Logomain

A világ legzöldebb benzinkútja

By OM 2011. december 16. 10:48

szerk at hg dot hu

08_zeps20130604-19838-27u27r.gallery

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió_CIKK

Zeroemisszios_index20130604-19838-1v9epqu.gallery

zéróemissziós benzinkút indexre

06_zeps20130604-19838-1b1qcsb.gallery

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blackligh Studio

07_zeps20130604-19838-7ow08v.gallery

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blacklight Studio

09_zeps20130604-19838-12t1zk4.gallery

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blacklight Studio

10_zeps20130604-19838-1ehof04.gallery

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió

Zeps_elvetett-07_latvanyterv_220130604-19838-bbw1pr.gallery

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blacklight Studio

Nyito20130604-19838-1kbd6tg.gallery

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió nyitó

A Leányfalura tervezett kút rezsiköltsége nulla lenne - de van-e értelme egy környezetvédő benzinkútnak?

Egyelőre nem valósul meg, mégis igen nagy feltűnést keltett az az elképzelés, amely első hallásra egyenesen kibékíthetetlen ellentéteket próbál közös nevezőre hozni. Az FBI Stúdió zéróemissziós benzinkútja eredetileg Leányfalun épült volna meg egy MOL-kút képében – arra egyelőre még várnunk kell, hogy itt egy igazán zöld benzinkúton tankolhassunk, a koncepció ugyanakkor felkeltette a Holcim Awards nemzetközi zsűrijének figyelmét is, és az idei megmérettetésen bekerült a kiemelt pályamunkák közé.

Az építészeket a tervezési folyamatról faggattuk, és arról, van-e egyáltalán értelme zöld köntösbe öltöztetni egy olyan létesítményt, amelyről legtöbben inkább a környezetszennyezésre asszociálunk.

Az eredeti tervek szerint egy Leányfalu központjában álló régi kutat váltott volna fel az újszerű épület, amely nemes egyszerűséggel a Jövő benzinkútja nevet kapta. Az ötlettel 2007-ben kezdtek el foglalkozni a tervezők, Basa Péter, Fernezelyi Gergely DLA és Reisz Ádám. A kút telke mögött park található, északnyugati sarkánál pedig egy hajdani őrtorony romja – több szempontból is kiemelkedő jelentőségű a terület, így nem volt mindegy, arra milyen építészeti megoldás születik. Az érdekeltek szempontjai ellentétesek voltak: míg a városnak az lett volna a legjobb, ha a kút a lehető legkevésbé látható, természetesen az üzemeltetőknek ez nem jelentett elfogadható megoldást. Az építészek válasza a kérdésre egy olyan tájépítészeti jel volt, amelynél bizonyos funkciók a terep alá kerülnek, míg más egységek olyan szoborszerű elemekben kapnak helyet, amelyek inkább egy parkban elhelyezett térplasztikára emlékeztetnek, mintsem hagyományos benzinkútra. A létesítményben helyet kapott volna egy kávézó terasszal, amely a park és a rom látogatóit is kiszolgálta volna.

Már az épület megjelenése sem szokványos, ami viszont több mint szokatlan: a kút saját maga termelné meg az elfogyasztott energiát, szén-dioxid-kibocsátása pedig nulla. Ezt olyan megoldásokkal képzelték el a tervezők, mint a hőszivattyúk, napelemek, valamint az extrém hőszigetelés.

Arra a kérdésünkre, vajon mennyire van értelme pont egy benzinkutat maximálisan fenntartható épületként megtervezni, az FBI Stúdió tervezője, Reisz Ádám így vélekedik: „Szerintem épphogy ez a lényeg. Ha belegondolunk, pont a leginkább környezetromboló vállalatoknak van a legnagyobb felelőssége abban, hogy tevékenységük ellensúlyozására mindent megtegyenek. Egy benzinkút nem tud olyan anyagot árulni, ami nem terheli a környezetet, de a kútépület lehet ilyen, még azon az áron is, hogy ez sokkal többet kíván beruházási oldalon. A benzint áruló társaságoktól nem lehet elvárni, hogy zárjanak be, de azt igen, hogy mindent megtegyenek, és az általuk realizált hatalmas nyereségből támogassák az olyan fejlesztéseket, és kutatásokat, amelyek környezetkímélőek.”

Azt maguk a tervezők is elismerik, hogy az épület sokkal drágább lett volna, mint egy hagyományos kútépület – de nem elsősorban a napelemek és hőszivattyúk miatt. A pluszköltségeket a környezettudatos szemlélet egy sokkal elvontabb oldala hozza magával: az, hogy a ház mint építészeti alkotás jön létre, így a környezetet vizuálisan sem szennyezi, sőt az épített kultúra részévé válik, a tájba illeszkedéssel a hely szellemének és a település lakóinak életminőségét javítja. „A sztenderdet követő kútépületek, vagy az olcsó „szerelt” technikákkal megépített és ezzel azonnal provizórikussá, konténerré silányított épületek óriási környezetrombolással járnak, hiszen szinte sose illeszkednek a környezetükbe, legyen az épített vagy természetes. Részben céljuk is ez, a vevőcsalogatás, a figyelemfelhívás rossz, de olcsó módja ez.” – véli Reisz Ádám. „A tervezett épület megtérülése a normál kútépületek 10-12 éves megtérülésével szemben egyes számítások szerint 16-18 év lett volna, még a gyakorlatilag nulla közüzemi számla mellett is.”

A terv végül pontosan az említett hosszú megtérülésre hivatkozva nem valósult meg, bár az építészek már három éve dolgoztak a koncepción. Az idei Holcim Awards zsűrije viszont díjazta az elképzelést, és a benyújtott 6000 pályamunka közül beválogatta a munkát azon tervek közé, amelyek megfeleltek a fenntarthatóságot és környezettudatosságot minősítő pályázat feltételeinek. „Fontos visszaigazolás volt ez számunkra, hiszen a zsűri többek közt a fenntarthatóság kapcsán a projektek gazdasági fenntarthatóságát is vizsgálta, túl a műszaki és társadalmi fenntarthatóságon.” – véli az építész. „Ezzel együtt nyitottak vagyunk rá, hogy tapasztalatainkat bárkivel megosszuk, hiszen több mint hároméves munka áll a projekt mögött, amely alapján kijelenthetjük, hogy a zéróemissziós modell egy olyan épületben is működik, amely a vevők miatt percenként nyíló ajtó és a felhasználás jellege miatt korántsem tartozik az ideális ökoház kategóriába, így eképpen egyedülálló is.”

A leányfalui kút azóta is változatlanul áll. A tervezők úgy vélik: talán van rá esély, hogy némi szünet után az elképzelés újra előtérbe kerüljön, és – ha nem is az ő munkájukkal – egy magas színvonalú építészeti megoldással kerüljön pont a folyamat végére.

Tervezői stáblista:

Építészet: FBI Studio - Basa Péter, Fernezelyi Gergely DLA, Reisz Ádám
Építész munkatársak: Kiss Dávid, Varga Koritár Krisztián, Szigeti Nóra
Szekér László (környezettudatos építészeti  konzulens)
Szpevár Attila (látványterv, Blacklight Studio)
Bicskei Attila (Gépészet)
Kerek István (Statika)

magyar építészet, terv, leányfalu, zéróemissziós benzinkút, fbi stúdió Icon_print

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió_CIKK

zéróemissziós benzinkút indexre

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blackligh Studio

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blacklight Studio

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blacklight Studio

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió/Szpevár Attila, Blacklight Studio

Zéróemissziós benzinkút terve © FBI Stúdió nyitó

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317