Molnár Farkas villája, esetleg? Pollack tervezte kastély? Ybltől valami? Ingatlanpiaci válogatás, építészettörténeti főművekből. <br/>
Részben a válság hatására építészettörténetileg is kuriózumnak számító házak egész sora került piacra. Keveseknek adatik meg, hogy olyan épületben töltsék mindennapjaikat, amelyek pontos felépítéséből műegyetemi és művészettörténész hallgatók vizsgáznak izzadva - ám most itt a lehetőség! Alkalmi ingatlanosként összegyűjtöttünk tíz fontos házat a magyar építészet történetéből, amely most épp eladók.
Almásy-palota, Szép u. 3., Budapest
Építész: Pollack Mihály
A Nemzeti Múzeum tervezőjének egyik apró, korai remekműve a Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló, gróf Almásy Ignác megrendelésére készült városi palota. Az 1817-re elkészült épület a század végére a Szapáry-család tulajdonába került; az itt felhalmozott családi műgyűjtemény, a rendkívül értékes itáliai reneszánsz festményekkel együtt 1907-ben egy tűzvészben nagyrészt elpusztult. A több mint háromezer négyzetméteres épület több mint két éve eladó, momentán 750 millió forintos eladási áron szerepel az ingatlan.com adatbázisában.
Zichy-Hadik-kastély, Seregélyes
Építész: Pollack Mihálynak tulajdonítva
Az Engel&Völkers adatbázisában nem kevesebb 1 590 millió forintért szereplő kastélyhoz még történelmi anekdota is jár. A hagyomány szerint I. Ferenc egy ízben megjegyezte Zichy Ferenc grófnak: hallotta, hogy szép kastélya áll Fejér megyében, és mivel a megye a következő évi rendes hadgyakorlatok színhelye, ott tervez megszállni. Zichy lelkesen bólogatott, de mivel Fejér megyei birtokán éppenséggel egyetlen kastély sem állt, kénytelen volt egy év alatt felhúzni egyet. Hogy igaz-e vagy sem, nem tudni, mindenesetre a seregélyesi kastély, Pich Ferenc képeivel a díszteremben, 1821 óta áll. A két világháború közt az épület Hadik Béla tulajdona volt, majd raktárként használták. Már szinte minden fából készült eleme eltűnt, a leégett oldalszárnyról nem is beszélve, mire 1982-ben nekiálltak a felújításnak. Ezt követően kastélyszállóként működött.
Volt Batthyány-kastély, Ikervár
Építész: Ybl Miklós és Pollack Ágoston
Listánk két favoritja is érintett az ikervári ügyben: a legismertebb magyar építész, Ybl Miklós mellett ugyanis az egykori Batthány-palota tervezője Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston. A magyarországi romantikus kastélyépítészet legfontosabb emlékei közé sorolható épület az itáliai reneszánsz hatását tükrözi, de nemcsak ezzel, hanem szimmetrikus elrendezésével is kilóg a kor főleg gótizáló nemesi rezidenciái közül. A méretes parkkal ölelt kastélyban a háború után nevelőotthon működött, most a CD Hungary keres neki új gazdát 700 millió forintért.
Várkert Kaszinó, Budapest
Építész: Ybl Miklós
Jobb híján családi házként hirdetik az ingatlan.com-on Ybl egyik kis mestermunkáját, a Várkert Bazárral egy időben, 1879-ben épült, a királyi palota vízellátásának gépházaként szolgáló Várkert Kaszinót. A neoreneszánsz épület különlegessége a toronynak álcázott kémény volt. Eredeti célját nem sokáig szolgálta; a 20. század elején kávéház céljaira építették át, majd volt étterem, az 1992-es helyreállítás után pedig kaszinó. Évek óta üres, nem olyan rég még négymilliárdért árulták, most épp körülbelül 2,5 milliárdért lehetne hozzájutni. Persze, nem családi háznak a legalkalmasabb.
Lakás a Bedő-házban, Honvéd utca 3., Budapest
Építész: Vidor Emil
A legfrissebb nyugat-európai ügyekben is jártas Vidor Emil 1903-ban elkészült háza a kortárs belga és francia építészet hatását mutatja. A Bedő Béla számára tervezett bérház homlokzatára ugyanakkor magyar Zsolnay-kerámia került. Az épületet nemrég példásan felújították, a földszinti kirakatok pókhálószerű fakereteit újrakészítették, és három szinten itt kapott helyet a Magyar Szecesszió Háza magánmúzeum és kávézó. Az efölött, a 2. emeleten eladó 250 négyzetméteres lakásban számos eredeti elem megmaradt, a kandallók és a Vidor tervezte, faburkolatos ebédlő mellett a Róth Miksát dicsérő ólomüveg ablakok is. Mindez 250 millió forintos áron szerepel az ingatlan.com adatbázisában, ebbe persze beleszámít a Szabadság tér szomszédsága is.
Török Bankház, Szervita tér 3., Budapest
Építész: Böhm Henrik és Hegedűs Ármin
Az V. kerület mostanában több fontos ingatlantól is megszabadult; a két Klotild-palota mellett értékesítette például a Szent István téren álló, egy ideig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak is helyet adó lakóházat, amely roppant értékes, Lajta Béla tervezte portáljáról híres. A magyar szecesszió egy másik remekművét is eladná a kerület, az egykori Török Bankházat.
Az 1906-ra elkészült épület akkor csúcsmodern fém-üveghomlokzata fölött a főváros legnagyobb méretű köztéri mozaikja ékeskedik; a Magyarország nagyasszonyát és a neki hódolókat ábrázoló kép Róth Miksa műve. Rajta a legnagyobb Habsburg-ellenes felkelések két főalakja, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos – mindez még javában a Monarchia idején! Az egykor a mozaikkép felett álló, kivilágítható üveg földgömb, amelyet négy atlasz tartott, sajnos mára eltűnt. A legtöbb útikönyvben szereplő épület ára nem nyilvános, de a nemrég lezajlott helyreállítás árát az önkormányzat nyilván be szeretné hajtani. A privatizációval a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. foglalkozik.
Trafóház, Markó utca, Budapest
Építész: Román Ernő és Györgyi Dénes
A lakófunkciójú épületek sorából ugyan kilóg, de listánkból nem maradhatott ki, ugyanis a hazai art-deco építészet kivételes emlékéről van szó. A 20. század első felének két kiváló építésze, Román és Györgyi 1926-ra építették fel az ELMÜ bérházát a Markó és a Honvéd utca sarkán, mellé trafóház is került 1930-ra. Idővel eredeti funkcióját elvesztette, a kilencvenes években közel négyezer négyzetméteres irodaházzá alakította egy bank.
A külső teljesen eredeti, mi több, egyedülálló, így az épület alighanem az ingatlanosok álma. Ehhez és persze elhelyezkedéséhez mért az ára is: 960 millió forinttal szerepel a CD Hungary adatbázisában.
Dálnoki-Kováts-villa, Lejtő u. 2/b, Budapest
Építész: Molnár Farkas
Listánk kétségkívül legprominensebb, ám alapterületét tekintve legkisebb tagja: mindössze 190 négyzetméter. Az Országos Iparegyesület igazgatója, Dálnoki-Kováts Jenő számára épült villát egyrészt a magyar bauhauslerek Breuer Marcell mellett legnevesebbike, Molnár Farkas tervezte, másrészt a fiatal modern építészek akkor legjelentősebb sikereként 1933-ban első díjat kapott a Velencei Triennálén.
Erről az eredményről a kor építészetének minden hazai szakkönyve megemlékezik. Ráadásul míg a háborúban számos, a Bauhaus hatását mutató lakóház elpusztult, vagy mára csúfosan átépítették, a Dálnoki-Kováts-villa máig építéskori állapotát mutatja – még a nyílászárók is az eredeti színekben pompáznak. A műemlék házat az Engel&Völkers árulja, 285 millió forintért.
A Magyar Szentföld-templom torzója, Budapest
Építész: Molnár Farkas
A felsoroltak közül alighanem a legproblémásabb ház - ráadásul nem is eladó, csak kiadná a két tulajdonos, a fővárosi és a II. kerületi önkormányzat. Azt viszont nem olcsón: havi egymillió forintot kérnek a kétezer négyzetméteres alapterületű, soha be nem fejezett templomtorzóért. Ahogy az épületről szóló cikkünkben is megírtuk, a templomot már nem sok választotta el a befejezéstől, amikor 1940-ben kezdett építését 1949-ben leállították. Az államosított torzóból hamar eltűntek a mozgatható elemek, később a használható helyiségek traktorgyártól árvaházig egy sor funkciónak helyet adtak, utoljára a Fővárosi Levéltár raktáraként működött. Az egyház már nem tartott rá igényt, így a levéltár kiköltözése után a romjaiban is lenyűgöző hatású épület az önkormányzatok nyakán maradt.
Villa Budapest, Budapest
Építész: Ybl Miklós, Kerényi József
A Villa Budapest, amelynek piacra kerüléséről csak néhány nappal ezelőtt kaptunk hírt, három kiemelkedő építész munkája. Az eredeti, a második világháborúban elpusztult villát Lónyay Menyhért számára Ybl Miklós tervezte. Ezt az ezredforduló környékén Kerényi József tervei alapján tömegében rekonstruáltatta, a belsőépítészeti munkákra pedig Tadao Andót, a japán sztárépítészt kérte fel a Budapanoráma Kft. Amely most, 15 év és 2,5 milliárd befektetett forint után kénytelen volt dobra verni a házat. Az alapterület négyezer négyzetméter, de ebből hétszáz négyzetméter egy nyitott terasz – igaz, nem akármilyen panorámával. A eladási ár nem nyilvános, az épülettel a CBRE foglalkozik.
A cikk elkészítéséhez köszönjük az Urbanista segítségét!
