Logomain

Tisztképző, mozi, múzeum, egyetem: a Ludovika-sztori

By Papp Géza 2012. január 20. 10:39

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Index20130604-19838-1deg4bd.gallery

ludovika index

Ludovika-191320130604-19838-1wdpgdv.gallery

A Ludovika 1913-ban cikkép

Alfamozi-1958-ludovika-egykorhu20130604-19838-h9lylc.gallery

A Ludovika lovardájából kialakított Alfa Mozi 1958-ban

Gal20130604-19838-qooh6c.gallery

A Ludovika épületegyüttese napjainkban

Ludovika-20120117-2220130604-19838-hwym4z.gallery

A Ludovika egykori lovardája jelenleg a Természettudományi Múzeum kiállításának ad helyet

Ludovika-20120117-2320130604-19838-by2zqq.gallery

A Ludovika épületegyüttese északról, a Lovarda és a főépület között a múzeum bejáratával

Ludovika-20120117-2020130604-19838-ct6tvw.gallery

A Természettudományi Múzeum bejárata Mányi István építészirodájának tervei szerint készült

Ludovika-20120117-1920130604-19838-12yhz68.gallery

Játékos részlet a Természettudományi Múzeum bejárati épületéről

Termeszettudomanyimuzeum-200408-5a20130604-19838-1fg7iqy.gallery

Bálnacsontváz a Természettudományi Múzeum bejárati épületében

Ludovika-20120117-0120130604-19838-18npxpf.gallery

A Ludovika főépületének felújításra váró homlokzata

Ludovika-20120117-1120130604-19838-16mp3ra.gallery

Málló vakolat, bedeszkázott ablakok a Ludovika főhomlokzatán

Ludovika-20120117-1220130604-19838-fp7zyg.gallery

Bejárati csarnok a Ludovikában

Ludovika-20100319-panorama220130604-19838-ws1aru.gallery

A Ludovika főépületének udvara

Ludovika-20120117-0420130604-19838-ygv7a0.gallery

A Ludovika déli épülete eklektikus stílusban készült

Ludovika-20120117-0920130604-19838-c0gsml.gallery

A ma iskolaként használt déli épület udvara

Nincs kétszáz éves, de igencsak hányatott a Ludovika története, és a közeljövő is rejtegethet meglepetéseket.

Budapest egyik legnagyobb és leginkább hányatott sorsú épülete. A kilencvenes évek közepén úgy tűnt, története végre pozitív fordulatot vesz. Mára kiderült: csak kisebb baj volt az, hogy idővel elfogyott a pénz, nagyobb az, amikor a kormánynak fogalma sincs arról, hogy a Ludovikában országos múzeum működik. Ez a helyzet eredményezte, hogy az egykori katonai akadémiára újra mozgalmas évek várnak: egy teljes egyetemet kell magába fogadnia, úgy, hogy ma még múzeumként használják.

A Ludovika Akadémiát egy 1808-as országgyűlési törvény alapította meg. Nevét Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéről, I. Ferenc harmadik feleségéről kapta, aki koronázási tiszteletdíjából ötvenezer forintot ajánlott fel az építkezésre. Ezzel együtt is igaz, hogy az uralkodóház gátolni igyekezett a megvalósítást. Így az akadémia saját épülete csak 1836-ra készült el, a később a Nemzeti Múzeumot is felépítő Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban. Az eredeti tervek sajnos elvesztek, csak egy nem sokkal későbbi másolatot ismerünk. A végeredményt 1840-ben Julia Pardoe angol utazónő így írta le: „szolid épülettömb, minden dísztől mentes, egyedülálló mérete miatt mégis impozáns. A belső elrendezése hibátlan: a folyosók világosak és tágasak, a helyiségek főúri méretűek, a vörösmárvány lépcsők szinte királyiak (...) A hatalmas épület tágas termeivel, visszhangos folyosóival hűvös és csendes."

Bár készen állt, az épületbe mégsem költözhetett be az iskola. 1838 és 1846 között a Nemzeti Múzeum használta egyes tereit. 1848-ban kezdődött meg a honvédtiszti oktatás, de csak a ház egyes részeit használták. A kiegyezés után tört meg igazán a csend: 1872-ben az épületet Linzbauer István tervei szerint, historizáló stílusban felújították, és átadták eredeti rendeltetésének. Az átépítés során igyekeztek a monumentális hatást megszelídíteni. A sarokrizalitok tömör attikás lezárást kaptak, a középrizalitot összefogó timpanon fölé kupola-jellegű tetőkialakítás került. A középrész emeletein több helyiséget egybenyitva nagyobb termeket alakítottak ki. 1886-ra neoreneszánsz szárnyépülettel is bővítették.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a hazai katonai képzés legmagasabb fokú intézménye volt. 1914-ig évi 40-50 gyalogostisztet és 10-14 huszártisztet képeztek ki. Az első világháború mementójaként 339 egykori ludovikás neve olvasható márványtáblán, az épület belső udvarából nyíló Hősök Csarnokában. A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. október 1-ével indult el a Horty-rendszer Ludovikája. A tanulmányi rendszert módosították, 1922-től 4 éves lett a képzés. 1939-ben gyorsított képzésre álltak át, majd a második világháború utolsó hónapjaiban fegyvernemenként más-más vidékre helyezték át a hallgatókat. 1945 elején a Ludovika Nyugatra települt ki, és a háború végén feloszlott.

1947-től Honvéd Kossuth Akadémia Katonai Tiszthelyettes és Tisztképző Főiskola néven működött tovább az újraszervezett intézmény, de csak két évig. A hatalmas épületegyüttesre a Kun Béla nevére átkeresztelt téren ezt követően hányatott sors várt. A szárnyépületbe 1949-től a Kossuth Tüzértiszti Iskola került; ezt 1957-ben bezárták, az épület a civil oktatásé lett. 1960-ban költözött ide a Bem József Gimnázium, amely később ipari szakképző iskola is lett. Később óvónőképzés is folyt itt; ma a 2000-es években beköltözött Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium használja az épületet. A lovardában 1958-ban megnyitották az Alfa mozit, amely a maga 30x65 méteres alapterületével, ezer fő feletti befogadóképességével a főváros legnagyobbjai közé tartozott. 1990-re aztán elérte a fővárosi mozik többségének végzete. Bezárt, az egykori lovadra tetőszerkezete pedig 1992-ben leégett.

Itt érdemes megemlíteni a nyolcvanas-kilencvenes évek egy mára csaknem elfeledett, pozitív fejezetét az épület történetéből. A Budapesti Városvédő Egyesület Buza Péter vezetésével 1985-ben találta meg Pest egyetlen híres forrása, az Illés-kút egykori helyét a Lovarda udvarában. A több méter mélyen fellelt alapfalakra rekonstruálták az egykori klasszicista kútházat, Vörös Márta tervei alapján. A gazdagon díszített, apró épület ma is látható és látogatható az egykori lovarda északi oldala előtt. A kilencvenes években az épületegyüttes déli oldalán is történt pozitív változás: az egykori vívóteremből Nagy Bálint tervei alapján kialakították a Bárka Színház otthonát.

A főépületet 1956 után évtizedeken keresztül az ELTE Természettudományi Kara használta. A körülményekre jellemző, hogy a Hősök csarnokából nyíló, elegáns belső terű egykori kápolna ebben az időben bútorraktárként szolgált. Az egyre lepusztultabb állapotú Ludovika előtt 1994-ben csillant meg a megújulás ígérete: kormányhatározat született arról, hogy ideköltözhet a Természettudományi Múzeum. Az intézmény az épülethez méltó módon hányatott sorsú. Létrejöttét 1803-ban gróf Széchényi Ferenc felesége, Festetich Julianna ásványkollekciója alapozta meg, majd nem sokkal később őslénytani gyűjteménnyel, 1818-ban pedig József nádor ajándékaként Kitaibel Pál botanikus és kémikus egykori magángyűjteményével gazdagodott. A növekvő kollekció a Nemzeti Múzeum részeként kapott helyet a belvárosi épületben. Az 1956-os forradalmat igencsak megszenvedte: a múzeumot ért belövések teljesen megsemmisítették a felbecsülhetetlen értékű ásvány- és madárgyűjteményeket, valamint a Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán által is gyarapított Afrika-kiállítást. A Baross utca 13. szám alatt őrzött Állattárat november 4-én gyújtóbombák találták el, ez a gyűjtemény is megsemmisült. A következő évtizedekben a kiállításokat továbbra is a Nemzeti épületében rendezték, a múzeum többi részlege, a raktárak, a könyvtár más-más épületekben működött. 1994-ben aztán úgy tűnt, mindez végre megváltozhat.

1995-ben indult el az építkezés Mányi István és építészirodájának tervei alapján, ami az akkori tervek szerint 2002-re, a Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulójára fejeződött volna be. 1996-ra el is készült az első kiállítási pavilon, és ekkor költözött be az Ásvány- és Kőzettár is. Az első látogatókat 1996. október 29-én fogadták. A főépület tetőterét 1999-re építették át, itt az Embertani tár, az Állattár madár-és emlősgyűjteményének jó része és az Ökológiai Kutatócsoport kapott helyet. Az átalakítások mellett bővítésre is sor került: 2004-ben adták át a múzeum térszint alatti részét. A felszín alatti kiállítóterek alá került a növénygyűjtemény jelentős része és további raktárak. 2006-ra készült el az Őslénytani és Földtani tár a magasföldszinten. Még ekkor is csak a tízmilliós (!) gyűjtemény kb. 0,1%-a lehetett bemutatni a Ludovika épületében. A további átépítésekhez már a részletes kiviteli tervek is készen állnak, ám a finanszírozás 2008 óta „szünetel”. A mai állapot körülbelül 70 százalékos készültséget jelent. A befejezéshez milliárdok kellenének; ezek hiányában a múzeum ma is három épületben működik; a Ludovika mellett a Baross utcában és a Könyves Kálmán körúton. 

Az eddig elkészült múzeum bejárata a főépületet a lovardával összekötő épületnél található. Ez az elosztó tér jelent kaput a lovardában berendezett „Noé bárkája”, valamint a főépület kiállítási terei felé, de lehetséges az átjárás az Orczy-kertbe is. Az új látogatótér első látványossága a bejárati tér fölé lógatott bálna csontváz; ha figyelmesen megnézzük, láthatjuk, hogy a koponyája megpörkölődött – ez az 1956-os tűzvész emléke. A kiállítóterek padlóit solnhofeni mészkővel burkolták. Az összes kiállítótér és raktár klimatizált. Ez a kiállítási tárgyak védelmét és egyben a látogatók kényelmét is szolgálja. Öt felvonóval is gazdagodott az épület, ezek özül a legérdekesebb a raktárak és a kiállítóterek kiszolgálására épült teherfelvonó, amelynek fedlapja a belső udvar bukolatával megegyező kővel burkolt, így szinte észrevétlenül elrejthető. Az elektromos hálózat is a legmagasabb színvonalon épült ki, többfunkciós kiállítási világítással.

2011 elején új fejezetet nyílt a Ludovika történetében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló törvénytervezetet február végén fogadta el a kormány. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi karának jogutódjaként létrejövő szervezet számára a Ludovikát jelölték ki otthonul. A bejelentés idején úgy tűnt, a kormány tisztviselőinek nincs tudomása arról, hogy az épületegyüttesben évek óta egy országos múzeum működik. A hír meglepetésként érte a Természettudományi Múzeum vezetését is, hisz néhány nappal később nyílt meg az uniós támogatással létrehozott új állandó kiállításuk. Ennek kapcsán megújult a Lovarda galériája, a mammut, a Nagy Dioráma és a Noé bárkája is.

Mi lesz, ha költözni kell? Biztosat még nem tudni. Kiss Norbert miniszteri biztos korábban felvetette már az a Szabadság téri egykori MTV székházat és az OPNI üresen álló épületét is. Ez meglehetős tájékozatlanságról árulkodik: az előbbi külföldi magántulajdon, átépítésére már készen állnak a tervek, míg az OPNI, bár állami tulajdon, nem alkalmas múzeumi célokra. A mostani forgatókönyvek egyike szerint a Városliget szélén az Andrássy-negyed részeként tervezett kulturális-múzeumi komplexum adna otthont a Természettudományi Múzeumnak. Amennyiben a Ludovikából teljes egészében ide költözne a múzeum, több mint 40 ezer négyzetmétert kellene felépíteni, jelenleg ekkora területen működnek ugyanis. Novemberi tervek szerint a múzeumi adminisztráció a területen maradva, de új épületben folytathatja a munkát, a kiállítóterek viszont változatlanul a helyszínen maradnak. 

2012 január 1. óta hivatalosan létezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, így hamarosan helyet kell találni számára. A kormány úgy tervezi, hogy legkorábban 2013-ban költözhet a Ludovikába. A milliós tételszámú múzeumi anyag költöztetése legalább egy évet vesz igénybe – feltéve, hogy tudják, hova kell vinni. Ráadásul az eddigi tapasztalatok szerint az anyag néhány százaléka várhatóan megsemmisül a költöztetés alatt. Bár pár évvel ezelőtt úgy tűnt, révbe ért, a Magyar Természettudományi Múzeumra újra küzdelmes évek várnak – mint ahogy a Ludovika épületére is.

építészet, történelmi építészet, múzeum, örökségvédelem, papp géza, nagy bálint, oktatási épület, mányi istván, pollack mihály, ludovika, magyar természettudományi múzeum Icon_print

ludovika index

A Ludovika 1913-ban cikkép

A Ludovika lovardájából kialakított Alfa Mozi 1958-ban

A Ludovika épületegyüttese napjainkban

A Ludovika egykori lovardája jelenleg a Természettudományi Múzeum kiállításának ad helyet

A Ludovika épületegyüttese északról, a Lovarda és a főépület között a múzeum bejáratával

A Természettudományi Múzeum bejárata Mányi István építészirodájának tervei szerint készült

Játékos részlet a Természettudományi Múzeum bejárati épületéről

Bálnacsontváz a Természettudományi Múzeum bejárati épületében

A Ludovika főépületének felújításra váró homlokzata

Málló vakolat, bedeszkázott ablakok a Ludovika főhomlokzatán

Bejárati csarnok a Ludovikában

A Ludovika főépületének udvara

A Ludovika déli épülete eklektikus stílusban készült

A ma iskolaként használt déli épület udvara

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317