Logomain

Bérlakást, mindenkinek!

By Kovács Dániel 2012. február 14. 09:59

szerk at hg dot hu

A szociális lakásügynökségek modelljével a Habitat tisztességes ügymenetet és mindenki számára hozzáférhető bérlakáspiacot tervez.

Ha nincs pénzünk sajátra, beköltözhetnénk valaki más üresen álló lakásába – egy független, nonprofit ügynökség közvetítésével. Ez a lényege a Habitat for Humanity és a Városkutatás Kft. szociális lakásügynökségekre kidolgozott modelljének, amely betöltené az önkormányzati bérlakások és a saját tulajdonú ingatlanok között tátongó piaci rést, és nemcsak a devizahitellel küzdő családoknak jelentene megoldást, de a saját lakásuk fenntartására képtelen kis jövedelműeknek, vagy épp a munkalehetőség miatt lakóhelyet változtatóknak is. Összességében több tízezer embert érinthet, ha sikerül megbízható hosszú távú megoldást kidolgozni; ez a közeljövőben eldől.

Elado_kiado20130604-19838-18w3kd7.gallery

Sümeghy György, a Habitat for Humanity vezetője a novemberi lakhatási konferencián

A lakhatási szegénység nem új keletű probléma Magyarországon, de kétségtelen, hogy a közfigyelem az elmúlt néhány évben terelődött rá, elsősorban két okból. Az egyik az otthontalanná válók egyre növekvő száma, akiknek problémájával egyre radikálisabb és nem feltétlenül célravezető eszközökkel próbálnak szembeszállni az önkormányzatok. A másik a devizahitelezés és -törlesztés bedőlése, amely családok ezreinek lakhatását sodorta veszélybe. Ez ellen több kormányzati intézkedéssel próbáltak tenni, a véglegesen lakásukat vesztettek egy része Ócsán, egy mintatelepen kaphat új otthont. A kiemelt két csoport miatt azonban egy köztük elhelyezkedő széles rétegről elterelődött a figyelem. Pedig ezeket az embereket is fenyegeti a lakhatási szegénység, a nyugdíjastól, aki nem képes fizeti az emelkedő rezsit, a kényszerből ingázó és munkásszálláson alvó bejáróig, a nem megfelelő körülmények között szorongó nagycsaládig – ráadásul az ő szempontjukból megnyugtató hosszú távú megoldás egyelőre nem körvonalazódott.

Mint arról egy korábbi cikkünkben írtunk, a magyar bérlakáspiac arányainak felborulását a rendszerváltás utáni, eltúlzott mértékű privatizáció indította el. Ma a közösségi tulajdonú bérlakások aránya alig 4%-ot tesz ki; ehhez ugyanennyi magántulajdonú bérlakás járul. Az itthoni összesen 8%-hoz képest az EU országaiban jellemzően 20-40% a bérlakások aránya. Az önkormányzatok a rendszerváltást követően jobb híján ingatlanaik eladásából igyekeztek pénzt szerezni; mára kevés kivétellel csak a legrosszabb állapotban levő, legproblémásabb lakóházak maradtak önkormányzati tulajdonban. A szociális lakások építése pedig, bár tíz évvel ezelőtt volt egy nagyobb hullám, nem vett komoly lendületet és nem vezetett az állomány bővüléséhez: az önkormányzatok ezalatt több régi szociális bérlakást adtak el, mint amennyi újat építettek. A problémának csak egyik eredője az állandó, égető pénzhiány, és az, hogy a telepes bérlakásépítés szociológiailag is megkérdőjelezhető (a szociális bérlakás fogalma épp emiatt kapott negatív zöngét az utóbbi egy-két évtizedben). Tény az is, hogy az önkormányzatok többségének sem anyagi, sem emberi erőforrása nincs arra, hogy az ezzel járó problémákat magára vegye. A Városkutatás Kft. szerint a szociális bérlakások piacáról jelenleg kb. 200 ezer lakás egyszerűen hiányzik. A Városkutatás és a Habitat tavaly novemberben rendezett lakhatási konferenciáján László Tamás, a Parlament Lakáspolitikai és építésügyi albizottságának elnöke találóan így foglalta össze a helyzetet: „a szociális bérlakások nem ott vannak, nem annyi van, nem annyiért, nem annak mint akiknek, ahol és amennyire valóban szükség lenne.”

Ennek köszönhető, hogy az egyes városokban akár több tízszeres a túljelentkezés a megürülő önkormányzati lakásokra – miközben pang az ingatlanpiac. Ilyen mértékű túljelentkezésnél egyszerűen nem lehet igazságos, racionális döntést hozni, több önkormányzati lakás azonban nincs. A szociális lakásügynökségek modellje erre a problémára kínálna megoldást, a több százezerre becsült üresen álló, kész ingatlan bevonásával. A válság miatt nehezen eladható, vagy a tulajdonosra túlságosan nagy terhet rovó ingatlanokat az ügynökségen keresztül kiadhatóvá tennék. A beköltözők a piaci árnál alacsonyabb lakbért fizetnek, az önkormányzatnak pedig lakásépítés helyett elegendő ezt kiegészíteni, hogy a tulajdonos se járjon rosszul. A pénzügyeket az önkormányzattal együttműködő, de attól akár független, nonprofit szervezetként létrehozott ügynökség kezelheti, amely egyben kezességet is vállal a tulajdonosok felé – így a településekre nem hárul plusz feladat. A lakásügynökség emellett szociális munkát is közvetíthet, a bérlők eladósodásának megakadályozására.

Az elképzelésnek lehet még egy, jelenleg felmérhetetlen fontosságú hozadéka: a bérlakáspiac kifehérítése. A privát bérlakások jelentős részét ma feketén adják ki, a sok papírmunka és az eltúlzott mértékű adó miatt, így az ebből származó állami bevétel rendkívül alacsony. A szociális lakásügynökség nemcsak a kezelésébe bevont ingatlanok esetén biztosítaná a legális működést, de lehetőséget adna egy ésszerű, a tulajdonosok számára a jelenleginél kisebb terhet jelentő, de összességében stabilabb és nagyobb állami jövedelmet biztosító adózási szisztéma kialakítására.

Kép (CC) habeebee, flickr.com

A modell működésének részleteit csak élesben lehet kidolgozni, hiszen számtalan helyzetnek kell majd megfelelnie – mondta lapunk kérdésére Sümeghy György, a Habitat for Humanity magyarországi igazgatója. A Habitat és a Városkutatás Kft. szerint ez a modell alapvetően a megyei jogú városok szintjén, regionális hatáskörrel lehet működőképes; ezt bizonyítják a külföldi, angol, ír, belga és holland példák is. A Városkutatás által már évekkel ezelőtt, még a válság előtt bevezetni javasolt modell tökéletesítésén a két szervezet több mint egy éve dolgozik együtt, és a nyáron hat hazai nagyváros jelezte: nyitottak lennének a kipróbálásra. Ha sikerül az Open Society Institute pályázatán támogatást szerezni, a közeljövőben elindulhat a program kísérleti fázisa. Itt a helyi igények és a kínálati piac felmérése, valamint az érintettek szegmentálása mellett azt is ki kell találni, hogyan működhet a szociális lakásügynökség a legjobban: a jelenlegi önkormányzati struktúra átalakításával és fejlesztésével, új önkormányzati szervként, netán helyi civilek vagy nonprofit cégek kezelésében. Ezt követően több, nagyobb volumenű kérdés vár válaszra: ki kell dolgozni az érintett törvények, elsősorban a lakástörvény és az adóügyi jogszabályok módosításait, valamit az országos szervezeti struktúrát. Utóbbi egyébként államonként másképp működik; Nagy-Britanniában például közös felügyelő hatóság őrködik a lakásügynökségek tisztessége fölött.

2013 tavaszára így már komoly helyi számításokkal és tapasztalatokkal felvértezve készül el az a megvalósíthatósági tanulmány, ami alapján ősszel a következő évi költségvetési forrásokból finanszírozhatóvá válna (akár ugyanezekben a városokban) a program első éve. Ehhez alapvetően két dolgot kell bebizonyítani – mondja Sümeghy György. Az egyik, hogy a szociális lakásügynökségek fenntartása alapvetően jó befektetés az államnak; a másik, hogy fenntartható és hosszú távú választ kínál a súlyosbodó politikai problémának számító lakásügyre. Ha minden jól alakul, optimista becslés szerint öt éven belül tucatnyi megyei jogú városban működhetne szociális lakásügynökség – ez tehát az árverési moratórium feloldásával a közeli hónapokban bajba kerülő családoknak még nem jelentene megoldást, de hosszú távon stabilizálhatná és biztonságossá tehetné a bérlakáspiacot.

ingatlan, bérlakás, magyarország, habitat for humanity, sümeghy györgy, szociális lakásügynökség Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317