Logomain

95 éve hunyt el a népies szecesszió mestere

By Papp Géza 2012. január 31. 11:04

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Azaldasutcaiskola20130604-19838-usrca0.gallery

Zrumeczky Dezső: Az Áldás utcai iskola

Allatkert-1912-bolenyhaz20130604-19838-pov50a.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Az állatkerti Bölényház 1912-ben

Allatkert-20110220-003-bambihaz20130604-19838-1e1x871.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Bambiház az állatkertben

Allatkert-20110220-072-ausztralhaz20130604-19838-1g5y5t8.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Ausztrál ház az állatkertben

Allatkert-20110220-130-ausztralhaz20130604-19838-ckmzaw.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Az Ausztrál ház utólagosan elkészült üvegablakai

Allatkert-20110220-005-madagaszkarhaz20130604-19838-1j863mg.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Madagaszkár-ház az Állatkertben

Allatkert-20110220-064-norveghaz20130604-19838-19r6lnx.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Norvég ház az Állatkertben

Allatkert-20110220-011-bivalyhaz20130604-19838-5sywci.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Bivalyház újjáépítve az Állatkertben

Allatkert-1912-zsirafhaz20130604-19838-2evyb9.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: A Zsiráfház archív képen

Allatkert-20110220-012-zsirafhaz20130604-19838-1lwc0pr.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: A Zsiráfház újjáépítve

Allatkert-20110220-046-indiahaz20130604-19838-1cg8k3b.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: India-ház

Allatkert-20110220-074-krokodilhaz20130604-19838-1812my6.gallery

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Krokodil-ház

Wekerle20130604-19838-qk1c18.gallery

Zrumeczky-kapu a Wekerletelepen

Huvosvolgyiut87-1913-magyepmuv-herczegferencnyaraloja-0120130604-19838-1uyqrpm.gallery

Herczeg Ferenc nyaralója Zrumeczky tervei szerint épült 1913-ban

Szalonkautca6a-20120130-0120130604-19838-el6jpz.gallery

A Szalonka utca 6/a számú épület is Zrumeczky tervei szerint épült, Tormay Cécile nyaralójának

Index20130604-19838-ctt4fz.gallery

zrumeczky index

Obuda_reformed_church-0520130604-19838-14v8fg0.gallery

A Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei szerint épült óbudai református parókia és imaház

Zrumeczky Dezsőnek a Monarchia utolsó 10 évébe belefért az Állatkert, Tormay Cécile villája és a Wekerletelep is.

Zrumeczky Dezső, Kós Károly egykori alkotótársa a múlt század fordulójának jeles, de méltatlanul elfeledett építészei közé tartozik. Bár csak tíz éve adatott alkotómunkára, a 95 évvel ezelőtt, 1917. január 31-én fiatalon elhunyt építészt életműve sokkal többre méltatná.

Zrumeczky Dezső 1883. augusztus 17-én született a Dabastól nem messze fekvő Inárcspusztán, egykor jómódú, de lassan elszegényedő család sarjaként. Birtokaik elvesztése után a család Kispestre költözött, így Dezső a belvárosi reáliskolában tanult (az intézmény utódja a mai Eötvös József Gimnázium). Műegyetemi tanulmányainak idején a család már komoly anyagi gondok között élt. Zrumeczkynek saját magát kellett eltartania; az ekkori rossz körülményeknek tulajdonítják, hogy a tüdőbaj végül fiatalon legyőzte. Mérnöki oklevelét 1907-ben vette át. 

Zrumeczky a „Fiatalok” köréhez csatlakozott: itt találjuk többek között Kós Károlyt, Jánszky Bélát és Györgyi Dénest is. A csoport tagjai egy új nemzeti építészet megteremtésén fáradoztak, a kor félhivatalos stílusának számító historizmustól elszakadó szecesszió építészeiként. Azonban míg Lechner Ödön szecessziós stílusánál a népi és ősmagyar eredetű díszítő motívumokon volt a hangsúly (gondoljunk például az Iparművészeti Múzeum épületére), addig Zrumeczky és társai inkább a szerkezetek láttatására, a falfelületek és nyílászárók arányaira helyezték a hangsúlyt építészetükben. Ebben nagyban segítette Zrumeczkyt, hogy a diploma megszerzését követően Kós Károllyal közösen bejárták Kalotaszeget és Erdélyt, megismerve annak népi építészetét.

A Fiatalok többsége, így Zrumeczky építészete is közvetlenül kötődik az Arts and Crafts mozgalomhoz, ami Angliából kiindulva hirdette a kézművesség, a vidéki élet és a múlt örökségének megbecsülését. A kor angliai építészete, Charles Rennie Mackintosh vagy Baillie Scott munkássága ismert és kedvelt volt a haladó magyarországi építészek között. Az első ilyen jellegű épületek közé tartozott Lajta Béla 1905-ben felépült, ma is álló villája a néprajzkutató Malonyay Dezső számára, amely saját bevallása szerint Kós Károlynak is ösztönzést adott a néprajzi kutatások folytatásához.

A pályakezdő, progresszív építészek 1907-ben az egyetemen kiállításon mutatkoztak be – ez hívta fel rájuk a kritikusok és a szakma figyelmét. A második kiállítást követően Málnai Béla egyik cikkében kapta meg a csoport a Fiatalok nevet. A csoport, egyben Zrumeczky első komoly munkái közé tartozott az óbudai református parókia és imaház a III. kerületi Kálvin közben. Ezt Kós Károllyal közösen tervezte 1908-09-ben, és az itteni siker nyitotta meg a kaput az állatkerti megbízáshoz. A puritán főhomlokzat fontos eleme a faszerkezetű erkély, amelynek tetője egyben az épület tetője is. Az udvar egyik oldalát a templom zárja le, a másikat az íves fal és a fedett tornácok. A lelkészek és családjuk számára két lakás, a földszinten egy garzonlakás épült. Az L alakú lakószárnyhoz csatlakozik a gyülekezeti terem. A belső terekben több, Kós tervezte üvegablak látható.

Zrumeczky kezdetben Neuschloss Kornélnál dolgozott, majd 1910-ben Marschalkó Bélával közösen nyitott irodát. Ekkor kapott megbízást az Áldás utcában található általános iskola megtervezésére. Ez 1911-12-ben épült fel, tehát most ünnepli 100. születésnapját. Az iskola, akárcsak Kós és Györgyi Városmajor utcai elemije, Bárczy István polgármester építő programjának harmadik ciklusában épült, erre emléktábla emlékeztet az épület falán. Az Áldás utcai iskola felépítése 410 000 koronába, felszerelése 48 000 koronába került. A program nem csak az épület megépítését, hanem az iskola berendezését is tartalmazta, ideértve a padokat, a játszóudvart, a lehúzható falitáblákat és a tanítói asztalokat. Az épületet mozgalmas tömegalakítás, festői tetőjáték, korszerűen tervezett alaprajz és nagyméretű ablakok jellemzik. Az 1912/13-as tanév volt az iskola első éve, nem sokkal később hadikórházzá alakították. A második világháború alatt az épület nyugati szárnya teljesen tönkrement, a fél épület beázott. Később több átalakításon is átesett, de szerencsére lényegét nem veszítette el. 

Zrumeczky és Kós legfontosabb közös munkái közé az Állatkert pavilonjainak egy része tartozik. A kiegyezés után országosan meginduló fejlődés az Állatkert életében is új fejezetet nyitott. Állatkertépítő bizottságot hoztak létre, amely a kor nagy zoológusait, botanikusait és építészeit tömörítette egybe. Köztük volt Bódy Tivadar alpolgármester, Hauszmann Alajos, Neuschloss Kornél és Ullmann Gyula építészek, valamint a politikus-ügyvéd Vázsonyi Vilmos is. Az eredetileg megszavazott 1 millió 212 ezer koronás támogatást 4 millió koronára emelték fel. A közvetlen feladatok megvalósítására szűkebb csoportot hoztak létre a bizottságon belül. A nagy gonddal elkészített terveket 1909. április 9-én nyújtották be a főváros vezetőinek. 

A korszak ízlésének megfelelően a struccok háza az afrikai bennszülöttek kunyhóira, a terrárium az indiai építészetre emlékeztet. Már a tervezéskor kitűnt Kós Károly és Zrumeczky Dezső, akik az erdélyi havasok fatemplomainak, a buzogányos fejfáknak, a tarka hímes gerendáknak a világát hozták el az Állatkertbe. Az épületek zömmel fehér meszeléssel, a látható faszerkezetet barna festéssel, népi motívumú fafaragásokkal készültek el. 17 házat terveztek közösen az Állatkert számára. (Bár az eredetit nem ők tervezték, a Bagolyvár áttelepítésében, újratervezésében is részt vettek.) A régi állatkertből csak az átépített és áthelyezett Bagolyvár, a Nagy-tó és a Zenepavilon maradt meg; az intézmény 1912. május 20-án nyitotta meg újra kapuit.

A második világháború során - a vasút közelsége miatt - az Állatkertet rengeteg bombatalálat érte. Leégett a Bivalyház, bombatalálat érte a Zsiráfházat. 1970-ben a Tejcsarnokot, 1988-ban a Szarvasházat is lebontották. Az 1998-ban elkezdődött, ma is tartó helyreállítási folyamat részeként több Zrumeczky-Kós épület is újra felépült.

A Bambiházat 1912-ben adták át Zrumeczky és Kós tervei szerint. Eredetileg az erszényesek lakhelye volt a harmincas évekig, majd falatozóként, állategészségügyi állomásként és irodaként is funkcionált. Irodai korából ered elnevezése, mivel a jelképes örökbefogadásokat itt bonyolították le. 2002-03-ban felújították, azóta a makik lakóhelye, ezért makiházként is emlegetik.

A Fácános is jellegzetesen erdélyi stílusú. Eredetileg díszmadarak, galambok és fácánok bemutatására épült 1909-12 között. 1998-as átépítése után a vízimadarak bemutatóhelye lett. Ekkor rejtett teleltetővel bővült ki, a látogatóknak pedig utat nyitottak, hogy bemehessenek a madarak közé.

A Madárház égnek törő tornyai is Kalotaszeget idézik - mintha csak egy templom előtt állnánk. A torony alatt állva érdemes felnézni! Az eredeti, Kós és Zrumeczky által jegyzett terveken már szerepeltek, de 1912-ig nem valósulhattak meg a torony belsejének ólomüveg ablakai. Későbbi megalkotásukat nehezítette, hogy eredeti vázlat csak az egyik üvegtábláról maradt fenn, a többire csak látványtervek adtak némi támpontot. Elsőként a repülő fecskéket ábrázoló tábla készült el, majd 2002-ben a többi is. 2009 óta háttérvilágítás emeli ki az ábrázolt madarakat: a szalakótát, a jégmadarat, a fecskét, és az Ausztráliában őshonos királypapagájt. A rekonstrukció Horváth Mária szikszói üvegművész munkája. Ma a Madárház Ausztrál-házként működik.

Az 1866-os megnyitóra elkészült épületek legdrágábbjának számított a Koch Henrik és Szkalnitzky Antal által romantikus stílusban tervezett Majomház. 1912-re Kós és Zrumeczky tervei alapján épült át. 1936-ban új szárnnyal bővítették egy üvegtetős szárnnyal és egy félkör alakú ketreccel. Az 1990-es években kifutókkal bővült. Átépítésére 2004-ben került sor: kevesebb, de tágasabb belső tér jött létre. Ma Madagaszkár-házként várja a látogatókat: a különleges növényvilág sűrűjében a látogatók egy lajhárt is közelről szemügyre vehetnek.

A Kisszikla oldalában húzódik meg a Norvég-ház. Ez is Kós és Zrumeczky közös alkotása, de ezúttal nem Erdély, hanem Skandinávia adta az ihletet a tervezéskor. A vaskos rönkökből épült gerendaház 1912-re készült el. A hideg égövi állatok bemutatójának része ma is. Korábban volt már benne vadászati múzeum, fényképészet és tejcsarnok is. 1997 óta műemlék, teljes körű felújítására 1998-ban került sor.

A Rágcsálóház is 1909-12 között épült fel a kisemlősök, rágcsálók bemutatására. A 20. században többször átalakították, mai formáját Nyitrai Péter tervei alapján, 2002-ben nyerte el. Ma a mandrillok bemutatóhelyeként szolgál.

Erdély építészete ihlette a Szarvasházat is, amely az 1912-es újranyitástól fogadta a vendégeket egészen 1984-es lebontásáig. A helyére az Új Majomház épült fel akkor. A régi épület gerendánként bontották el, elemeit megszámozták, elraktározták. Így 1987-88-ban újra felépülhetett, igaz, új helyen, az Állatkert északnyugati részén, a Struccház elbontásával. Ezután darvak, majd néhány emu bemutatójaként működött, de a hagyományt tisztelve továbbra is Szarvasházként emlegették. Később kiszolgáló funkcióknak (kiállítás, büfé, alapítványi iroda) adott helyet. A 2002-es átalakítása után kisemlősök és erszényesek otthona lett.

A Bivalyház is 1912-re készült el. Érdekessége, hogy csak az alapozásához használtak fel követ, egyébként a kalotaszegi ihletésű épület kizárólag fából épült fel. Az európai bölények megmentése érdekében Budapesten is program indult, ennek kapcsán keresztelték át Bölényházra. 1944-ben a bombázások során az eredeti épület és állatállománya megsemmisült. 1963-ban azzal a Bölényházzal pótolták, amelynek oldalán egy - az ősi barlangrajzokat is idéző - bölényábrázolás volt látható. Ezt elbontották, ma a régi Bivalyház helyreállított változata látható. A helyreállítás 2010-ben, Kis Péter tervei alapján készült el. A 278 négyzetméteres épületben két szinten vannak állattartó terek. A hatvanas évekbeli Bölényház pinceszintje, alapozása ma is megvan, erre építették rá a rekonstruált Bölényházat. Belső tereit a mai kornak megfelelő állattartáshoz igazították.

A Bölények házának rekonstrukciójával párhuzamosan valósult meg a Zsiráfház helyreállítása is. 1912-ben a zsiráfok élőhelyét idéző stílusban épült a keleties elemeket szecessziós hangulatban ötvöző állatház, amely a második világháborúban semmisült meg. A hatvanas években egy vasbeton épület állt a helyén. A 2010-es rekonstrukciót követően zebrák, keselyűfejű gyöngytyúkok, törpepapagájok költöztek be. A zsiráfok számára tágasabb hely készült a Szavanna kifutóban. A Zsiráfház pincéjében hőközpontot alakítottak ki: itt indult el az a projekt, melynek keretében a Széchenyi fürdő termálvizével fűtik az Állatkert egyes épületeit, jelentősen csökkentve így a fűtési költségeket.

A Nagyragadozók háza egy évszázaddal ezelőtt a „Macskaféle ragadozók háza” néven született meg. Építésekor az 1876-os, Hauszmann Alajos tervezte állatház alapjait is felhasználták. Stílusa az erdélyi várakat idézi. A ketreceket a külső boltívek és oszlopok közé rejtették el, majd később rácsos kifutósorral toldották meg. Az 1997-es felújítás során ezeket tágas, növényekkel beültetett, vízmedencével szegélyezett kifutók váltották fel, a BUVÁTI tervei alapján. 2011 júliusa óta az épület Indiai Ház néven az indiai élővilágot és kultúrát mutatja be, fő attrakciója az indiai oroszlán.

A Krokodilház a Nagytó partján ugyancsak Zrumeczky és Kós tervei alapján épült fel. Megjelenésében afrikai kunyhót idéz - a bemutatott állatok világának megfelelően. 1934-ben elbontották, így évtizedeken át nem volt látható. 2006-ban az Állatkert saját forrásból, az eredeti ház mintájára építette újjá. Afrikában honos hal- és hüllőfajoknak, nílusi krokodiloknak, óriáskígyóknak, keméleonoknak valamint rózsabogaraknak ad otthont.

Az 1912-es állatkerti rekonstrukció során Kós és Zrumeczky a gyakorlatban bizonyították be, hogy egy állatház, egy karám, egy röpde is lehet szép és míves megjelenésű. Többségükhöz közös erdélyi útjuk adott ihletett, ám több épületnél is az adott élővilág emberi kultúráját is meg tudták idézni építészetükkel.

Az Állatkert újjáépítésével egy időben, 1908-ban kezdődött meg az akkor még önálló településnek számító Kispesten egy tisztviselő- és munkástelep felépítése. A béruzsora ellen is fellépni kívánó főváros itt telepítette le a nagy számban érkező vidékieket. 1925-ig összesen 1007 ház épült fel a Wekerletelepen - Zrumeczky Dezső ennek megtervezésében is részt vett.

A telep házaira minisztériumi pályázatot írtak ki, amely a kor sok jelentős építészét munkára indította. A típusépületekben a beltéri magasságot az akkor szokásosnál kisebbre vették, de a helyiségek légköbméterben vett térfogatai szerint így is tágas helyiségek készültek. Mivel a munkás családok otthon töltött idejének jó része a konyhában telt, így ezeket a szokásosnál nagyobbra írták elő. Az eredeti tervek jó része elpusztult, de így is tudjuk, hogy 1909 első felében már elkészültek az első tervek: Bierbauer István, Kotál Henrik és Palóczi Antal típustervei. 1910-ben már Schodits Lajos és Eberling Béla, Felischl Róbert, Lechner Lóránd és Fiala Géza típustervei is készen álltak. A megvalósult épületek két okból is eltérhettek az eredeti tervektől: egyrészt a minisztérium fenntartotta a módosítás jogát, másrészt több épületnél anyagi okokból egyszerűsítettek a terveken. A lakásokon kívül orvosi lakások, igazgatói és tanítói lakások, és pékműhelyek is épültek - utóbbi tervei 1911-re készültek el.

A legnagyobb fejtörést a központi tér kialakítása okozta. Wekerle Sándor miniszterelnök személyesen felügyelte a telep építését, és több változatot is visszadobott. A tér számára nagy területet jelöltek ki, de az ide betorkolló 8 utca nem kis gondot okozott a tervezőknek. Az is többször változott, hogy egyáltalán mi épüljön a térre: templom, lakóház, közintézmények? Az idő előrehaladtával tervpályázat kiírására már nem volt lehetőség, így egy rövid pályázatot követően a tervezők közvetlen megbízást kaptak a tervezésre. Kós Károlynak köszönhető az a kitétel, hogy egy építész legfeljebb két épületet tervezhetett – így alakult ki a tér mai, változatos képe.

1912-ben, a keleti és a nyugati oldali házakkal kezdték a központ kiépítését. Elsőként Kós 2-3-as számú és Zrumeczky 10-11-es számú épületeinek terveivel készültek el - utóbbi házak között találjuk a Zrumeczky-kaput is. A második világháború az építkezést megállította, a tér építése csak a 20-as években folytatódott. Ekkor már szó sem volt közintézmények építéséről, a lakások építése került előtérbe. Ennek dacára a tér építészeti arculata nem sérült - továbbra is betartották a Kós által meghatározott gerincmagasságot. A tér beépülése 1930-ban fejeződött be a katolikus templom felépítésével, bár azt csak 1932-ben szentelték fel.

Zrumeczky tervezte tehát a központi tér (eredetileg Fő tér, majd Petőfi tér, ma Kós Károly tér) nyugati kapuját is, amelyet Zrumeczky-kapuként ismerünk. A kapu a népi építészeti hagyományokat tükrözi. Terméskő, farönkök, gerendák szolgáltak építőanyagául. A háromszög alakú faépítmény két oldalról lakóházakhoz kapcsolódik, ezek aljában gyalogos átjáró egészíti ki a kapuzatot. A kaput 2008-ban felújították és éjszakai díszkivilágítással látták el.

Zrumeczky rövid, de termékeny alkotói munkásságába több villaépület tervezése is belefért. A mai Páfrány utca 9. alatti házat Hofhauser Elek tervei szerint 1901-02-ben építették. 1910-ben alakították át, az átépítés Zrumeczky terve szerint valósult meg. Bár csak kis mértékben nyúlt hozzá az alaprajzi elrendezéshez, a ház arculatát jelentősen átalakította. A földszinten és az emeleten azonos elrendezés szerint alakították ki a helyiségeket - ez mutatta, hogy egy testvérpár rendelte meg a villa kibővítését.

A Páfrány utca 9. átépítésének tervein kívül két villaépület tervezése is Zrumeczky nevéhez fűződik. A legjelentősebb a hall átalakítása volt: kétszintes, fakorlátos fogadóteret alakított ki, innen nyíltak a további helyiségek. Több helyiséget nem ajtóval, hanem széles gerendák között elhelyezett függönyökkel választottak el. Ő készítette el Herczeg Ferenc, a Horty-korszak ismert írója villájának terveit. A villa a Hűvösvölgyi út 87. szám alatt épült fel; magas tetőszerkezetének, várszerű kialakításának köszönhetően nyújt különös látványt. Herczeg visszaemlékezéseiben leírta, hogy Zrumeczky, „mint afféle modern építész”, először azt kérdezte: miféle gondolatot fejezzen ki a ház? Erre az író azt felelte: a vezérgondolat legyen az, hogy „Hagyjanak engem békében!”. A magas kőkerítés, az ablakok tájolása az író függetlenségét és elkülönülését szolgálták.

Zrumeczky következő villája a korszak másik nagy irodalmi híressége, Tormay Cécile nyaralója a hűvösvölgyi Szalonka utca 6/A alatt. Ez 1913 körül épült fel, és Tormayék halála után a Horthy-rokonsághoz tartozó Purgly-családé lett. Ennek belső tere a Páfrány utcai átépítéshez hasonlóan egy nagy hallal kezdődött, amely egyben lépcsőházként is szolgált. 1945 után államosították, ma négylakásos társasház. A leválasztáskor a kétszintes hall felső szintjén végig födémet építettek, így a lelátás megszűnt. A földszint előterét fürdőszoba és kamra építése céljából csökkentették le.

Az első világháború idején Zrumeczkyt is besorozták. Mérnöki szolgálatra osztották be, majd a sárosi falvak újjáépítésén dolgozott, de a tüdőbaj által megtámadott szervezete nem bírta a megpróbáltatásokat. Hiába szállították Budapestre, kórházba, életének 33. évében elhunyt.

A kortársak méltatták munkásságát és személyét is. Könnyen szerethető embernek írták le. Györgyi Dénes e szavakkal búcsúztatta 1917 hideg telén: „A magyar műtörténet nem fog észrevétlenül elhaladni mellette, az ő munkája mellett. És ha fölépül valaha a nemzeti architektúránk épülete, mint ahogy erős a hitem, hogy fölépül, akkor a kövei között ott lesznek Lechner Ödönnek hatalmas tömbjei mellett népművészetünk alapjaira rakva az ő téglái is, melyeket hívó lélekkel, magyar szívvel ő hordott oda.”

építészet, örökségvédelem, papp géza, jubileum, kós károly, zrumeczky dezső, szecessziós építészet, neuschloss kornél Icon_print

Zrumeczky Dezső: Az Áldás utcai iskola

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Az állatkerti Bölényház 1912-ben

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Bambiház az állatkertben

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Ausztrál ház az állatkertben

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Az Ausztrál ház utólagosan elkészült üvegablakai

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Madagaszkár-ház az Állatkertben

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Norvég ház az Állatkertben

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Bivalyház újjáépítve az Állatkertben

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: A Zsiráfház archív képen

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: A Zsiráfház újjáépítve

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: India-ház

Kós Károly - Zrumeczky Dezső: Krokodil-ház

Zrumeczky-kapu a Wekerletelepen

Herczeg Ferenc nyaralója Zrumeczky tervei szerint épült 1913-ban

A Szalonka utca 6/a számú épület is Zrumeczky tervei szerint épült, Tormay Cécile nyaralójának

zrumeczky index

A Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei szerint épült óbudai református parókia és imaház

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317