Logomain

Városreceptek a Balkánon: Belgrád

By Kovács Dániel 2011. augusztus 17. 13:44

szerk at hg dot hu

Sou120130603-19838-6smi0f.gallery

Sou Fujimoto Architects: Beton Hala Waterfront Centre, Belgrád

Photo20130603-19838-at0n76.gallery

Az épülő Ada-híd Belgrádban

Saint_sava_et_partizan_stadium20130603-19838-p6petr.gallery

Belgrád, a Szent Száva templom, a Szerb Nemzeti Könyvtár és a stadion a távolból

Jugotours_beograd_dec_200320130603-19838-uzek3o.gallery

A Genex-torony, Belgrád nyugati kapuja

Image027gazela20130603-19838-ffd77x.gallery

A Gazela-híd, Belgrád egyik fő közlekedési ütőere

Belgrade_bypass20130603-19838-rgaubf.gallery

A Belgrádot elkerülő autópálya

Port-of-belgrade20130603-19838-17kch1f.gallery

A belgrádi kikötő helyére tervezett új városnegyed látképe

Narodno_pozoriste20130603-19838-gusqwu.gallery

A Nemzeti Múzeum épülete, Belgrád

Serb-milit-bomb-nato20130603-19838-1ald0e1.gallery

A Hadügyminisztérium szétlőtt épülete Belgrád központjában

Supermarket20130603-19838-kjhtxg.gallery

A Supermarket stílusos eladótere

Vodavoda_bottle20130603-19838-74zjsh.gallery

A Vodavoda stílusos üvegei nemzetközi hírnevet hoztak tervezőjüknek, Branko Lukicnak

Belgrad_index20130603-19838-15bsx2y.gallery

belgrád belgrád index

Hogyan boldogulnak a Balkán fővárosai design és építészet szempontjából, európai perspektívában? Első állomásunk Belgrád.

Nem is olyan régen még a gyanús üzleti ügyletek és a képeken festői, de elhanyagolt és élhetetlenül koszos sikátorok szinonimája volt a Balkán szó. A délkelet-európai régiót azonban a kontinens egyik potenciális húzórégiójaként tartják számon, hiszen a felzárkózáshoz komoly gazdasági fejlődésre van szükség. Ezt a helyzetet az építészet és a design terén eltérő módon kezelik országonként: akad, ahol neves nyugati mestereket hívnak meg saját európaiságuk bizonyítására, másutt a többezer éves nemzeti múlt sosem létezett emlékeit építik. A balkáni nagyvárosok receptúrái tanulságos, olykor szórakoztató, máskor elborzasztó történetek, amiket érdemes ismerni. Sorozatunkban ezeket mutatjuk be, egy-egy főváros esetében tíz helyi „leg” segítségével.

Belgrád, a Szent Száva templom, a Szerb Nemzeti Könyvtár és a stadion a távolból. Kép: Vlada Marinković, Wikipédia

A Financial Times 2007-ben Belgrádot nevezte meg A jövő délkelet-európai városának – egy cím, amelyet a belgrádi turisztikai és gazdasági hivatalok azóta is büszkén használnak. Nem csoda: alig néhány évvel jártak a Milošević-rezsim bukása után, a városban még a NATO-bombázás romjaival, egy kaotikus és véres demokratikus átalakulás közepén. A politikai helyzet azóta, ha lehet, Koszovó önállósodásával csak bonyolultabb lett, ám a design és az építészet terén Belgrád kétségtelenül vezető szerepre tör a régióban.

És bár a horvát, valamint a szlovén építészek messze nagyobb ismertségnek örvendenek a határokon túl, mint szerb kollégáik, az egykori Jugoszlávia területén ma is Szerbia a legnépesebb ország, és Belgrád az egyetlen valódi metropolisz. Ez valóban kivételes lehetőséget jelent, amit olyan ügyesen használnak a szerb fővárosban, hogy a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek már Budapest következő lehetséges riválisaként emlegetik. Egy helyszíni látogatás azonban könnyen meggyőzhet róla, hogy ez nem a közeli jövő.

A legnagyobb lehetőség: a jugoszláv főváros építészete

A Genex-torony, Belgrád nyugati kapuja (építész: Mihajlo Mitrovic, 1977). Fotó: Blago Tebi, Wikipédia

A szerb építészet legizgalmasabb és leginkább gyümölcsöző időszaka a második világháború utánra esik. Tito Jugoszláviájában a modern volt a támogatott formanyelv, így, míg Magyarországról aligha tudunk európai jelentőségű épületet említeni ebből az időszakból, Szerbia területén hosszan lehetne sorolni a valóban minőségi házakat, amelyek sok esetben a nemzeti büszkeség tárgyai is – mint a NATO-bombázás után újjáépített Avala-tévétorony, vagy a kihasználatlanul álló, de szépen karban tartott jugoszláv szövetségi palota. Belgrád egyébként jelentős épületekkel büszkélkedhet a két világháború közötti időszakból is; még a Balkán leghíresebb mestere, a szlovén Joze Plecnik is tervezett egy templomot itt. Nem meglepő, de a modern építészetben rejlő idegenforgalmi lehetőségeket még egyáltalán nem fedezték fel Szerbiában: az útikönyvek, turisztikai irodák tudomást sem vesznek róla.

A legügyesebb imázsépítés: nemzetközi pályázatok

Sou Fujimoto terve a Beton Hala átalakítására. Kép: betonhala.com

Tito halála után Jugoszlávia meggyengült, és szétesése elkerülhetetlenné vált, ám ehhez véres háborúk vezettek. Belgrád ma egy nagyságrendekkel kisebb ország fővárosa, ám így is a Balkán legvárosiasabb települései közé tartozik. Negyedszázadnyi hiátust követően az elmúlt időszakban két nemzetközi pályázatot is kiírtak a városban, és mindkettő fényes sikerrel zárult. Az Új-Belgrádban tervezett nemzeti tudományos- és kutatóközpont lábakra állított, lebegni tűnő épületét Wolfgang Tschapeller osztrák építész tervezheti, a régi hajóraktárak, a régi kikötői raktársor, a Beton Hala feletti multifunkcionális épületre kiírt versenyt pedig a japán Sou Fujimoto és a szerb ARCVS csapatai nyerték meg, fej-fej mellett. A sikeres pályázatok, és persze az imponáló végeredmények egyértelműen a magabiztos és bátor város képét közvetítik a külvilág felé.

A legkomolyabb probléma: közlekedés

A Gazela-híd, Belgrád egyik fő közlekedési ütőere. Fotó: Wikipédia

Kevés városban annyira nyilvánvaló, hogy mi az első számú probléma, mint Belgrádban. Az 1,6 milliós, 17 kerületből álló Belgrád régi és új oldalát mindössze két szélesebb híd köti össze a Száva felett, és elkerülő út híján ezeken halad át a Nyugat-Európát Törökországgal és Athénnal összekötő, X. számú pán-európai korridor forgalma is. Míg Új-Belgrádot kifejezetten autós forgalomra tervezeték, széles sugárutakkal, addig a régi városrészt a rajta és mellette haladó hatalmas forgalom szinte megfojtja. A város tömegközlekedése ráadásul alapvetően buszokon zajlik; a kötöttpályás közlekedés igen fejletlen. Az évtizedek óta tervezett metrónak mindössze két állomása készült el a kilencvenes években, de a háború miatt építése abbamaradt; jobb híján 2010-ben egy helyiérdekű járatot indítottak a meglévő két állomás kihasználására. A közlekedési helyzet normalizálása még évtizedekbe telhet.

A legfontosabb közberuházás: a belgrádi elkerülő autópálya

A Belgrádot elkerülő autópálya; jelenleg csak a Dobanovci-Orlovaca szekció használható.

Az ország első számú közlekedési beruházása, megelőzve a X. számú autópálya-korridort és a belgrádi metrót is. A 69 kilométer hosszú, a várost délről átölelő út közel két évtizede épül, de a munkálatok csak 2005 körül gyorsultak fel. A beruházás teljes költségét 543 millió euróra becsülik. A három fő szakaszból egyelőre csak a B egy részét adták át 2008-ban, a második fele pedig jövőre készül el. A legbonyolultabb C szakaszon négy alagutat és 40, esetenként több száz méter magas viaduktot kell majd építeni, valamint egy hidat a Dunán. A befejezés tervezett időpontja 2017; ha átadják, az elkerülő jelentősen enyhíthet a belgrádi belváros komoly lég- és zajszennyezettségi problémáin.

A legfontosabb magánberuházás: Luka Beograd

A belgrádi kikötő helyére tervezett új városnegyed látképe. Kép: Luka Beograd

Belgrád talán az egész régió legmeggyőzőbb magánberuházásával büszkélkedhet – már csak az kell, hogy az álom valóra is váljék. A város jelenleg használt kikötőjét 1957-től kezdték kialakítani, az óváros északi részén. Az évente hárommillió tonnás cargoforgalmat lebonyolító, 300 ezer négyzetméternyi fedett és 650 ezer négyzetméteres nyitott tárolóhellyel rendelkező területet nemzetközi építészcsapat közreműködésével kívánják világszínvonalú városnegyeddé alakítani tulajdonosai, Milan Beko és Miroslav Mišković szerb üzletemberek. Az impozáns rendezési tervet Daniel Libeskind irodája készítette, a Gehl Architects közreműködésével, és a projektnek olyan neves támogatókat sikerült megnyerni, mint Colin Fournier brit építész, vagy a fiatal kora ellenére nemzetközi hírnevet szerzett designer, Slavimir Stojanović. Bekót azonban az utóbbi időben korrupciós és a maffiával kapcsolatos vádak érték, és a fokozódó nyomás hatására június végén megvételre ajánlotta a belgrádi kikötőben szerzett részesedését, illetve az elkészült tervdokumentációt a városnak, beszerzési áron – ami könnyen az impozáns álom végét jelentheti.

A legérdekesebb aktualitás: Ada-híd

Az épülő Ada-híd. Kép: savabridge.com

A világ leghosszabb egypilonos kábelhídja lesz a belgrádi Ada-híd, amikor – várhatóan 2012-ben – átadják. A 996 méter hosszú szerkezete a Ciganlija nevű sziget (az Ada szó szigetet jelent) északi részére telepített, 200 méter magas betonoszlop tartja majd, 80 kábellel. A látványosságnak sem utolsó átkelő egy, egyelőre csak részben elkészült belső körúthoz kapcsolódik majd. A szerb főrárosban egy másik, világrekorder építkezés is zajlik: a kívülről már elkészült, belülről beton Szent Száva templom (ld. a cikk első képét) a földgolyó legnagyobb ortodox temploma lesz.

A legnagyobb elvesztegetett lehetőség: Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum épülete. Fotó: TheMiner, Wikipédia

Az 1844-ben alapított Szerb Nemzeti Múzeum Belgrád óvárosának központi terén, egy eklektikus bankszékházban működik. Azaz működne, ha annak állapota ezt lehetővé tenné. A rendkívül lepusztult ház miatt azonban a múzeum majd egy évtizede zárva tart, legfeljebb kis ideiglenes kiállításokra nyit ki. Emiatt lényegében láthatatlan a Balkán egyik legjelentősebb történelmi és képzőművészeti gyűjteménye (a múzeum gazdag festményanyagában többek közt Renoir 22 és Degas 15 munkája található). 2010-ben végre pályázatot írtak ki a felújítás koncepciójának elkészítésére, amelyet Vladimir Lojanica, a belgrádi egyetem építészkarának professzora nyert meg. Hogy a munkálatok elkezdésére mikor lesz pénz, nem tudni; az idei nyáron a múzeum illetékesei jobb híján Belgrád bevásárlóutcáját használják kiállítótérként a legfontosabb festmények másolataival.

A legkülönösebb építészeti szituáció: a NATO-romok

A Hadügyminisztérium szétlőtt épülete Belgrád központjában. Kép: Wikipédia

A NATO 1999-es bombázását követően mementóként megőrzött vagy a pénz hiányában romos állapotban hagyott épületek sorsa meglehetősen visszás. A turisták lelkesen szörnyülködve fotózzák őket, a helyiek pedig igyekeznek nem venni róluk tudomást. A televízió épületénél, ahol több ember lelte halálát az összeomló épületrész alatt, rendszeresen megemlékezéseket tartanak. A Nikola Dobrovic tervezte, építészetileg is figyelemre méltó Hadügyminisztérium hatalmas duplaépülete, amely kapuszerűen keretezi a Nemanjina sugárutat, hátborzongató módon őrzi a precíziós bombák emlékét. Épen maradt toronyépületében egyébként a mai napig dolgoznak.

A legdesignosabb hely: Supermarket 

A Supermarket stílusos eladótere. Kép: supermarket.rs

2009 elején nyitott meg a Supermarket, mégpedig a hajdani Jugoszlávia első nagyáruházának épületében, a Visnjiceva 10. alatt. Az 1400 négyzetméteres épületben design- és divatüzlet, bár, wellnessközpont és hajszalon, plusz egy étterem is helyet kapott, csábító célpontot kínálva a legtrendibb helyieknek és turistáknak. A kimódolt, az ipari épületbelsők esztétikáját a jugós nosztalgiával és a kortárs minimalista designnal ötvöző átalakítást a neves reMiks designműhely tervezte. A Supermarket rendszeresen ad helyet kiállításoknak, és ez az egyik központi helyszíne a város legfiatalabb designfesztiváljának, a 2009 óta megrendezett Mikser Design Expónak.

Akire érdemes odafigyelni: fiatal szerb designerek

A Vodavoda stílusos üvegei nemzetközi hírnevet hoztak tervezőjüknek, Branko Lukicnak. Kép: Vodavoda

A Supermarket korántsem egyetlen jele annak, hogy Szerbiában pezseg a designélet. A Belgrádi Design Hét évről évre világhírű alkotókat lát vendégül. Ami a lengyeleknél Ross Lovegrove felesége, Miska Miller-Lovegrove, az Szerbiában Ivana Purić, azaz Mrs. Rashid – a világhírű designer, Karim Rashid neki köszönhetően visszatérő vendég az országban, sőt, Belgrádban több megvalósult munkája is van. A szerb designnak nem csak ő, hanem a konyhai kiegészítőket gyártó neves német-szerb márka, a Zepter is hírét viszi, de a fiatal tervezőket sem kell félteni. A 2009-es milánói designhéten Konstantin Grcic, a szerb származású német designer válogatásában 10 fiatal formatervező mutatkozhatott be; a Creative Space Serbia azóta segíti a helyi tehetségek nemzetközi boldogulását. A határokon túl is ismert szerb designerek közül kiemelkedik Branko Lukic, a Vodavoda ásványvíz arculatának tervezője és a New York-i Nonobject stúdió alapítója, az innovatív termékeiről ismert Damjan Stankovic, Jovana Bogdanovic és Marko Vuckovic ipari formatervezők, valamint Marko Mitanovski, a Belgrádban diplomázott, de Londonban élő divattervező.

design, építészet, daniel Libeskind, magazin, szerbia, belgrád, balkán, branko lukic, szerb építészet, damjan stanković, mihajlo mitrovic, szerb design, nikola dobrovic, ada-híd, damjan stankovic, jovana bogdanovic, marko vuckovic, marko mitanovski, városreceptek a balkánon Icon_print

Sou Fujimoto Architects: Beton Hala Waterfront Centre, Belgrád

Az épülő Ada-híd Belgrádban

Belgrád, a Szent Száva templom, a Szerb Nemzeti Könyvtár és a stadion a távolból

A Genex-torony, Belgrád nyugati kapuja

A Gazela-híd, Belgrád egyik fő közlekedési ütőere

A Belgrádot elkerülő autópálya

A belgrádi kikötő helyére tervezett új városnegyed látképe

A Nemzeti Múzeum épülete, Belgrád

A Hadügyminisztérium szétlőtt épülete Belgrád központjában

A Supermarket stílusos eladótere

A Vodavoda stílusos üvegei nemzetközi hírnevet hoztak tervezőjüknek, Branko Lukicnak

belgrád belgrád index

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317