zónái; kép © Dányádi Sára

A Vidámpark épületei; kép © Dányádi Sára

Krokodilok és az építészet; kép © Dányádi Sára

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317