Logomain

Zöld utat kaphat a Fradi-stadion

By Ongrádi Melinda 2011. december 22. 14:58

szerk at hg dot hu

A 10-12 milliárdos Fradi-stadion a meglévő tervek alapján, pályázat nélkül készülhet el.

Építész, urbanista létére gyermekkora óta mindenki Fradi-drukker, de legalább is ezer szállal kötődik a klubhoz – mindezt egymással versengve igyekeztek hangsúlyozni a Tervtanács hétfői ülésének résztvevői, ahol Fürjes Balázs, a kormány budapesti nagyberuházásaiért felelős kormánybiztos jelenlétében bemutatták a Fradi-stadion engedélyezési terveit. A terület visszavásárlásáról még folynak a tárgyalások, az állam azonban elkötelezett az új stadion építése mellett. Az ülésen a tervtanács tagjainak többsége átdolgozás után elfogadásra javasolta a koncepciót. A szakma így gyakorlatilag zöld utat adott az engedélyezési tervek benyújtásának – azt, hogy minden jel szerint nem tervpályázattal választják ki az előzetes becslések szerint 10-12 milliárdba kerülő, állami tulajdonú létesítmény tervezőit, csak néhányan nehezményezték.

Fradi_120130604-19838-1ai6a0x.gallery

A mai Üllői úti Albert Flórián Stadiont, amely Schall József és Kapsza Miklós tervei alapján épült, 1974-ben avatták fel. Utódjának hétfőn bemutatott terveit a nemrég megépült, szintén az Üllői út mentén található Laurus irodaházakat is jegyző S.A.M.O. Kft. készítette (tervezők: Streit Ágnes, Kormos Szabolcs). Az építészek által benyújtott koncepció alapján négyszögletes, legömbölyített sarkakkal és fém héjszerkezettel kialakított stadion készülne, a fejépülethez U alakban csatlakozó három lelátó-szárnnyal. (Mivel a tervek még nem véglegesek, az illetékesek képek közléséhez nem járultak hozzá - egy előző tervváltozat képei megtekinthetők az iroda honlapján.) A bemutatott tervben a legfontosabb eltérés a jelenlegi felálláshoz képest a stadion elhelyezése a telken. Az új létesítmény ugyanis a mostanihoz képest elforgatott, az ideális É-D-i hossztengelyt megközelítő tájolással épülne, az Üllői út-Könyves Kálmán körút vonalához képest hátrahúzva. Ez az elhelyezés egyéb funkciók számára szabadítaná fel a teleknek a forgalmasabb útvonal felé eső, L alakú részét  –  hangsúlyozta az ülésen Fürjes Balázs kormánybiztos, aki azt is kifejtette: hogy pontosan milyen épületek kerülnek majd ide, az a beépíthetőségre kiírt tervpályázaton fog eldőlni. Az előzetes koncepció gyakorlatilag egy új városközpont létrehozását jelentené Budapest egy kiemelten jó adottságú pontján, ahol a sport mellett a jól bevált nyugati minta alapján kereskedelmi-szolgáltató, esetleg egyéb funkciók is helyet kapnának. 

Finta József építész, a terv egyik felkért konzulense szerint a mostani mély recesszióban minden építkezést üdvözölni kell, ugyanakkor egy fajlagosan olcsón megépíthető épületre van szükség. A felkért opponensek több technikai jellegű problémára is felhívták a figyelmet, Szabó Julianna urbanista azonban ezek mellett a tervpályázat szükségességét is kiemelte, véleményéhez az ülésen Finta Sándor, a Kortárs Építészeti Központ kuratóriumi elnöke, Kévés György építész és Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke is csatlakozott. Egy másik felmerült szempont a fenntarthatóság kérdése volt. „Hatalmas mennyiségű zöldfelület vész el a városból”  – szögezte le Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete elnöke. „Közpénzből zajló beruházásról van szó, amelyet a városszövet szempontjából újra teljes mértékben át kell gondolni – egy ilyen tervnél a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontokat már nem lehet figyelmen kívül hagyni” – vélte az elnök, majd sorolta is a tovább: átgondolandó, mi lesz a területre hulló hatalmas mennyiségű csapadékvízzel, a fémlemezfedés mint elképzelés pedig egyenesen elhibázott: hatalmas mennyiségű hőt gyűjtene, amely aztán a környezetet terhelné. A terv megvitatása során kisebb technikai kérdéseken kívül két fontosabb tervezési szempont merült fel: a szükséges parkolóhelyek kérdése (Szabó Julianna számításai szerint minimum 2300 férőhelyre lenne szükség), illetve az épület héjalása, amely a terven fémlemezből készült.

Az ülést záró szavazáson egyedül Kévés György mondott határozott nemet az elképzelésre, a tervpályázat kiírása mellett síkra szállva – a tanács többi résztvevője (átdolgozás után) elfogadásra javasolta a tervet.

A kormánytól leendő megrendelőként ésszerű eljárás megvizsgálni a skót tulajdonos által benyújtott terveket, hiszen azok egyébként is elkészülnek, a papírokat beadták – mondta el lapunknak a tervezés körülményeit firtató kérdésére Fürjes Balázs kormánybiztos beruházási főtanácsadója. Tóth Csaba jó kiindulási alapnak nevezte a Tervtanács ülésén bemutatott koncepciót, arra a kérdésünkre pedig, hogy lesz-e pályázat a többmilliárdos stadion tervezésére, azt válaszolta: fontos érvek, például a tervek előkészítettsége, az elindított engedélyezési eljárás, valamint az időtényező figyelembevétele a jelenlegi tervek felhasználása és csiszolása, továbbgondolása mellett szólnak. A Fradi-stadion esetében is „ fontos szempont az idő” – húzta alá a beruházási főtanácsadó. Reith András kifogásaira Tóth Csaba úgy reagált: csapadékvíz-hasznosítási tanulmány már készült a területre valamint a környezettudatosság szempontját kiemelten kezelik: vizsgálati szemponttá teszik a mai kor követelményei a nemzetközi környezetvédelmi védjegyek (LEED, BREEM) előírásainak figyelembevételét.

A beruházási főtanácsadó szerint a fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőségeket a kiviteli terv készítésekor részletekbe menően meg kell vizsgálni. A győri Graboplast Kft. graboplan membránszerkezetének alkalmazási lehetőségeiről, melyet szintén a Tervtanácsban vetettek fel, már tájékozódott a kormánybiztosság.

„A Tervtanácsnak nem feladata, hogy vizsgálja egy benyújtott terv keletkezésének jogi körülményeit, ez az engedélyező kerület illetékes hatóságának dolga” – válaszolta lapunk megkeresésére Finta Sándor, a Kortárs Építészeti Központ kuratóriumi elnöke, aki azok között volt, akik a Tervtanács ülésén a pályázat mellett szálltak síkra. „Ha törvényileg az építkezés pályázatköteles, akkor a Magyar Építész Kamra felelőssége, hogy ezt betartassa vagy tiltakozzon az eljárás ellen. Az utóbbi években a közbeszerzési törvény ill. a vonatkozó jogszabályi környezet nagy mértékben megváltozott, számos lehetőséget hagy az építtetőnek, nem csodálkoznék, ha itt is lenne egy jogi forma, amely szerint megkerülhető lenne a pályázat. Sajnálatos, hogy a Magyar Építész Kamara az elmúlt években semmilyen lépést nem tett az építészek érdekérvényesítésének erősítésére. Nyílt levelek helyett kőkemény jogi lépésekre lenne szükség. A fennmaradó L alakú területre az ígéretek szerint lenne ötletpályázat – amely egy nyugtató injekció a szakma háborgó felének.”

Finta azt is kifejtette: a Tervtanács támogató javaslatával szemben a stadiontervet több szempontból is elszalasztott építészeti lehetőségnek tartja. „Jövőbeni épületeinknél egy újfajta esztétikát kell megszokni – egy ilyen csarnoknál például az építészeti megjelenés minősége nagyban függ a tartószerkezet innovativitásától. A legnagyobb kihívás az lenne, hogyan válik láthatóvá a mérnöki szerkezet, ami meghatározná a héj kialakítását, az átlátszó nem átlátszó felületekkel való játékot - e téren pedig még lenne mit javítani a koncepción. Pedig sok pozitív nyugati példa van előttünk, mint ahogy arra is, hogyan lehet megoldani korunk legnagyobb építészeti kihívását: hogy a lehető legolcsóbb megoldásokkal jó épületeket tervezzünk. Nálunk egyelőre nagyrészt éppen az ellenkezőjére akad inkább példa.”

Szerettük volna megszólaltatni a Magyar Építész Kamara illetékesét is, azonban december 21-étől többszöri ismételt telefonos megkeresésünkre senki nem válaszolt  –  a MÉK honlapja szerint téli szünet van. Mint arról mi is beszámoltunk, a Magyar Építőművészek Szövetsége korábban (sikertelenül) tiltakozott az ellen, hogy Debrecen új stadionját pályázat nélkül a város főépítésze tervezze, a Budapesti Építész Kamara pedig nyílt levélben szólította fel tagjait, hogy a Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos megbízást pályázat nélkül ne vállaljanak.

Amint tegnap az Inforádiónak nyilatkozó Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke elmondta, a költségvetés átalakítása miatt a Puskás Ferenc Stadionra és az Albert Flórián Stadionra mindössze egymilliárdos forrás jut, így a 2012-es év valószínűleg a tervezési és előkészítő munkák jegyében zajlik majd.

magyar építészet, ferencváros, üllői út, tervtanács, fradi, albert flórián stadion, s. a. m. o. kft. Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317