Logomain

Nemet mondanak a kamarák a stadionprojektre

By Kovács Dániel 2012. február 20. 16:27

szerk at hg dot hu

Megoldhatatlan, ötletszerű, irreális - ezek a kamarai állásfoglalás jelzői a Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos elképzelésekre.

Egyre kevésbé hallják a Parlamentben az építészeti szervezetek szavát. Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vezetői által szignált állásfoglalás, amely alapján a szakma szinte semmivel sem ért egyet a kormánynak a Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos terveiből – és nem értik azt sem, hogy őket miért nem vonták be a projekt előkészítésébe. Az elmúlt hónapokban szinte csak arról érkezett hír, hogyan kerülik meg az állami beruházásoknál a közbeszerzésekkel és a tervpályázatokkal kapcsolatos szokásokat és elvárásokat. A Puskás Ferenc Stadion ügye valóban szakítópróbának ígérkezik, miután a Budapesti Építész Kamara korábban felszólította tagjait: pályázat nélkül semmiféle munkában ne vegyenek részt a stadionnál.

020130604-19838-1pizt3n.gallery

A Népstadion makettje egy felvonuláson a Hősök terénél, az ötvenes évek elején. Fotó: Fortepan

Egy új, Kárpát-medencei jelentőségű központi sportaréna létrehozása a főváros és a kormány első számú építészeti célkitűzései között szerepel. Tavaly erre még az egykori Népstadion teljes bontásával láttak csupán lehetőséget, tekintet nélkül az épület műemléki védettségére. Február elején aztán nyilvánosságra került: a Magyar Labdarúgó Szövetség kezdeményezésére, negyvenezresre redukált befogadóképességgel mégis megmaradna az épület, legalábbis a következő néhány évben, és 2015-re mellé kerülne egy új, 45 ezer fős, de alkalmanként hatvanezresre bővíthető új stadion. A többmilliárdos beruházás ezen részleteiről a közvélemény az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke, Bánki Erik egy televíziós nyilatkozatából értesülhetett, de nem járt sokkal jobban a hazai építészszakma sem: Vígh László kormánybiztos január 30-án és február 7-én már a kész koncepciót tárta a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara részvételével rendezett szakmai fórum elé. A két szervezet február 13-án adott ki közös szakmai véleményt a látottakkal kapcsolatban, amiből az derül ki: szinte semmivel sem értenek egyet.

A véleményalkotást persze alapjaiban akadályozta, hogy a részletes szakmai anyagokat a két szervezet képviselői nem láthatták; sem sportszakmai-, sem gazdaság-, sem városrendezési fejlesztési koncepció nem állt rendelkezésre, de hiányoztak a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos részletes elképzelések, és az örökségvédelmi tanulmányok is. „A felvázolt koncepció meglehetősen ötletszerűnek tűnik” – fogalmazza meg finoman a Vígh Lászlónak címzett szakmai állásfoglalás. A négyoldalas levélben a kamarák a kormány elképzelésének alaptéziseit vitatják. Szerintük a 2006-ban eredményesen lebonyolított ötletpályázat azt bizonyítja: új épület csak a történetileg értékes térszerkezet és épületállomány megbontásával lenne beszorítható a területre, és nagy valószínűséggel nem felelne meg a közlekedési elvárásoknak sem. Ezt a tervpályázatot figyelembe véve készült a jelenleg érvényes szabályozás, ráadásul a Népstadion és a hozzá kapcsolódó építményeket (így a dromoszt) és a Millenáris Velodrómot fővárosi védettség is óvja.

A Puskás Ferenc Stadion és környéke

 

A kamarának alapvetően az egy helyszínre tervezett két 40-45 ezres stadionnal is gondja van. Szerintük Budapest Kárpát-medencei pozíciója egyértelműen 60-65 ezer férőhelyes létesítmény építését tenné ésszerűvé. Az új épülettel kapcsolatos, a kormány terveiben szereplő megfogalmazást („40 000 fő befogadóképesség, amely alkalmanként 60 000 főre bővíthető”) alapvetően hibásnak tartják, hiszen egy ilyen épületnél minden kiszolgáló funkciót a maximális létszámra kell kalibrálni, a mosdók számától a parkolóhelyekig. Arra is emlékeztetnek, hogy érdemes lenne átgondolni a terület működtetését, hiszen momentán a magántőkéből megvalósult SYMA Csarnok az állami pénzből felújított Papp László Budapest Sportaréna elől viszi el a programokat.

A Puskás Ferenc Stadion (Népstadion) madártávlatból. ©Copyright Civertan Grafikai Stúdió (Civertan Bt.), 1997-2006.

A kamarai állásfoglalás végkövetkeztetése szembemegy a kormányzati állásponttal, és kimondja: a műszaki paramétereket figyelembe véve az Istvánmezőn két módon építhető az elvárt méretű stadion, a Puskás Ferenc Stadion felújításával és bővítésével, vagy teljes bontásával. (Előbbi mellett érvelt Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes is egy Budapest fejlesztési terveit bemutató, tavaly májusi eseményen  –  akkor a főváros akár 2013-ra felújította volna az egykori Népstadiont.) Ezzel együtt a kamara vezetés arra is felhívja a figyelmet, hogy korábbi átfogó tanulmányok szerint az Istvánmező nem felel meg egy központi olimpiai stadion helyszínének – azaz ésszerűbb lenne más helyszínen felépíteni Budapest legnagyobb kapacitású sportlétesítményét. A kamarák irreálisnak tartják a kormány által felvázolt ütemezést is, optimális esetben az új stadiont legkorábban 2016-ra látják megvalósíthatónak.

Bár a szakmai állásfoglalás azzal zárul, hogy a kamarák felajánlják további együttműködésüket, úgy tűnik, a kormány ezt egyre kevésbé szeretné igénybe venni. Az új Puskás Ferenc Stadion tervezésére például kamarai segédlettel kellene pályázatot kiírni – ha azonban a kamara a programot sem támogatja, erre nincs túl sok esély. Ráadásul az elmúlt hónapokban egy sor állami beruházásról derült ki, hogy a szűkös határidőkre vagy másra hiányozva, a kamarák többszöri állásfoglalásával szemben pályázat nélkül tervezik megvalósítani. 2011 novemberében kormányhatározat jelent meg a Budai Vár stratégiai fejlesztési tervével és a Várkert Bazárral kapcsolatban, utóbbi felújítására alig több mint két évet hagyva, azaz kizárva az építészeti pályázatnak a lehetőségét is. A Magyar Közlöny február 16-i számában megjelent kormányrendelet a Kossuth tér felújításának projektjét veszi ki a közbeszerzési törvény érvényessége alól  – azaz a kivitelezőt nem kell külön pályázaton kiválasztani. Bár a megújult tér átadását 2014-re tervezik, a mai napig nem nyilvános, hogy milyen szerepet kap ebben a 2007-es tervpályázatot megnyerő S73 Kft., az egyik legismertebb magyar tájépítész-iroda – az újabb tervek ugyanis (politikai, és nem szakmai döntéssel) jelentősen átírták a téren maradó és odakerülő objektumok listáját. Ugyancsak az építészszakma presztízsvesztesége, hogy tervpályázat nélkül épülhet fel az új Fradi-stadion: az állami kézbe visszakerülő projekthez ugyanis egyszerűen átveszik az előző tulajdonos által készíttetett, a tervtanácsi ülésen sok szempontból bírált terveket. A fővárosi beruházásoknál hasonló a helyzet: a Széll Kálmán tér átépítésének közbeszerzési tervpályázatát összesen három meghívott tervezőcsoporttal letudták, tervpályázatról pedig az ígéretek ellenére eddig nem érkezett hír, pedig az ütemezés szerint idén nyárig le kellene zajlania. 

építészet, örökségvédelem, magyarország, Magyar Építész Kamara, magyar mérnöki kamara, népstadion, puskás ferenc stadion Icon_print

A Népstadion makettje egy felvonuláson a Hősök terénél, az ötvenes évek elején

A Puskás Ferenc Stadion (Népstadion) madártávlatból

puskás ferenc stadion index

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317