Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontjának fejlesztése mögé egyelőre csak a magántőke sorakozott fel.
Elindultunk valamerre, csak épp lehet, hogy fordítva ülünk a lovon – summázva ez a tanulsága a Központi Tervtanács csütörtöki ülésének, ahol nagy érdeklődés mellett tárgyalták az Etele tér rekonstrukciójának tervét. Bár az igen alaposan kidolgozott koncepció, amelyet a Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda készített és Zoboki Gábor ismertetett, az egész terület rendezésében gondolkozik, egyelőre azonban biztos építési szándék csak magánbefektetői részről érezhető, egy 60 000 négyzetméteres pláza létrehozására. A beruházó, a terület egy részét tulajdonló Futureal ugyanakkor részt venne egy intermodális, azaz többféle közlekedési mód között kapcsolatot teremtő csomópont létrehozásában is.
Az építészszakma képviselői egyöntetűen üdvözölték, hogy a beruházó megrendelésére készített tervek jóval továbbléptek a telekhatáron, és átfogó, egységes koncepciót vázolnak fel a fejlesztésre. Az ülésen a tervezők és a beruházó képviselőjén kívül felszólalt többek között a 11. kerület főépítésze, Takács Viktor, a MÁV, valamint a VEKE képviselője. A főváros viszont nem képviseltette magát. A Tervtanács tagjai elé a kereskedelmi létesítmény engedélyezési, az intermodális központ elvi engedélyezési, a tér egészére készült koncepció pedig programterv szinten került.
A bemutatott tervek legfontosabb elemei a kereskedelmi létesítmény, az intermodális csomópont, a P+R parkolóház és magának a térnek a rekonstrukciója. Az elképzelés része a vasúti sínek fölött átvezetett gyalogoshíd is. „Olyan helyszínről van szó, ahol víziók kellenek” – emelte ki Zoboki Gábor építész. „A metróépítési projekt miatt kötelező az intermodalitás, amelyhez budapesti léptékben magasan a legjobbak az adottságok; a jövőben a téren országos jelentőségű közlekedési és infrastrukturális csomópont jöhet létre.” Bár a metró elkészülte javít az infrastruktúra amúgy is kiváló adottságain, ugyanakkor Zoboki szerint a 4-es metró „a szakma szégyene”; véleménye szerint az olyan szinten teszi tönkre a tér környezetét, ami rendkívül megnehezíti majd a jövőben a további fejlesztést. Ahogy fogalmazott: annak idején anélkül tervezték meg a metrót, hogy a felszíni rendezésre gondoltak volna. Így fordulhatott elő, hogy a metró műtárgy miatt nem lehet megépíteni bizonyos felszíni létesítményeket – a tervező szerint ennek köszönhetően kellett például U alakban elhelyezni az intermodális csomópont épületét.
A felvázolt koncepció több ütemmel számol: 2014-re tervezi a pláza és az intermodális központ létrejöttét, amelynek becsült költségei 120 millió euró (mintegy 40 milliárd forint), utóbbié 2,5-3 milliárd forint. Számol továbbá az új BKV-Volán pályaudvar, a P+R parkoló létrejöttével, valamint a meglévő MÁV pályaudvar-épület felújításával. Utóbbi új funkciót kapna. Zoboki szerint „jól érezné magát a Barabás-villa elvei mentén”, azaz lehetne szolgáltató központ. Az építész hangsúlyozta: a pláza és az intermodális központ tervein kívül minden más vízió.
Tatár Tibor a fejlesztő Futureal képviseletében kifejtette: a cég szeretné egyszerre megvalósítani a kereskedelmi létesítményt és az intermodális csomópontot, ez ügyben már tárgyalások is folynak a fővárossal. „Öt-hat éve foglalkozunk a projekttel; míg korábban borzasztó koordinálatlanság uralkodott, most végre együtt dolgoznak a szereplők.” A koncepció háromlépcsős ütemezéssel számol. 2014-ig a pláza, az intermodális központ, P+R parkolók, új BKV-Volán pályaudvar és az Etele tér felújításával tervez, míg a 2020-ig tartó 2. ütemben többek között a vasúti sínek feletti gyalogoshíd készülne el. A 3. ütem hosszú távú fejlesztési között szerepel a vasúti sínek csarnokszerű lefedése.
Az ülésen jelentős fejtörést okozott, vajon tárgyalhatja-e egyáltalán a Tervtanács a kereskedelmi létesítmény épületét (a plázastop néven elhíresült törvény miatt), a résztvevők azonban végül arra jutottak, hogy egyenesen szükséges azt megvitatni. Úgy tűnik tehát, Budapest szinte utolsó plázamentes fontos közlekedési csomópontja is kiegészülhet az elmaradhatatlan bevásárlóközponttal. Az ülésen több résztvevő, például Finta József, a terv egyik opponense is hangot adott annak a véleményének, hogy a város e pontján valóban lenne értelme egy ilyen bevásárlóközpontnak, különösen, hogy a környéken kevésbé van jelen a kiskereskedelem; ugyanakkor „jó lenne valami közösségibb funkció”, vélte Finta.
„Egy éve döbbenetes volt rájönni, hogy a metróépítés ellenére erre a területre nincsen felszíni rendezési terv” – fejtette ki Takács Viktor, a 11. kerület főépítésze. „Bár a kerületnek alig van itt területe, katalizátorként próbálunk közreműködni. A főváros semennyit sem áldoz a tervek elkészítésére, így valószínűleg Újbudának kell majd kezébe venni a terület sorsát – míg a város által fizetett közlekedéstervezők a murva színéről vitatkoznak. A kerület konzorciumot próbál majd szervezni, ahol a szereplők együttműködhetnek.” A főépítész azt is elmondta: véleménye szerint tragédia, ha itt lesz a 4-es metró végállomása, ugyanis ezen a területen lehetetlen azt a körülbelül 5000 darab P+R parkolót kialakítani, ami szükséges lenne az agglomerációból érkezőknek.
Kócsi Katalin állami főépítész szerint ma Budapesten mélyponton van a városrendezéssel kapcsolatos tervezés; a szakember egyben gratulált a MÁV-BKK-Volán együttműködéséhez, meglehetősen ritkának nevezve az ilyen sikereket, és egyben furcsának nevezve, hogy pont egy magánbefektetés kapcsán sikerült mindezt megteremteni. „Nagyon fontos egy ilyen léptékű feladatnál az előkészítés – mivel pedig még mindig nálunk a legolcsóbb a szellemi munka, érdemes rászánni a költségeket erre a fázisra, különösen, hogy a projekt egészéhez képest ezek fillérek.”
Kummer István, a MÁV Zrt. képviselője szintén üdvözölte a tervet, csakúgy, mint Dorner Lajos, a VEKE elnöke – utóbbi szakember azért hiányolta a közlekedési szempontok átgondolását. Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke pedig a környezettudatosság szempontjait kérte számon a tervben; számításai szerint egy ekkora létesítménynél körülbelül 34 MW-nyi, azaz 30 000 ember energiafogyasztásával egyenértékű energiamennyiséget lehetne megtakarítani a megfelelő odafigyeléssel.
A kereskedelmi létesítmény és az intermodális központ tervei is megkapták a Tervtanács támogatását. Úgy tűnik tehát, a sajnálatos hazai gyakorlat szerint megint csak a városfejlesztés kullog a magánbefektetői kezdeményezések mögött.
Frissítve: a Tervtanács résztvevője, Kévés György építész eljuttatta hozzánk a Nagy Ervin országos főépítésznek címzett állásfoglalását, amelyben a következő olvasható: „A tervdokumentációban közölt óriási méretű tagolatlan (183m x 116m alaprajzi méretű, 30m magasságú, összességében 69.000 m2, fedett parkolóval együtt 112.000 m2 alapterületű) gigantikus bevásárlóközpont tervét bírálatra nem tartottuk alkalmasnak, miután a mellékelt Magyar Közlöny kivonatában rögzített a kereskedelmi létesítményekről szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosítás ilyen létesítmény megvalósítását 2014. év végéig megtiltja. Kivéve azt az esetet – amire mi tegnap a Tervtanácsban hivatkoztunk is – hogy ha az illetékes Minisztérium felmentést ad e létesítmény megvalósításával kapcsolatban. Miután ez a felmentés a tervtanács idején nem állt rendelkezésre ezért kértük, hogy a Tervtanács a tervdokumentáció ezen részének bírálatát vegye le a napirendről. Miután javaslatunkat a Tervtanács figyelmen kívül hagyta, ezért kérjük, hogy a kiadandó „Tervtanácsi jegyzőkönyvben” nyilvánosan is rögzítésre is kerüljön az álláspontunk, különös tekintettel arra, hogy a Tervtanácson külső megfigyelők, így a sajtó képviselői is részt vehettek. Egyébiránt ma sem tartjuk etikusnak, hogy egy országos jelentőségű szervezet, mint a Központi Építészeti Tervtanács nem vesz figyelembe egy a Magyar állam által kiadott törvényt.”
