Logomain

Építészcelebek a magyar múlt ezer évéből

By Kovács Dániel 2011. december 18. 11:52

szerk at hg dot hu

Villard_de_honnecourt_-_sketchbook_-_3120130604-19838-1nkumw0.gallery

Villard de Honnecourt egy vázlata

Moscow_kremlin_assumption_cathedral20130604-19838-3hv8vv.gallery

A Szűz Mária Mennybemenetele (Uszpenszkij) katedrális a Kremlben

Sarvar20130604-19838-1cs1j7e.gallery

A sárvári várkastély

Schloss_rackeve20130604-19838-1kssigb.gallery

Ráckeve, a Savoyai-kastély

Eger_28hungary910020130604-19838-1cuiueq.gallery

Eger, a minorita templom

Budapest_hungarian_academy_of_sciences20130604-19838-2osqgv.gallery

A Magyar Tudományos Akadémia pesti épülete

Zsinag_c3_b3ga__2885820130604-19838-1uha2w9.gallery

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belseje, egy, az épületről készült archív fotóval

Pikler_villa20130604-19838-1jaeei2.gallery

A Pikler-villa homlokzata napjainkban

Semperoper_at_night20130604-19838-1we11d.gallery

A Gottfried Semper tervei szerint épült drezdai operaház

Index20130604-19838-xr0ywg.gallery

halott sztárépítészek index

Manapság elvétve érkezik sztárépítész Magyarországra, de vigasztalódhatunk 9 történelmi építész-celebritással.

A rendszerváltás óta sokszor, sok helyen elhangzott, mennyire jót tenne Magyarországnak és Budapestnek, ha néhány neves külföldi építész alkalmat kapna a munkára. Az így születő, talán a magyar átlagnál bátrabb, talán csak más épületek sokat segíthetnének a középszeren edződött vizuális kultúra javulásában. Arról viszont hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy ez egyáltalán nem lenne előzmény nélküli. 

Bármennyire is periférikus jelenlegi helyzete a művészet és építészet szempontjából, Magyarországgal az elmúlt évszázadokban számos, a maga korában sztárnak számító építész került kapcsolatba - sőt, nem egynek konkrét terve is megvalósult itthon. Alább számba vettünk kilenc olyan külföldi mestert, akiket kevéssé ismerünk itthon, pedig joggal lehetnénk büszkék magyar kapcsolataikra. 

A román és a gótikus építészet korából alig ismerünk név szerint építészt vagy építőmestert. Szerencsés kivétel a 13. században élt francia Villard de Honnecourt, aki hírét elsősorban annak köszönheti, hogy a párizsi Nemzeti Könyvtárban fennmaradt egy 33 pergamenlapból álló rajzkönyve, körülbelül 250 rajzzal. A széles érdeklődési köre miatt sokszor Leonardóhoz hasonlított Villard valószínűleg vándorépítészként dolgozott, és Vaucelles ciszterci kolostorában kezdte működését, majd részt vehetett Cambrai, Reims, Laon, Chartres és Lausanne székesegyházainak építésében is – a könyve alapján legalábbis látta ezeket az épületeket. Feljegyzéseiben büszkén említi, hogy 1235-ben Magyarországra utazott hosszabb időre, az azonban rejtély, milyen célból. Lehetséges, bár kevéssé valószínű, hogy az Árpád-házi Erzsébet emlékére szentelt kassai székesegyház építésében vállalt szerepet.

A Szűz Mária Mennybemenetele (Uszpenszkij) katedrális a Kremlben. Kép: Chris, Wikipédia

Hunyadi Mátyás királyi udvara az első volt Itálián kívül, ahol megjelent a reneszánsz építészet és képzőművészet. A Budára, Visegrádra csábított olasz mesterek, művészek közül keveset ismerünk közelebbről. Ilyen a bolognai származású Ridolfo Aristotele Fioravanti, aki már meglett férfiként, 1467 körül érkezett Magyarországra. Sajnos nem tudjuk pontosan, miért; egyes kutatások szerint a déli végek várépítkezéseiben vett részt, mások szerint Mátyás visegrádi palotáján ügyködött, de az is lehetséges, hogy mérnöki feladatok okán invitálták ide. Ami biztos, hogy 1475 körül Fioravanti minden oroszok nagyfejedelme, III. Iván meghívására tovább vándorolt Moszkvába, ahol ma is áll leghíresebb műve a Kremlben. A négy év alatt elkészült Uszpenszkij székesegyház az itáliai reneszánsz és a hagyományos orosz építészet elemeinek mesteri ötvözete.

A sárvári várkastély. Kép: Wikipédia

A velencei reneszánsz legnagyobb építésze – Magyarországon? Egyetlen, a Magyar Országos Levéltárban őrzött, saját kezű levele tanúskodik arról, hogy Andrea Palladio (1508-1580) esetleg itteni építkezésekkel is kapcsolatban állhatott. Az 1560-as keltezésű levélben ugyanis Palladio ugyanis erre vonatkozó tanácsokkal lát el egy szinte biztosan magyar főurat. A levél borítékja a címzéssel sajnos elveszett, de Détshy Mihály építészettörténész szerint Nádasdy Tamás nádornak íródhatott, aki a keltezés idején két helyen, Sárváron és Sopronkeresztúron is építkezett. A sárvári várat idővel többször átépítették, a Sopronkeresztúr (ma Deutschkreutz, Burgenland) négyszögletű, reneszánsz várkastélya azonban ma is eredeti formájában áll.

Ráckeve, a Savoyai-kastély. Fotó: Wikipédia

A dunai Habsburg Birodalom a barokk építészet európai jelentőségű központja volt; legjelentősebb mesterei, Johann Bernhard Fischer von Erlach és Johann Lukas von Hildebrandt Bécsben működtek. Utóbbinak Bécs olyan épületeket köszönhet, mint a Belvedere-paloták, a Daun-Kinsky-palota vagy a piarista templom. És ő volt az, aki a töröktől visszafoglalt magyarországi területeken is dolgozott és ma is áll épülete, mégpedig a harcok vezetője, Savoyai Jenő herceg csepel-szigeti birtokán emelt „Lustschloss”. Az 1702-1722 között itáliai mintára emelt, egyszintes nyaralókastélyt a herceg egyáltalán nem használta, és halál után udvari tulajdonba került. Sajnos egy tűzvészben eredeti, díszes kupolája elpusztult, és helyére egyszerűbb, alacsonyabb került. Hildebrandt két másik, az akkori Magyarországon emelt épülete közül a promontori Savoyai-kastély mára elpusztult, a féltoronyi Harrach-kastély ma Ausztriához tartozik.

Eger, a minorita templom. Kép: uzo19, Wikipédia

Bárkinek, aki megfordul Prágában, megakad a szeme az óvárosi főtéren álló Szent Miklós templom mesterien formált tömegén, izgalmas és eredeti, mégis harmonikus homlokzatán. Az épület a cseh- és morvaországi barokk legnagyobb mestere, a prágai születésű Kilian Ignaz Dietzenhofer (1689-1751) munkája, akárcsak számos más épület a mai cseh fővárosban és környékén. Dietzenhofert ma az ún. „radikális barokk” legnevesebb mestereként között tartják számon, így joggal lehetünk rá büszkék, hogy újabb kutatások neki tulajdonítják a csak halála után, 1767-re felépült egri minorita templom tervezését, amelynek eredeti elmére valló, hatalmas korinthoszi oszlopokkal ékes, domború homlokzatával sokáig nem tudott mit kezdeni a művészettörténet.

A Magyar Tudományos Akadémia pesti épülete. Kép: Daniel Csörföly, Wikipédia

Aligha lehetett volna nevesebb építészt találni Európában, amikor Friedrich August Stüler 1861-ben megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia tervezésére kiírt pályázatot. A 61 esztendős porosz mester ekkor már olyan műveket tudott maga mögött, mint a berlini Neues Museum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, a potsdami Friedenskirche és a berlini Új Zsinagóga. Stüler népszerűségét kétségtelen tehetségén túl annak is köszönhette, hogy saját és a megbízó kedve szerint váltogatta a stílusokat: ha kellett, klasszicista volt, ha kellett, mór íveket rajzolt, de mestere volt az itáliai román stílusnak is. Az MTA budapesti épülete neoreneszánsz jegyeket tükröz, és Budapest egyik első historizáló középülete volt – egyben az 1865-ben elhunyt Stüler utolsó munkái közé is tartozik.

Az 1878-ra elkészült drezdai operaház. Kép: Wikipédia

Ma is a historizmus legjobb kezű mesterei között tartják azt a Gottfried Sempert, akinek leghíresebb épülete, a műfajában mérföldkőnek tartott drezdai operaház csak „Semperoper” néven ismert. Semper rengeteg épített, befolyásos elméleti szakembernek számított, sőt, politizált is: az 1849-es drezdai felkelés után Svájcba, majd Londonba kellett menekülnie. Bár több magyar tanítványa volt, megbízóval csak eggyel került kapcsolatba. Sisa József derítette ki, hogy Gróf Zichy Pálné Kornis Anna évekig ostromolta leveleivel a neves építészt: készítsen terveket a Fejér megyei Nagyhörcsökpusztán álló Zichy-kastély átépítéséhez. A francia későreneszánsz-manierista stílusú tervek végül 1870-71-ben elkészültek, de sosem valósultak meg - hogy miért, nem tudni. Ma már az eredetileg Wéber Antal tervei alapján épült kastélynak is csak egy kis része áll.

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belseje, egy, az épületről készült archív fotóval. Kép: Puffancs, Wikipédia

A budapesti Rumbach Sebestyén utca rejti annak az Otto Wagnernek (1841-1918) az ifjúkori főművét, aki később, tisztes kora és professzori állása dacára csatlakozott a historizálás ellen lázadó fiatalokhoz, és a bécsi szecesszió neves alakjává vált. Az ortodox zsinagóga stílusa még a történelemből merít, és a mórok uralma alatt álló Hispániát idézi fel, ahol a zsidók békében élhettek. Előképe Gottfried Semper 1838-40 között emelt drezdai zsinagógája lehetett. A látványos, sárga-piros homlokzat ma is lenyűgöző, nyolcszögű, karzatos belső teret rejt, ami a hányatott évtizedek ellenére többé-kevésbé őrzi eredeti formáját.

A Pikler-villa homlokzata napjainkban. Fotó: hg.hu

Míg Otto Wagner budapesti működése többé-kevésbé közismert, az sokkal kevésbé, hogy pályatársa és a Sezession tagjaként kollégája, Josef Hoffmann is tervezett házat a magyar fővárosban. Mégpedig akkortájt, 1908-1909 között, amikor a mára a világörökség részévé nyilvánított Stoclet-palotát, igaz, ekkor Hoffmann már nem a Sezession, hanem a Wiener Werkstätte tagja volt. A budai Trombitás úton álló Pikler-villát ennek fényében összművészeti alkotásként, a berendezéssel együtt tervezte és kivitelezte. A kert mélyébe, fák közé rejtett kis ékszerdobozt a második világháború után több lakásra szabdalták, és homlokzata ma mégoly keveset árul el arról, hogy terveit a 20. első felének egyik legfontosabb európai építésze rajzolta meg.

építészet, magyar építészet, otto wagner, josef hoffmann, gottfried semper, johann lukas von hildebrandt, aristotele fioravanti, kilian ignaz dietzenhofer Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317