Logomain

Pótolhatatlan nemzeti kincs? Szocreál romhalmaz?

By Papp Géza 2011. november 8. 10:08

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Vip20130604-19838-15g8t75.gallery

népstadion_1

2_vedohalok20130604-19838-rg2br.gallery

népstadion_2

3_2006osterv20130604-19838-10qc49w.gallery

népstadion_3

4_four_towered20130604-19838-1usckqb.gallery

népstadion_4

5_rakosi_rendszer20130604-19838-n5a1bv.gallery

népstadion_5

A 2006-os ötletpályázat nyertese szerint nem szükséges a Népstadion teljes elbontása. Az is kérdés, lesz-e pályázat.

Cikkünk előző részében áttekintettük a Puskás Ferenc Stadion keletkezésének előzményeit, történetét, és bemutattuk az épületet is. A második részben a legutóbbi évek fejleményeit mutatjuk be, egészen sorsának megpecsételődéséig.

:image_83622
Kilátás a VIP páholyból

2001-ben nyilvánították életveszélyessé a stadion felső karéját - ez aztán beindította a vitát arról, hogy mi legyen az épület sorsa: átépítés vagy bontás? A felújítási igények természetesen egy-egy nagyobb rendezvény vagy terv kapcsán, így például a 2004-es, illetve a 2008-as és a 2012-es magyar labdarúgó EB-álmok környékén erősödtek fel. Ezek a tervek azonban rendre eredménytelenek maradtak, a felső karéj lezárásával a maximális nézőszám 28 ezer fősre csökkent.

Nem csupán a vendégek számát kellene növelni, hanem növelni kellene a fedett ülőhelyek számát is. Az 1998-ban megépült VIP páholy fontos lépés volt ebben az irányban, de az arányok még mindig nagyon rosszak az új évtized igényeihez képest. Egy új lelátónak ráadásul meredekebbnek is kellene lennie; most a legtávolabbi néző már túl messze van a nézőtértől, amin csak nagyobb szögű lelátóval lehetne segíteni. És akkor még nem is számoltunk az esetleges új funkciók (pl. üzlethelyiségek, irodák, konferenciatermek) beépítésével.

:image_83623
Védőhálók a stadionon

Legutóbb 2006-ban bíráltak el pályázatokat a stadion és környezetének rendezésére . Bár ez csupán ötletpályázat volt, a megvalósítás szándéka nélkül, azt bebizonyította, hogy az UEFA előírásainak meg lehet felelni a jelenlegi épülettel is, igaz, ehhez mindenképpen hozzá kell nyúlni a legkritikusabb részhez, a stadion lelátórendszeréhez. A lelátókat nem csak a kör alakzat irányába kell átalakítani, hanem dőlésszögüket is módosítani kell. Az is kiderült, hogy bizonyos mértékig a magántőke is bevonható a beruházásokba.

:image_83624
A 2006-os terv (kép: napur.hu)

Megkerestük Ferencz Marcel építészt, a NAPUR Architect Kft. ügyvezetőjét is. 2006-ban ugyanis ők nyerték meg a pályázat megosztott 1. díját (a CUBO építészcsoporttal együtt). Ferencz Marcel elmondása szerint a stadion állapota nem indokolja a bontást. „Az épület jó állapotban van, és pótolhatatlan nemzeti kincs veszik el, amennyiben átépítik vagy szanálják” – nyilatkozta lapunknak. A megoldást Ferencz egy új stadion megépítésében látja, amely többfunkciós ugyan, de nem a hagyományos módon. A mai arénák kihasználatlan tereiben megjelenő kereskedelmi és további bérbe adható funkciók betervezése a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkentésének reményében szerinte már elavult elképzelés; ehelyett olyan tervet dolgozott ki, amely merészen szakít a hagyományokkal. A küzdőtér sarkain négy torony emelkedne a legkedvezőtlenebb ülőhelyek területén. A négy torony tartaná a teljes nézőtéri térfedést. A stadion befogadóképessége akár a 60 ezer főt is elérheti. A tornyok összes alapterülete 300 ezer négyzetmétert tenne ki. A négy torony helyet adna hazai és nemzetközi sportigazgatásnak, sportkutatásnak, sportszállásoknak és a sportdiplomáciának. Ugyanakkor az építész úgy véli, hogy ez a stadionterv külföldön korábban valósulhat meg, mint itthon.

:image_83625
A négytornyos stadion terve (kép: bpringatlan.hu)

A stadion iránti növekvő érdeklődést jelzi az is, hogy 2006-ban a Budapesti Építészkamara műemléki védelemre is felterjesztette – sikertelenül, még ideiglenes védelmet sem nyert. Ezért aztán hiába is érdeklődtünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) az épületről – nem az ő asztaluk.

Idén júniusban azt jelentették be, hogy a magyar válogatott október 11-i futballmeccse után neki is állnak a stadion átépítésének. Utána hónapokig csend honolt, leszámítva az építészek tiltakozását az elmaradó (?) pályázat miatt. Úgy tűnt, hogy megfelelő finanszírozás hiányában a fiókban porosodnak tovább az átépítésről vagy új stadionról szóló tervek. ANemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága hónapokon át azzal utasította el az érdeklődőket, hogy még nem született kormánydöntés. A 2012-es költségvetés fő számai között a debreceni stadion megépítése szerepel, de a Puskás Ferenc Stadionra nincs elkülönített keret. A gazdasági válság közepette érthető is volt az óvatosság: új stadion esetén egy ülőhelyre 300 ezer forintos költség jut - azaz egy 50 ezres épület már bontás és környező közlekedési és egyéb beruházások nélkül is 15 milliárdba kerülne. 40 ezer fős alatti stadiont azért nem éri meg építeni, mert az Európa Liga döntőihez ez a minimálisan előírt befogadóképesség. Egy BL döntőhöz pedig 60 ezer fő az UEFA elvárása. Nem csoda, hogy októberben Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, az MLSZ elnökségi tagja is hűteni igyekezett a nagy reményeket: „Nem hiszem, hogy a 2012-es költségvetés a nagy stadionépítések büdzséje lehet. (...) Az tény, hogy a programokat el kell indítani, a tervezést, az előkészítést, illetve a költségek tervezését is, azonban a Puskás Stadion esetében még a bontási költségek is sokmilliárdosak. Amíg a költségvetés nem tartalmazza az átépítésre szánt összeget, felelőtlenség lenne ezzel érdemben foglalkozni, az MLSZ pénze kevés a stadion átépítésére.”

:image_83626
A Rákosi-rendszer dísztribünje le van zárva, életveszélyes

A realista - pesszimista hangvételhez képest teljes fordulatot jelez a legfrissebb hír. November elején az újjáépítésről kormánydöntés született. Eszerint a ma álló épületet teljesen elbontanák, helyére teljesen új épület épülne, amely ugyanakkor néhány építészeti elemében visszaidézhetné a régi stadiont. A tervezés még idén elkezdődik, az építkezés várhatóan 2015-ben ér majd véget. Az új stadion 42-45 ezer férőhelyes lesz, és alkalmanként további 20 ezer férőhellyel lesz bővíthető. Ezzel az UEFA-előírásainak megfelelő stadion épülhet. A beruházás előzetes számítások szerint 40 milliárd forintba kerülhet majd. Az Olimpiai Központ fejlesztése ezzel nem ér véget: a tervek szerint 10 év távlatában atlétikai stadion és kerékpárpálya is épül a jelenlegi olimpiai sportközpont területén.

Budapest tehát elveszítheti a szocreál korszak legnagyobb építményét - kérdés, hogy az új stadion mennyire tud majd a nagy előd nyomába érni. Ehhez jó lenne tudni, hogy a kormány szándékai között szerepel-e újabb tervpályázat kiírása, esetleg a legutóbbi, 2006-os ötletpályázat eredményeinek figyelembe vételével – már csak azért is, hogy a debreceni stadion körül kialakult csúnya vitákhoz hasonló helyzeteket el lehessen kerülni. Az is kérdéses, hogy az egykori Népstadion elbontása után mi lesz a Dromosz sorsa, hiszen a szocreál szoborsor a Népstadion felvezetéseként épült meg, ám egy új stadionhoz nehezen illeszkedne. Mindez a jövő kérdése még - addig is, kíváncsian várjuk a legújabb fejleményeket.

építészet, örökségvédelem, magyarország, ferencz marcel, szocreál építészet, népstadion, napur, epiteszet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317