Logomain

Városreceptek a Balkánon: Szkopje

By Kovács Dániel 2011. szeptember 16. 09:52

szerk at hg dot hu

E65_skopje_northern_bypass_120130603-19838-1xzws9c.gallery

Az E65 részlete Szkopjétől északra

Tange20130603-19838-1omgdq6.gallery

Kenzo Tange és csapata a szkopjei belváros makettjével

Garasz20130603-19838-jjg72m.gallery

A GMS Project ingatlanbefektető által tervezett belvárosi parkolóház

Emlekmu20130603-19838-1gwpq6y.gallery

A Millenniumi Kereszt és a Proeski-kút, Szkopje.

Terez20130603-19838-aw4q7f.gallery

Teréz Anya Emlékháza, Szkopje

Nagy_sandor20130603-19838-swe0vk.gallery

A Lovas harcos szobra a belvárosban, építés közben

Bus20130603-19838-1i5agb4.gallery

Egy új emeletes busz Szkopjéban

Balett20130603-19838-1fy19h0.gallery

A Macedón Balett és Opera központja

Posta20130603-19838-1o64nf5.gallery

A szkopjei főposta, Janko Konstantinov munkája

Skopje-daut_pashin_hamam20130603-19838-vxpgik.gallery

Szkopje, a törökök által épített óváros

Gal20130603-19838-1hzn1gu.gallery

A Skopje 2014 beruházásai - galéria

120130603-19838-gv46kl.gallery

Skopje 2014 - épülő középületek a Vradar partján. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

220130603-19838-pt9v35.gallery

Skopje 2014 - félkész diadalív a belvárosban. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

320130603-19838-15jlens.gallery

Skopje 2014 - a Lovas harcos szobra. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

420130603-19838-1rvm63w.gallery

Skopje 2014 - részlet a Lovas harcos talapzatáról. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

520130603-19838-1asi565.gallery

Skopje 2014 - pavilon, a belsejében ölelkező bronzpárral. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

620130603-19838-17nvse7.gallery

Skopje 2014 - épülő középület a kész állapotot bemutató részlettel. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

Sosemvolt történelmet építenek Szkopje központjában 200 millió euróból, de más miatt is érdemes ismerni a macedón fővárost. <br/>

A régió egyik legnehezebb helyzetű országában folytatjuk a Balkán fővárosait építészet és design szempontjából vizsgáló, Belgráddal indított sorozatunkat. Az európai és atlanti integrációra törekvő országnak a görögök tesznek keresztbe folyamatosan, akik attól tartva, hogy Macedónia területi követelésekkel lép fel, nemcsak a hivatalos névválasztást lehetetlenítették el, de a NATO- és EU-csatlakozást is blokkolják, sőt, a zászlót és a címert is meg kellett változtatni követelésükre. A macedónok viszont besokalltak és a fővárosban nagyszabású építkezésekkel igyekeznek bizonyítani saját ősi és nemes mivoltukat – kétes eredménnyel.

A török időkből származó óváros Szkopjéban. Kép: Wikipédia

Pedig Skopje nagy múltjához nem fér kétség, hiszen a város központjában bárki megcsodálhatja a római kori Scupi erődítésének maradványait. Az időszámításunk szerinti első évezredben Scupi sokszor gazdát cserélt, néhány évszázadig bizánci légiók szállásaként szolgált, rövid időre pedig az első bolgár királyság székhelyének számított. A város és a régió feletti szerb-bolgár viszályokat a török hódítás hűtötte le: az ottomán sereg 1392-ben volnult be Szkopjéba és ötszáz évig nem is távozott. A város nagyszámú török emléke ennek az időszaknak köszönhető, jelentőségét azonban lassan teljesen elvesztette; a 19. századra alig tízezren laktak az akkor Üsküb névre hallgató településen.

Az első balkáni háborúban aztán a törököket végleg kiszorították Macedónia területéről, amelyet 1912-ben a Szerb Királyság foglalt el, a főváros nevét a szerb Skolpjéra változtatva. Több, hosszabb-rövidebb ideig tartó bolgár megszállástól eltekintve innentől Macedónia a szerbek irányította nagy balkáni konföderációs államok része lett, egészen 1991-is, a Jugoszláviából való kilépésig és a függetlenség kikiáltásáig. Az 1945-ös 160 ezerről a város népessége mára 668 ezerre nőtt; az ország népességének csaknem harmada itt él. 

A legnagyobb lehetőség: a Balkán logisztikai központja

Az E65 részlete Szkopjétől északra. Kép: Wikipédia

Az 1990-es évek óta Szkopje a Délnyugat-Balkán logisztikai központjaként próbálja pozicionálni magát. Bár a törökországi közúti útvonalak Szófia felé vezetnek, Szaloniki kikötőjéből Szkopjén át visz az út északnak, és a viszályok dúlta koszovói régiónál Macedónia kétségtelenül nyugodtabb üzleti környezetet kínál. A balkáni államok többségéhez képest az országnak jó az úthálózata; az észak-dél irányú 10-es európai korridor teljesen, a kelet-nyugati 8-as korridor részben már kiépült autópályaként, és ugyancsak részben elkészült az elkerülő gyűrű is Szkopje körül, így az átmenő forgalom már nem hajt be a városba. A 2006-ban Nagy Sándor nevére keresztelt szkopjei nemzetközi repülőteret, ahol néhány hónapja új terminált adtak át, ugyancsak cargo-bázissá bővítenék a jövőben.

A legügyesebb imázsépítés: a Rendezési Terv

Kenzo Tange és csapata a szkopjei belváros makettjével

1963. július 26-án, a hajnali órákban a Richter-skála szerinti 6,9-es magnitúdójú földrengés rázta meg Szkopjét és környékét. A katasztrófa több mint ezer halálos áldozatot és rengeteg sérültet hagyott maga után, a város épületeinek pedig 80%-át elpusztította. Az újjáépítést az ENSZ vette a kezébe, amelynek a hidegháború, a kubai rakétaválság és a Kennedy-gyilkosság káoszában kapóra jött a semleges Jugoszlávia segítségkérése, hogy bizonyítsa saját fontosságát. A város rendezési tervének elkészítésével a görög Doxiades építészirodát és a lengyel Adolf Ciborowskit bízták meg; utóbbi Varsó főépítészeként a háborúban szinte teljesen elpusztított város újjáépítéséért felelt korábban. A terv három fázissal számolt, és bár egyes részleteiben kissé elnagyoltnak bizonyult (a 2000 utáni időszakra például négymilliós lakosságot vizionált a városban), komplexitásával, átgondolt területgazdálkodásával értékesnek és maradandónak bizonyult. A belváros számára kijelölt 300 hektárra nemzetközi pályázatot írtak ki, amelynek pénzdíját 60:40 arányban az akkor már neves, a tokiói olimpiára több épületet tervező Kenzo Tange, illetve a zágrábi Miscevic és Wenzler építésziroda nyerte. Tange elképzelései csak részben valósultak meg; az ún. „Városfal” például, az a magasház-sáv, amely a belváros északi szélén a hideg szelektől védte volna a központot, csökkentett magassággal épült meg, az összetett „Városkapu” negyedből pedig a lábakra emelt új központi pályaudvar készült el. Az új lakóházak többsége a kor technikai színvonalán és stílusában épült, a középületek jó részét pedig nemzetközi táborok rakták össze, a románok kórházat, a lengyelek művészeti múzeumot emeltek. Az újjáépítés nagyjából 1980-ra fejeződött be, ebben az évben nagyszabású kiállítással tisztelegtek a munkák előtt Szkopjéban. (A munkákról bővebben ld. Jonathan Home összefoglalóját.) 

A legfontosabb kortárs közberuházás: Skopje 2014

Macedonia Timeless Capital Skopje 2014

A kizárólag állami és önkormányzati forrásokat használó Skopje 2014 program célja a belváros teljes rehabilitációja és a foghíjak beépítése. A kétszázmilliós összköltség több, mint Szkopje tavalyi büdzséjének háromszorosa. A rehabilitációt a város hiányzó építészettörténeti múltjának felidézésével, illetve néhány, a földrengésben elpusztult középület pótlásával kapcsolják össze, ezért amellett, hogy a készülő házak történelmi stílusát gondosan előírták (barokk, romantikus, klasszicista vagy bizánci), szimbolikus beruházások (diadalív, szobrok, gyaloghidak) mellett régebbi, modern lakóépületek homlokzatát is történelmi stílusokban építik újjá. A beruházás hatalmas lendülettel folyik, a stílusukban a szocialista realizmust idéző épületek lassan beterítik a belvárost. 

Csaknem kész az új Külügyminisztérium, a Nemzeti Színház, a Macedón Harcok Múzeuma és a levéltárnak is helyet adó Régészeti Múzeum. A projektet komoly kritikákkal illették országon belül és kívül is, egyrészt a historizáló esztétikai előírások miatt, másrészt, mert a beruházások költségvetése, a tervezők kiválasztása átláthatatlan. A készülő rengeteg szobor és emlékmű kizárólag a vezető politikai pártok ízlését tükrözi – a nemzeti vagy vallási kisebbségek létezésére például semmi sem utal a készülő új belvárosban.

A legfontosabb kortárs magánberuházás: a parkolóházak

A GMS Project ingatlanbefektető által tervezett belvárosi parkolóház. Kép forrása: build.mk 

Az elmúlt években Szkopjéban komoly magánberuházások indultak: megnyitott az első bevásárlóközpont, készülnek az újabbak, és számos lakónegyed is nő ki a földből, elsősorban török fejlesztőknek „köszönhetően”. Az építészeti minőség szinte soha nem éri el azt a szintet, hogy a nemzetközi sajtó is felfigyeljen – igaz ez még az olyan presztízsépületekre is, mint az új török és amerikai követség, vagy épp az említett újdonat reptéri terminál. Van azonban egy műfaj, ahol figyelemreméltó eredmények születnek: a parkolóház! A belvárosban mostanában tucatjával épülnek, és például a Központi Posta mellett épülő, 280 férőhelyes parkolóház építészetileg is figyelemreméltó – ugyanis az előírt historizáló homlokzatot a tömör falfelületen random módon szétszórt, négyzetes ablaknyílásokkal párosítja. Edouard François párizsi szállodájának hatása persze letagadhatatlan, de így is elismerésre méltó az ötletesség, amellyel az építészek kicselezik a kötelező merevséget.

A legérdekesebb aktualitás: az emlékművek

A Millenniumi Kereszt és a Proeski-kút. Kép: Wikipédia; FoSsiL-mk, skyscrapercity

A húsz éve független Macedónia, mint minden fiatal állam, emlékművek sorával támogatja nemzeti identitásának kialakítását. A legtöbb a Skopje 2014 során valósul meg, általában erősen historizáló stílusban, olyan hagyományos anyagokból, mint a márvány és a bronz. A város felett 2002-ben avatták fel a balkáni régió legmagasabb keresztjét, ami azért is érdekes, mert a lakosságnak közel ugyanakkora része (53%-a) ortodox keresztény, mint ahány muszlim (48%). A Jovan Stefanovski-Jean és az Oliver Petrovski tervei szerint emelt, 66 méteres építmény egy korábbi kereszt helyén magasodik, a tetejére lifttel lehet feljutni. Idén nyárra a hozzá vezető lanovka is elkészült, mindössze egy év alatt. A belváros egy másik érdekes emlékművel is kecsegteti a balkáni kultúra iránt érdeklődőket. Ez a „Balkán Elvise”, a 26 évesen elhunyt macedón énekes, Toše Proeski emlékére épített díszkút, azzal a fotóval, amely előtt a végzetes autóbalesetet követően sokezer macedón rótta le kegyeletét. Proeski 2007-es halálát követően nemzeti gyásznapot rendeltek el Macedóniában – ez is mutatja, hogy a kortárs popzene tőlünk délebbre egészen különleges társadalmi pozíciót tölt be.

A legnagyobb elvesztegetett lehetőség: Teréz Anya Emlékmúzeuma

Teréz Anya Emlékháza, Szkopje. Kép: Wikipédia

Macedónia leghíresebb újkori (és egyetlen Nobel-díjas) szülötte kétségtelenül Kalkuttai Szent Teréz, akit a helyi albán kisebbség tagjaként, az akkor Üsküb néven ismert Szkopjében látta meg a napvilágot 1910-ben. Mivel Teréz anyát mindenki albánként tartja számon, a macedón vezetés érthető módon saját múzeummal kívánta „visszaszerezni” a hírességet, ami viszont, mivel Teréznek és családjának semmi sem őrzi emlékét macedón földön, komoly problémákba ütközött. Az emlékház végül 2009-ben készült el annak a templomnak a helyén, ahol Terézt egykor megkeresztelték. Vangel Božinovski építész munkája meghökkentő keveréke egy balkáni lakóháznak, egy posztmodern kápolnának és egy rakás keresztény jelképnek a legmeglepőbb helyeken (például a homlokzatra applikált békegalambok formájában). Ha valaki ennek dacára felkeresi, külön kihívás lehet az épület előtt, az utcán található, leginkább női mellekre emlékeztető képződmények értelmezése. Ugyancsak figyelemreméltó ötletességgel helyezték el a hirdetést a szomszédos lakóházon.

A legkülönösebb építészeti szituáció: a nemzetközi konfliktus és a városkép

A Lovas harcos szobra a belvárosban. Kép: Junkie, skyscrapercity

Míg a kilencvenes években úgy tűnt, a görög-macedón vitákban egyértelműen a déli országé a meghatározó szerep, az utóbbi időben a macedónok átvették a kezdeményező szerepet. Bár köztudott, hogy a jelenlegi, szláv származású lakosságnak nincs különösebb köze az ókori Makedóniához, mostanában szinte mindent az ő nevére keresztelnek át – amit nem, azt az apjáéra, II. Fülöpére. A belváros közepén pedig idén a függetlenség nemzeti emléknapján felavatták azt a gigantikus, 14,5 méter magas, 30 tonna súlyú bronzszobrot, amely hivatalosan a „Lovas harcos” nevet viseli, de mindenki tudja, hogy valójában Nagy Sándort ábrázolja. A 9,4 millió euróba került emlékmű hatalmas méretének egyetlen célja van: lekörözni a görög kikötőváros és a közép-makedón régió központja, Szaloniki Nagy Sándor-szobrát. Görögország idén minden szóba vehető nemzetközi fórumon tiltakozott a „provokáció” ellen - hiába.

A legdesignosabb hely: az új emeletes buszok

Egy új emeletes busz Szkopjéban

Most már nem kell Londonig, sőt, még csak Berlinig sem utazni, ha valaki emeletes buszon szeretne tömegközlekedni. A Szkopjei Tömegközlekedési Vállalathoz a napokban megérkezett az elsőként megrendelt 149 busz, egyenesen Kínából, az igencsak elhasznált ukrán flotta leváltására. A Jutong vállalat által gyártott buszok 10,6 méter hosszúak, és 4,2 méter magasak, és 80 utast tudnak szállítani. A város összesen 202 buszt rendelt, a maradékot 2013-ig szállítja a kínai gyártó.

A legfontosabb elhanyagolt épület: a Szkopjei Kulturális Központ

A Macedón Balett és Opera központja. Fotó: markovskavesna, flickr.com

A földrengés utáni macedón építészet emlékei közül egyediségével és minőségével messze kimagasodik az 1979-ben elkészült Kulturális Központ, a helyi Opera és Balett otthona. Az alkalmi szlovén konzorcium, a Biro 77 tervei alapján készült, karakteres, sziklaszerű tömegekből összeálló, hófehér épület olyan évtizedekkel későbbi házakat előlegez meg, mint a norvég Snohetta oslói operaháza. A belül is izgalmas tereket rejtő kulturális központ sajnos elég rossz állapotban van. Szomszédságában évek óta, igen lassacskán épül a Skopje 2014 projekt talán egyetlen, kortárs formanyelvet használó beruházása, a Nemzeti Filharmonikusok székhelye egy 1200 fős és egy 300 fős előadóteremmel, Viktor Mihajlov építész tervei alapján.

Akire érdemes odafigyelni: a macedón modern építészek 

A főposta, Janko Konstantinov munkája. Kép: Wikipédia

Bár Szkopje a jugoszláv tagköztársaságok egyik legkisebb és legeldugottabb fővárosa volt, a nagy földrengést követően az államalakulat arculatát meghatározó modern építészet ide is elért, és mára (a nagy számban megmaradt törökkori emlékek mellett) a legértékesebb építészeti csoportot képezi. Ekkor tért vissza a városba a helyi modernizmus két meghatározó építésze, a Yale-en, Paul Rudolph stúdiójában tanult Gjorgji Konstantinovski és az Alvar Aaltónál, majd Los Angelesben munkát vállaló Janko Konstantinov. Munkáikra az expresszív formakezelés és a nyersbeton jellemző, valamint napjainkban a rendkívül elhanyagolt állapot. Konstantinovski két legjelentősebb épülete a belvároson kívül emelt, nyolcszögű tornyainak köszönhetően karakteres Városi Levéltár (1968), valamint a Goce Delčev nevét viselő diákotthon. Konstantinov a központban is jelentős projekteket kapott, mint az 1974-89 között, több ütemben felépült Telekommunikációs Központ és Főposta, amelynek tömbjét tán a közeli középkori bástyák, tán egy egzotikus virág, tán Oscar Niemeyer brazíliavárosi katedrálisa inspirálta.

design, építészet, városfejlesztés, kenzo tange, kortárs építészet, modern építészet, városreceptek a balkánon, szkopje, macedónia, biro 77, skopje 2014 Icon_print

Az E65 részlete Szkopjétől északra

Kenzo Tange és csapata a szkopjei belváros makettjével

A GMS Project ingatlanbefektető által tervezett belvárosi parkolóház

A Millenniumi Kereszt és a Proeski-kút, Szkopje.

Teréz Anya Emlékháza, Szkopje

A Lovas harcos szobra a belvárosban, építés közben

Egy új emeletes busz Szkopjéban

A Macedón Balett és Opera központja

A szkopjei főposta, Janko Konstantinov munkája

Szkopje, a törökök által épített óváros

A Skopje 2014 beruházásai - galéria

Skopje 2014 - épülő középületek a Vradar partján. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

Skopje 2014 - félkész diadalív a belvárosban. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

Skopje 2014 - a Lovas harcos szobra. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

Skopje 2014 - részlet a Lovas harcos talapzatáról. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

Skopje 2014 - pavilon, a belsejében ölelkező bronzpárral. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

Skopje 2014 - épülő középület a kész állapotot bemutató részlettel. Kép: Srdjan Adamovic, skyscrapercity

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317