Csak látszólag megy szembe a nemzetközi trenddel az USA, amikor vízierőművek bontásába kezd.
360 kilogramm dinamittal robbantották fel a Condit-gátat az amerikai Washington államban, október végén. Nem terrorcselekmény, még csak nem is tévedés: a művelet a White Salmon folyó természetközeli állapotának helyreállítását szolgálja, és csak egy a közelmúlt hasonló eseményei közül. Az Elwha folyó természetközeli állapotának rekonstrukciója, amely a világtörténet legnagyobb gáteltávolítási projektje, több mint 350 millió dollárba kerül.
A Condit-gát felrobbantása, 2011. október 28.
Ellentmondásosnak tűnik vízierőművet bontani abban a korban, amikor minden a zöld energiáról szól, és adófizetői dollármilliókat áldozni ilyen célra, miközben százezrek tüntetnek a kormányzati pazarlás ellen. Az elsőre magától értetődőnek tűnő érveket azonban kivételes esetekben felülírhatják mások - olyan esetekben például, ahol a kizsákmányolt természetes környezet rehabilitációjáról van szó.
Az Elwha folyó egészen a 20. század elejéig egyike volt az Egyesült Államok azon kevés folyamának, ahol a Csendes-óceán nyugati partvidékének minden őshonos lazacfaja otthonra lelt. A folyóban évente megjelenő 450 000 hal a környék ökoszisztémájának alapját jelentette: nemcsak az emberek, de számos őshonos állatfaj alapvető élelemforrását. Az 1910-12 között megépített, 33 méter magas Elwha-gát és erőmű azonban elvágta a halak útját, ugyanis csakúgy, mint a 15 évvel később a folyó felső részén emelt Glines Canyon vízzáró gáton, nem épültek hallépcsők.
A Glimes Canyon gát eltávolításának lépései
Hosszú évtizedekig tartott, amíg kiderült, hogy a két gát, illetve a (mai napig hivatalos engedély nélkül működő) vízerőmű haszna sokkal kisebb, mint a folyó és környékének élővilágában okozott kár. Az 1938-ban létrehozott Olympic National Park 1940-ben a két gátra is kiterjesztette területét, mégsem merült fel, hogy azokat el kellene bontani. Ezt a gondolatot, a White Salmon folyón álló, hasonlóan problémás Condit-gát eltávolításával együtt először a nyolcvanas években kezdte pedzegetni Richard Rutz seattle-i környezetvédelmi aktivista, akit nemcsak a helyi és az országos sajtó, politika, de számos természetvédő szervezet is meggondolatlan radikálisnak bélyegzett. Végül mégis neki lett igaza. Az Elwha folyó ökoszisztémájának és halállományának helyreállítását előíró rendeletet 1992-ben sikerült aláírni, az ezredforduló környékén a gátak magántulajdonba kerültek, és 2011 szeptemberében megkezdődtek a bontások. Az Elxha-gát esetében az első robbantást fokozatos és óvatos bontás követi; a sokkal magasabb Glines Canyon esetében robbantásról szó sem lehetett, itt méterről méterre kell eltávolítani a vastag betonfalakat. A két gát bontása 40-60 millió dollárba kerül, a 15-20 évig is elhúzódó rekonstrukciós munkák azonban összességében akár 350 milliót is felemészthetnek. 2011 októberében a Condit-gáton is átfolyót robbantottak, a munka nagy része még hátra van.
A Glines Canyon gát bontása
A remények szerint ennyi idő alatt visszatérnek a lazacok és valamelyest helyreállhat majd a gátak elbontását megelőző élővízi sokszínűség a Elwhán és a White Salmonon. Erre nézve nagy reményekkel kecsegtetnek a korábbi, hasonló akciók, így például az oregoni Rouge folyó egy 15 méter magas gátját 2007-ben távolították el, és a folyó élővilága gyors fejlődésnek indult. A 64 méteres Glines Canyon gát máig a legmagasabb, eltávolításra ítélt vízzáró gát az Egyesült Államokban.
A rekorddöntés legkomolyabb várományosa a Colorado folyón álló, 220 méter magas Glen Canyon gát, amely egyben az ország második legnagyobb mesterséges tavát, a Powell-víztározót is fenntartja. Az 1966-ra elkészült, kolosszális struktúra egyrészt olcsó és állandó energiát biztosít, másrészt viszont gyökeresen átformálta a Coloradó képét, megszüntetve többek közt a nevét adó, természetes vízlépcsőket. Mára egyre többen belátják, hogy a gát megépítése ellen már az ötvenes években hevesen tiltakozó természetvédőknek igaza volt. Ahhoz azonban, hogy a Glen Canyon bontásáról döntés szülessen, megszüntetve ezzel az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb szabadidős célpontját, a Powell-tavat, még sok víznek kell lefolynia a Coloradón.
