Logomain

Bontás előtt a Népstadion

By Papp Géza 2011. november 6. 12:33

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

020130604-19838-1xj1430.gallery

A Népstadion makettje egy felvonuláson a Hősök terénél, az ötvenes évek elején

120130604-19838-1ld2vxp.gallery

A Népstadionnak helyet adó terület egy 1947-es térképen, az építkezés megkezdése előtt

220130604-19838-ajsmh2.gallery

A Puskás Ferenc Stadion, azaz az egykori Népstadion jelenlegi állapota

320130604-19838-p5cely.gallery

A Puskás Ferenc Stadion, azaz az egykori Népstadion jelenlegi állapota

420130604-19838-4h6ozu.gallery

Weichinger Károly és munkatársainak meg nem valósult terve a Népstadion öltözőépületére

Cikkep_erkely20130604-19838-1pjnvei.gallery

A Népstadion félbemaradt felső karélya a belső folyosó végét lezáró erkéllyel

620130604-19838-1j3hrje.gallery

A Népstadion madártávlatból

Cikkep_foepulet20130604-19838-17l9k5k.gallery

A Népstadion háromemeletesre alacsonyodott tornya

820130604-19838-sdybta.gallery

Szocreál részletek a Népstadion tornyán

920130604-19838-1wqpv1z.gallery

A Népstadion kereszttengelyében elhelyezett Dromosz archív felvételen

1120130604-19838-vswjea.gallery

A Népstadion eredeti kijelzője a legendás meccs idején

1220130604-19838-xui1dc.gallery

A Népstadion mai kijelzője

Index20130604-19838-6ugh0q.gallery

népstadion index

Cikkep_dromosz20130604-19838-6wxu57.gallery

A Népstadion dromosza ma, a háttérben a zsiráfokkal

2015-ig új épület kerülhet a Puskás Ferenc Stadion helyére. De nincs semmi megőrizni való a Rákosi-korszak pompájában? 1. rész.

A legfrissebb hírek szerint a kormány ötmilliárd forintot szán a Puskás Ferenc Stadion, lánykori nevén a Népstadion bontására. Helyére 2015-ig új, negyvenezer férőhelyes, de igény szerint akár 55 ezresre bővíthető sportlétesítmény kerülne. A jelenlegi épület Magyarország legnagyobb stadionja, egyben fontos építészettörténeti emlék. De érték-e ma a Rákosi-korszak szocreál pompája? Mi lesz a stadionnal? Az alábbiakban az ország legnagyobb stadionjáról mesélünk, a következő részben pedig az elmúlt évek fejleményeit tekintjük át.

A Népstadion makettje egy felvonuláson a Hősök terénél, az ötvenes évek elején. Fotó: Fortepan

Az építés ötlete már a millennium előtt felmerült. Az (akkor is) gazdasági gondokkal küzdő Görögország ugyanis nem akarta felvállalni az 1896-os olimpia megrendezését, így a figyelem hamar az ezredéves fennállására készülődő Magyarországra terelődött. Végül Magyarország sem vállalta az olimpia költségeit, így mégis a görögök rendezték meg az első újkori olimpiát. (Valószínűleg azonban a magyar rendezés csak egy "B terv" volt, amellyel nyomást gyakorolhattak a szervezők Görögországra.) A magyar stadionépítési álmok azonban nem vesztek el. Az első világháború előtt, az 1920-as olimpia megrendezésére már Budapestnek állt a zászló Antwerpennel szemben , ám közbejött a világháború és Trianon, így végül Magyarországot meg sem hívták az antwerpeni játékokra.

A stadion tervezgetése ezután sem maradt abba. 1912-ben a Vérmezőre terveztek olimpiai méretű arénát. A mezőn lettek volna a pályák, a Várhegy oldalában a lelátók. A remekül megközelíthető területről azonban a katonai kincstár nem volt hajlandó lemondani, a terv nem valósulhatott meg. Több helyszínre is született újabb javaslat: Lágymányosra, az attól délre, a vasúti sínektől délre eső területekre stb. Közben a Magyar Lovaregylet úgy döntött, hogy a Thököly út – Aréna út - Kerepesi út által határolt területen felhagy a lóversenyzéssel. Ez a terület is elég nagy lett volna egy stadion felépítéséhez, és a megközelíthetősége is megfelelőnek tűnt. A János kórházzal szemben, a Borászati és Szőlészeti Iskola alatti hegyoldalban egykor téglabánya volt, ezt a területet is felvetették az építkezéshez - ám itt nehézkes lett volna a stadion kiürítése egy-egy nagy rendezvény után. 

Az álmodozást az első világháború szakította meg. 1920-ban a Margitsziget rendezése, feltöltése kapcsán merült fel, hogy az északi szigetcsúcs még parkosítatlan területe adjon helyet egy stadionnak - a sziget zöldjével és a Dunával körülölelt terület kétségkívül egyedi környezetet jelentett volna. A közlekedés megoldására síneket fektettek volna végig a szigeten, hogy az észak-déli irányú közlekedés ezen, illetve az akkor még csak tervezett Árpád-hídon bonyolódjon. A húszas években az Országos Közegészségügyi Egyesület a város északnyugati részére javasolta elhelyezni a stadiont. Javaslatok születtek Kaszásdűlőre, az Újlaki Téglagyár területére is, de volt, aki a Rákosrendező területét találta legalkalmasabbnak. Olyan javaslat is született, hogy a bontás előtt álló Valéria-telep területén, a mai József Attila lakótelep helyén épüljön fel a stadion. Volt, aki a Népliget északi részét áldozta volna fel az építkezés javára. Más a Váci út és aBéke út között, a Magdolnavárosi (ma: Angyalföld) vasútállomástól délre elterülő, akkor még beépítetlen területre tett javaslatot. Szintén folyóparti javaslat volt a Rákos-patak torkolatánál felépítendő, vagy éppen a Hajógyári-szigetre tervezett stadion terve. Hajós Alfréd az ún. Rákosi Lovassági Gyakorló térre, a Kerepesi út és a MÁV vasútvonala közötti területre tervezett stadiont. A harmincas években Borbíró Virgil és Árkai Bertalan terveztek stadiont az Aranyhegyre, a lelátókat a domborzati viszonyokhoz igazítva. 1912 és 1933 között nem kevesebb mint tizenhat jelentősebb javaslat született - elbukásuk mögött nem csak a pénzhiányt fedezhetjük fel, hanem a város folyamatos beépülését, terjeszkedését is. A második világháború ismét megszakította az álmodozásokat, bár addigra alakulóben volt a sportközpont a jelenlegi helyén: az 1896-ban elkészült Millenáris Velodróm után elkészült a Rimanóczi Gyula tervezte Kiscsarnok (1941) is. A Népstadion így már a kommunista rezsim „vívmánya” lett.

:image_83467
A terület egy 1947-es térképen, az építkezés megkezdése előtt

A Népstadion építéséről végül 1945-ben született döntés, a hároméves terv keretében az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének megvitatásával. A tervezők nehéz helyzetben voltak: korábbi hazai példa ekkora stadionra nem létezett, a kilátásba helyezett külföldi tanulmányutat pedig törölték. Így a meg nem valósult hazai tervekhez fordultak vissza.

Dr. Ruisz Rezső vezetésével újra áttekintették a korábbi javaslatokat. Ezek nagy része hamar kiesett, mivel időközben a város belakta az adott területet. Két javaslat maradt: az Arany-hegy, és az egykori lóversenytér. A stadion építésével párhuzamosan arról is döntés született, hogy megépül a főváros első metróvonala - végül ez vált sorsdöntővé, hisz így a metróállomással rendelkező stadion megközelíthetősége, kiürítése ideálissá vált. A közlekedési kérdéseket is az ÉTI dolgozta ki, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc vezetésével. Érdekesség, hogy a Janáky-Jánossy, valamint a Rimanóczy-féle stadiontervek készítői is részt vehettek ebben a munkában. Úgy ítélték meg, hogy a Kerepesi úton és a Hungária körúton közlekedő autóbuszok és villamosok, valamint az új metróvonal elegendő kapacitást fog biztosítani az érkező-távozó tízezrek elszállítására, mivel a tömeg egy jelentős része gyalogosan fog közlekedni. A kiürítés fő irányának a Vorosilov utat (ma újra Stefánia út) és a Hungária körutat határozták meg, ebben az irányban vannak a legnagyobb kapuk. A belső közlekedést az épület pilonjaiban elhelyezett nagyszámú közlekedő folyosón, lépcsőházon át oldották meg. A közönség belső közlekedéséhez a római Colosseum „felülről lefelé töltéses” megoldása szolgált például. Az ülőhelyes nézőtérről csak úgy tudnak távozni a nézők, ha a lépcsőkön először fölfelé haladnak. Az első „éles” próba a stadion avatási ünnepségének napja volt, amikor is 80 ezer ember fél órán belül el tudta hagyni a stadiont - az épületközlekedési rendszerei kiválóra vizsgáztak.

1948 áprilisára dolgozták ki az első tervváltozatot, amely még 70 ezer nézővel számolt, állóhelyek nélkül. Az évben indult el az építkezés, amely ezreknek adott munkalehetőséget. 1949-ben 4000-en a Világifjúsági Találkozó résztvevői közül is vettek részt a munkában. A korabeli PR részeként az Aranycsapat több tagja is építőmunkásnak szegődött. A sietős munkára jellemző, hogy az 1947-ben kezdődött részletes tervezés (ÉTI - Dávid Károly, Juhász Jenő, Kiss Ferenc) még a kivitelezés megkezdését, 1948. július 13-át követően is folytatódott. 1949 márciusára készül el Janáky István és Dávid Károly vázlatterve, amely a nézőtéri rendszer ideális kialakítását célozta. Pelikán József statikus részvételével dolgozták ki azt az építési rendszert, amelynek segítségével a helyszínen előregyártott elemek felhasználásával készülhettek el a pilonok, amelyek a megépült stadion lelátójának alapvető statikai rendszerét adják.

Arról csak 1951-ben született döntés, hogy a nézőszámot 70 ezerről 100 ezerre kell növelni - így született meg a stadion felső félkaréja. Ezzel kapcsolatban az volt a kifogás, hogy ha a közönség zömét a nyugati oldalra helyezik, akkor annak egy része távolabb kerül a pályáktól. Dávid Károly így védte a megvalósult kialakítást a Magyar Építőművészetben: „Igaz, hogy labdarúgó mérkőzéseknél fennáll ez a helyzet, de akkor is előny az, amint azt a gyakorlat is megmutatta, hogy a közönség zöme nem kényszerül a Nappal szembenézni. Atlétikai versenyek alkalmával pedig előnyt jelent ez az elrendezés, mert a célegyenes a közönség nagy tömegéhez fekszik közelebb.”

Ezután az öltözők tornyát alakították ki. A megnyitó ünnepség programfüzetében szereplő leírás így mutatta be az építményt: „...földszintjén nagy helyet foglal el a két fürdőszoba, belül ülőpadokkal ellátott, kék csempés hatalmas fürdőmedencével. Ezen kívül öltözők, mosdóhelyiségek és szolgálati lakások találhatók még az öltözőépület oldalszárnyain. Az egyelőre háromemeletes toronyépület földszintjét a hatalmas díszcsarnok foglalja el, márványburkolattal, stukkós mennyezetkiképzéssel. Az emeleteken a rádiósok részére szükséges helyiségeket, a sajtószobákat, távbeszélő-állomásokat és postahivatalt, a mentők ügyeletes szobáját, valamint a stadion irodáit találjuk.” Az öltözőtornyot eleinte 10 szintnél is magasabbra álmodták meg több változatban is, végül csak 3 emeletig jutottak. A felsőbb szintekbe sportszállót helyeztek volna el, végül a torony folytatása helyett külön épület készült a metróállomás szomszédságában a sportolóknak.

:image_83470
Weichinger Károly és munkatársainak meg nem valósult terve az öltöző épületére

Időközben egyre erősebb lett a szocreál kényszere az építészetben, így még az is felmerült, hogy a Népstadiont is ennek szellemében kellene áttervezni - ám az építkezés előrehaladott állapota miatt ez túl nagy költséggel járt volna, így erről letettek. A szocreál elsősorban a belső terek egy részének kialakítására szorult vissza. Ugyanígy elmaradt a stadion 100 ezer fősre bővítése, tulajdonképpeni befejezése is - a felső karéj csak az egyik oldalon húzódik. A szemközti oldal felé folyamatos lejtetéssel csökkent volna az építmény magassága, ám ez sosem épült meg - az éles törés, amelyet csupán egy-egy erkély old némiképp, ma is látható.

A Népstadion félbemaradt felső karélya a belső folyosó végét lezáró erkéllyel

A vezető építész-tervező a MOM Művelődési Házát és Ferihegy 1-es terminálját is jegyző Dávid Károly, a vezető statikus Gilyén Jenő volt. A Népstadion építéséért Dávid Károly 1954-ben Kossuth-díjat kapott.

:image_83472
A Népstadion madártávlatból. Kép: Wikipédia

A lelátókat 18 óriási pilon tartja. Az északi és a déli oldalon egy-egy maratoni kapu, a nyugati oldalon a díszpáholy, a keleti oldalon a játékosok helyiségei találhatók. A keleti oldal tornya volt hivatott a nyugati oldal ellenpontját képezni a stadion kompozíciójában, de ez ma csak korlátozottan érvényesül.

:image_83473
A háromemeletesre alacsonyodott torony

:image_83474
Szocreál részletek az öltöző épületén

A kivitelezők főleg előregyártott elemekből dolgoztak, amelyeket a helyszínen állítottak elő. 45 ezer köbméter betont, 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el - ez volt akkor az ország legnagyobb építkezése. A felépítmény statikai rendszerét - Pelikán József és Gilyén Ernő alkotását - az akkor elérhető legmodernebb kialakításúra tervezték. A nagyvonalú vasbeton szerkezetet nem takarták el, hanem a szerkezetnek és anyagnak megfelelő esztétikai formát igyekeztek kialakítani. „Abban a nagy tér-plasztikában, amelyet a Stadion épülete jelent, a plasztikus formák nyugodt, de dinamikus alakításához a vasbeton-szerkezet nagyvonalúsága hozzásegített” - írta Dávid Károly a Magyar Építőművészetben. Kicsinyes részletek képzése helyett a kompozíció grandiozitása került előtérbe. A csipkeszerű műkőrács elemek, a közlekedőterek mégis emberi léptékűvé, befogadhatóvá teszik a hatalmas építményt. Egyik oldalról a korabeli kritika is ezt a szerkezeti esztétikát dícsérte, másrészről viszont hiányosnak ítélte a részletek kiképzését. „A szerkezeti egységek úgy a pilonok esetében, mint a lelátó karéjának a pilonok felett való megjelenése esetében, mint szerkezeti egységek jelentkeznek tisztán, azok művészi átértékelése nélkül” - írta a Magyar Építőművészet 1953-ban. A szocreál kényszer és a korábbi építészeti gondolkodás különbözősége világlik ki akkor is, amikor a gazdagon kiképzett bejárati csarnokból az öltözőkhöz vezető lépcsőkhöz érünk - hirtelen egy jóval puritánabb, dísztelenebb világba csöppenve. Az épületre igencsak jellemzővé vált ez a kettősség. Ugyanakkor az összhatást tekintve a stadion arányainak szépségeivel, határozott vonalaival kiemelkedő alkotás a kor építészetében.

A belsőépítészeti munkálatok Németh István vezetésével a Középülettervező Vállalatnál folytak. A belső tereket Pátzay Pál szobrászművész alkotásai díszítik. Az építkezés igazi különlegessége a stadion felvezető útjának szánt „dromosz” (a görög eredetű, felvonulási utat jelentő kifejezés mára az építmény köznyelvi elnevezésévé vált). A kettős szoborsor a szocreál korszak egyik legnagyobb szobor-kompozíciója. A dromosz a stadion kereszttengelyének folytatásában épült meg, a stadion felvezető útvonalaként. Két oldalt sorakoznak a szobrok, amelyek a magyar ifjúság, a dolgozó nép és a sportolók életét mutatják be. A szobrok hátteréül és egyben elválasztásul kőfalak épültek a „magyar aranyból”, azaz alumínium-ötvözetből készült szobrok közé. A szobrok külön-külön nem mondhatók kiemelkedő alkotásoknak, ám ezen együttesükben egy kor egyedülálló lenyomatai. A nagyjából trapéz alakú terület széleit platánsorokkal jelölték ki. Az alkotásokon a korszak legfontosabb szobrászai dolgoztak, többek közt Búza Barna, Somogyi József, Kerényi Jenő, a Sztálin-szobrot készítő Mikus Sándor vagy a Fiumei úti sírkert szocialista panteonját alkotó Olcsai Kiss Zoltán.

:image_83475
A stadion tengelyében elhelyezett Dromosz archív felvételen

A Dromosz mai állapota, a háttérben a zsiráfok

Az átadási ünnepség után is folytatódtak még a munkák - a világítás például csak 1959-re készült el. A kijelző hatalmas órája a stadion jellegzetes „bútordarabjává” vált. Az első táblák 18x6 méteresek, az órák 5 méter átmérőjűek voltak, összesen 14 ezer izzó világította meg őket. Ma már a sokadik kijelzőt láthatjuk. A világításhoz készült jellegzetes állványokat házon belül csak „zsiráfoknak” becézik.

:image_83476
A stadion kijelzője a legendás meccs idején... (Fotó: Fortepan)

1953. augusztus 20-án, az átadó ünnepségen 80 ezres tömeg jelent meg. A megnyitón 12 ezer tornász, majd 2100 sportoló vonult körbe, és 10 000 galambot eresztettek szabadon. Csermák József kalapácsvető, olimpiai bajnokunk húzta fel a nemzeti lobogót. Ezután atlétikai viadal, majd labdarúgó mérkőzés is szerepelt az aznapi programban.

1953. augusztus 20: a Népstadion megnyitó ünnepsége

A következő évtizedekben több emlékezetes, nagy tömegeket vonzó esemény is itt zajlott le. 1954-ben itt volt a híres, 1:7-es angol-magyar labdarúgó meccs - az ország talán leghíresebb futballmérkőzése. A legtöbb néző 1955-ben jelent meg - 104 ezren látták a magyar-osztrák mérkőzést. Később megszüntették az állóhelyeket, ezzel csökkent a befogadóképesség. A 70-es, 80-as években a koncertek vonzottak tízezreket: 1986-ban a Queen érkezett a vasfüggönyön túlról, 1990-ben az István, a király előadását láthatta óriási tömeg, 2001-ben az Illés, a Metro és az Omega adott itt közös koncertet - hogy csak néhány példát említsünk.

A híres 7:1 összefoglalója, 1954

Az 1990-es években egy részleges felújítás történt: megerősítették a felső lelátó szerkezetét, és lefedték a sajtópáholyt. 1998-ban az V.-VI. szektor rekonstrukciós munkái készültek el, Csizmár Gyula (Lakóterv) tervei szerint. 2002-ben a Népstadion új nevet kapott: az akkor 75 éves Puskás Ferencről nevezték el, aki az ötvenes években az Aranycsapat tagjaként vált világhírű futballistává. 2004-ben pedig az egész komplexum vált hivatalosan Olimpiai Központtá.

A Puskás Ferenc Stadion ma még velünk van - értékeivel, a ránk rótt feladatokkal, múltjával és jelenével együtt. A közelmúlt átalakítási terveiről, a stadionépület lehetséges jövőjéről a cikk második részében számolunk majd be.

építészet, magyar építészet, papp géza, sportlétesítmény, dávid károly, szocreál építészet, népstadion, puskás ferenc stadion, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

A Népstadion makettje egy felvonuláson a Hősök terénél, az ötvenes évek elején

A Népstadionnak helyet adó terület egy 1947-es térképen, az építkezés megkezdése előtt

A Puskás Ferenc Stadion, azaz az egykori Népstadion jelenlegi állapota

A Puskás Ferenc Stadion, azaz az egykori Népstadion jelenlegi állapota

Weichinger Károly és munkatársainak meg nem valósult terve a Népstadion öltözőépületére

A Népstadion félbemaradt felső karélya a belső folyosó végét lezáró erkéllyel

A Népstadion madártávlatból

A Népstadion háromemeletesre alacsonyodott tornya

Szocreál részletek a Népstadion tornyán

A Népstadion kereszttengelyében elhelyezett Dromosz archív felvételen

A Népstadion eredeti kijelzője a legendás meccs idején

A Népstadion mai kijelzője

népstadion index

A Népstadion dromosza ma, a háttérben a zsiráfokkal

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317