Logomain

A stratégia még egységes Budapesthez készül

By Kovács Dániel 2011. november 30. 13:22

szerk at hg dot hu

Piacok_vasarcsarnokok_tavolsaga_lakoteruletektol20130604-19838-61wzbe.gallery

Piacok és vásárcsarnokok távolsága a lakóterületektől Budapesten

Lakoteruletek_nepsurusege20130604-19838-o9o8em.gallery

Lakóterületek népsűrűsége Budapesten

Felsooktatasi_kepzesi_helyszinek20130604-19838-1mq9p2e.gallery

Felsőoktatási képzési helyszínek és lakóterületektől való távolságuk Budapesten

Kozepfoku_intezmenyek20130604-19838-9ypfr7.gallery

Középfokú oktatási intézmények és lakóterületektől való távolságuk Budapesten

Zonarendszer20130604-19838-1mzf80h.gallery

Budapest zónarendszere

Index_villamos20130604-19838-1dsen40.gallery

bvs index

Alicante20130604-19838-p5f65s.gallery

bvs cikkep

Az önkormányzati törvény és a forráshiány miatti aggodalom lengte be a Heti Válasz urbanisztikai konferenciáját.

Javában készül Budapest új városfejlesztési koncepciója – csak legyen, aki végrehajtja. A Heti Válasz november 29-én rendezett urbanisztikai konferenciájának előadásait, beleértve Tarlós István főpolgármester köszöntőjét, az önkormányzati törvény és az állandó forráshiány miatti aggodalmak lengték be. Ettől függetlenül a városnak, pontosabban a Budapesti Közlekedési Központnak vannak rövid távú tervei; Vitézy Dávid például designmegállókkal és füvesített pályával csalná vissza az autósokat a kötött pályára a külső körúti villamoson. 

Budapest zónarendszere (kék: belső zóna; narancs: átmeneti zóna; mustár: elővárosi zóna; zöld: hegyvidéki zóna; citrom: Duna menti zóna)

„Édes sutasággal adják elő, hogy semmi sem az, aminek látszik”, miközben „megkérdőjelezik az egységes fővárost” – Tarlós István szokásához híven a dolgok lényegébe vágva nyitotta meg a Heti Válasz harmadik urbanisztikai konferenciáját, az Új Városháza patinás épületében. A helyszín az üzenetközvetítéshez remek választás: miután a fővárosi közgyűlés ülései a Városháza utcába költöztek, Steindl Váci utcai neoreneszánsz remekét Pesti Imre budapesti kormánymegbízott (korábbi főpolgármester-helyettes) használja. Hogy rajta keresztül, vagy más úton eljutnak-e Tarlós István aggodalmai a miniszteri asztalokig, az persze kérdés; a főpolgármester mindenesetre bízik „a kormány és mindenekelőtt a miniszterelnök bölcs előrelátásában”.

A főváros 23 önálló kerületre bontása és szervezetének lényegében megyeként való továbbműködtetése, amelyet az ominózus, Tarlós által valósnak tartott, több Fideszes képviselő szerint sosem létezett módosító javaslat a decemberben az országgyűlés elé kerülő önkormányzati törvénnyel vinne végbe, többek rosszallását kiváltotta a konferencia előadói közül. Amiatt viszont, hogy a Moody’s néhány nappal ezelőtt Budapesttől is megvonta a befektetési ajánlású adósbesorolást, a főpolgármester nem aggódik: a város ugyanis már 2010-re kihasználta hitelfelvételi lehetőségeit, újabb injekciókhoz akkor sem juthatna, ha nem minősítették volna le.

A fővárosnál alighanem csak a BKV van rosszabb anyagi helyzetben – ezt már Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezetőjének előadásából lehetett kihámozni. A közlekedési vállalat nem nulláról, hanem nyolcszáz milliárdos mínusszal, lezüllött infrastruktúrával és járműparkkal, évek óta húzódó fejlesztési projektekkel kezdte a tervezést egy évvel ezelőtt, és bár az anyagi helyzet nem lett sokkal jobb, szeretnék, ha a 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklust kész és pályázatra alkalmas program fogadnák Budapesten. Fellegi Tamás minisztériuma eddig négy projektre bólintott rá: a kisföldalatti vonalának rekonstrukciója és zuglói meghosszabbítása (itt 2020-ig járműcserét is terveznek, valamint új megállót a Hungária körúthoz); a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése; az észak-déli regionális gyorsvasút (azaz a déli HÉV bevezetése az Astoriáig, ez korábban 5-ös metró néven futott); valamint a fővárosi villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciójának kidolgozása. Emellett azonban a BKK kidolgozná a 3-as metró vonalának rekonstrukciójának és meghosszabbításának, a 42-es villamos meghosszabbításának, valamint az új gyalogos- és kerékpáros hídnak a terveit is. Utóbbira utalva azonban Vitézy megjegyezte: a források ismeretében a tömegközlekedési fejlesztések egyértelmű prioritást érdemelnének.

Piacok és vásárcsarnokok távolsága a lakóterületektől Budapesten

Lakóterületek népsűrűsége Budapesten

A konferencia programjának fő vonzereje Budapest új városfejlesztési stratégiájának ismertetése volt, amelynek kidolgozását áprilisban indította el a közgyűlés, és most körülbelül félidőnél tart. Félreértés ne essék: Budapest eddig sem volt terv nélkül, csak épp a 2003-as városfejlesztési koncepció, valamint a 2008-as integrált városfejlesztési stratégia felett az „új városgazdai” szemlélet, az újabb európai charták, valamint a megváltozott gazdasági helyzet fényében eljárt az idő. A konferencián Liszkay Krisztina, az új stratégia készítésében résztvevő Urban-Lis Studio Kft. vezetője elmondta: szeptemberre elkészült az adatgyűjtés, amelyhez hasonló 25 éve nem volt a városban, októberben végeztek a helyzet elemzésével, és decemberre várhatóan az értékelés és a koncepció is kikristályosodik. (A munkához kapcsolódó adatlapok és elemzések egy része már letölthető a főváros honlapjáról.) A munkafolyamat különös jelentőségét az adja, hogy készülőben van az ún. Budapesti Térszerkezeti Háttéradatbázis, amely részletes térképalapú elemzéseket tesz lehetővé a legkülönbözőbb adatok összehasonlításával (cikkünk illusztrációt ebből válogattul). Ha minden jól megy, az új városfejlesztési stratégia jövő év közepén kerülhet konkrét célokkal, feladatokkal, eszközökkel és prioritásokkal a közgyűlés elé. Azt azonban, hogy ebből mi rajzolódik ki, azaz hogy Budapest a zene, a gyógyfürdők, netán a kreativitás európai központjaként (netán a nemzet fővárosaként) definiálná magát a jövőben, egyelőre a folyamat másik fontos résztvevője, Nagy Béla, a Mű-Hely Zrt. vezérigazgatója sem tudta megmondani, csak annyit jelentett ki biztosan: a stratégiai cél nagyon egyszerű lesz.

Felsőoktatási képzési helyszínek és lakóterületektől való távolságuk Budapesten

Középfokú oktatási intézmények és lakóterületektől való távolságuk Budapesten

A lényeg kihámozásához az adatok mögül komoly segítséget jelentett Greg Clark, a neves Urban Land Institute vezető tanácsadójának előadása, aki többek között Fokvárosnak, São Paulónak és Oacklandnek is dolgozik. Clark szerint, bár a problémák súlyosnak látszanak, a világ számos városa küzd a budapestiekhez hasonlókkal, a megoldást pedig a rövidtávú, határozott lépések és a hosszú távú programok kombinációja jelenti. Torinó és Barcelona példáját elemezve Clark kijelentette, hogy a sikeres programok mindenhol többéves városrekonstrukcióval kezdődnek, amelyek a gazdasági újrapozicionálás ás a nemzetközi piacra való kilépés követ. Az egyetemi város szerepkörtől (Szingapúr, Amszterdam) a nagy volumenű rendezvények befogadásán át (Barcelona, Torinó) a zöld városig (Stockholm, Helsinki) számos szerepet lehet játszani – a lényeg, hogy a közös vízió jegyében a szervezetek képesek legyenek együttműködni – húzta alá Clark.

A tervezgetés mellett a konferencián eredményekről leginkább a BKK tudott beszámolni: az 1-es és 3-as villamos vonalának meghosszabbításának és teljes rekonstrukciójának munkálatai hamarosan indulnak Budapesten eddig ismeretlen színvonalú megoldásokkal, például befüvesített villamospályával és designmegállókkal. A 4-es metrót viszont a főpolgármester továbbra is a „támogatás elvesztésével fenyegetett” projektek közé sorolta az olyan, „megmentett” beruházások mellett, mint a Műjégpálya felújítása, a Margit-híd vagy a Budapest Szíve program egyes elemei; az új városgazdai szemlélet fontos elemeként pedig „a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó vagyonelemek visszaszerzését” hozta fel – mint például a Központi Szennyvíztisztító üzemeltetési joga, amelyet néhány nappal ezelőtt vásárolt vissza a város a Csepel 2005 FH Konzorciumtól, négy hónapos tárgyalássorozatot követően. A megvalósítás alatt álló projektek között Tarlós István a Széll Kálmán tér rehabilitációját, a római parti árvízvédelmi művek kiépítését, a budai fonódó villamost és a BuBi bérbringa-rendszert említette.

Subarquitectura: Villamosmegálló Alicante városában, Spanyolország. Vitézy Dávid ezt a képet használta illusztrációként az 1-3-as villamos vonalának felújításához

A konferenciának ezúttal is a Duna Fővárosa Egyesület volt a partnere, amelynek alapító tagja, Zoboki Gábor a moderátori szerepet is magára vállalta. A Művészetek Palotájának tervezőjeként Zoboki, aki az utóbbi időben az Erkel Színház átalakításának tervein és a budai Vár fejlesztési koncepcióján is dolgozott, személyesen is érintett a Duna-Budapest témában, amelynek megvalósítását ettől függetlenül szakmai és nem politikai célnak tekinti. Ráadásul ő volt az, aki az önkormányzati törvény és a forráshiány mellett újabb aggódnivalóra hívta fel a figyelmet: december 15-én kerül ugyanis a parlament elé az új építésügyi törvény, amelyben szerinte a szakmai szervezetek észrevételei egyelőre nem igazán jelennek meg.

budapest, urbanisztika, tarlós istván, bkk, városfejlesztési stratégia, vitézy dávid Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317