Logomain

Gyógyító design

By Zsély Anna 2011. augusztus 8. 10:15

szerk at hg dot hu

Svennevenn_markandlaura20130603-19838-1hqslre.gallery

Az oslói Rikshospitalet_1

Markandlaura_egybe20130603-19838-slahf6.gallery

Az oslói Rikshospitalet_2

Markandlaura20130603-19838-wkkqcy.gallery

Az oslói Rikshospitalet_3

Espoo_hospital_120130603-19838-22waqf.gallery

Espoo Hospital, Finnország kórház

Espoo_hospital_220130603-19838-1vh7n8x.gallery

Espoo Hospital Finnország kórház

Taniyama_korhaz_220130603-19838-1cyiuv4.gallery

Taniyama kórház Japán Nikken Sekei

Taniyama_korhaz_120130603-19838-13pwzb0.gallery

Taniyama Kórház Japán

A jövő kórháza inkább luxushotelre emlékeztet, és természetesen interaktív lesz.

A jó közérzet mellett a gyógyulást is befolyásolhatja, ha a kórházakban is odafigyelnek a környezetpszichológia eredményeire. Az eddigi szigorú funkcionalitással szemben célravezetőbbnek bizonyulhat a praktikum és a design együttműködése.

Hatalmas, faluszerű kép tárul a látogató elé, ha az oslói Rikshospitalet területére vetődik: bájos főutcát lát szökőkutakkal, szobrokkal és zongorával (!), lámpavasakról lógó futónövényekkel. A kórtermek a kertre vagy a fjordokra néznek, a várótermekben televízió és csocsóasztal űzi el az idegességet, a gyerekosztályhoz pedig a játszótér mellett saját iskola tartozik. Arvid Ottar, a kórház egyik főépítésze drámai tömörséggel fogalmazta meg a humanisztikus kórház lényegét: „emberek építették embereknek”.

Nem valószínű, hogy sok olyan hely van, ahol fontosabb lehet a környezetpszichológia fejleményeinek gyakorlati alkalmazása, mint az egészségügyi intézményekben. Folyamatosan szaporodnak a kutatási eredmények, amelyek alátámasztják a világítás, a színek vagy akár a kórterem tájolásának gyógyulásban játszott szerepét. Az orvosok és designerek közül egyre többen hangoztatják, hogy a praktikus szempontok mellett legfőbb ideje teret engedni az esztétikai aspektusnak is.

Milyen szempontokat mérlegelnek a „designkórház” esetében a klasszikus elvárások mellett?

Az Alzheimeres betegek ápolására specializálódott Hearthstone alapítója, Dr. John Zeisel szerint alapvető követelménynek számít a tájékozódás megkönnyítése. Kevesebbet szoronganak a betegek, ha könnyen el tudják magukat helyezni térben, ám ha eltévednek, stressz éri őket és emelkedik a kortizolszintjük, ami lassíthatja a gyógyulást. Hátrányosan befolyásolhatja a felépülés menetét a kórházak többségére jellemző zajszint is, ezért még a tervezés során érdemes nagyobb figyelmet fordítani az épület akusztikájára.

Csökkenthető viszont a stressz a jól megválasztott színek segítségével, amelyek hangulatra gyakorolt pozitív hatása régóta köztudott. Ahány osztály, annyi szín: az élénk, stimuláló piros például kerülendő az intenzív osztályon, míg a derűt sugárzó sárga feldobja a várótermeket és a folyosót – a tájékozódásban nyújtott szerepről nem is beszélve. Nagy gonddal kell azonban megválasztani az intenzitást: a kék bizonyos árnyalatai például megnyugtatóak, mások nyomasztóak és depresszívek lehetnek. Ráadásul olyan részleteket is szem előtt kell tartaniuk a tervezőknek, hogy a fekvőbetegek az idő jelentős részében a plafont látják, így onnan sem szabad sajnálni a festéket. A plafon bámulását ellensúlyozhatja azonban a parkra, fákra néző kilátás: a zöldre látó páciensek bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak. Érthető, hogy a környezetpszichológusok szerint hozzáférhetőbbé kell tenni a kórházhoz tartozó zöldterületeket és kerteket.

Jól ismert a művészet terápiás hatása is – alkotóként és befogadóként egyaránt. Utóbbira építve a brit Paintings in Hospitals alapítvány például már 1959 óta foglalkozik festmények kölcsönzésével és interaktív művészeti projektekkel, teszi mindezt kifejezetten egészségügyi intézményekben. Több tanulmány igazolta ugyanis, hogy a betegek által szépnek ítélt képek szemlélése enyhíti a fájdalmat, sőt, akár a kórházban tartózkodás idejét is megrövidítheti. Egy 2007-es kutatás pedig kimutatta, hogy nemcsak a betegek élvezhetik a klinikára bevitt művészet előnyeit: a képek a személyzeti morált is javítják. Főleg a tájképeket ábrázoló alkotásokat és az impresszionista festők műveit használják „gyógyászati” célra, de Leonardo da Vinci és Botticelli is eredményesen szerepeltek Olaszországban. Magyarországon elsősorban magánklinikákon látni a folyosókon lógó festményeket, de sajátos módon a pszichiátriai intézményekben is gyakoriak az ilyen „minimúzeumok”, ahol általában a kezelés részeként művészeti foglalkozásokon résztvevő páciensek művei díszítik a falakat.

Különösen nagy jelentősége lehet a színeknek és a képeknek a gyerekosztályokon. Ezt felismerve belsőépítészek, designerek és terapeuták közös munkája alapján újították fel Berlinben az Evangelisches Königin Elisabeth Krankenhaus gyermekpszichiátriai osztályát. Az Elise Island névre keresztelt intézményben tudatosan használták fel a designt a gyerekek gyógyításában, sajátos mesevilágot felépítve az érkező kis pácienseknek. A szigetet idéző, kreatív tér köré olyan legendát is kreáltak, amely biztonságérzetet nyújt. A visszajelzések szerint a felújítás eredményes volt, az orvosok beszámolói szerint ugyanis azóta nyugodtabbak és kevésbé agresszívek a gyerekek.

Már a kórházi köpenyek tervezésekor is akadnak próbálkozások a funkcionalitás átlépésére. Természetesen továbbra is olyan alapvető elvárásoknak kell megfelelniük, mint a megfelelő anyag, ami egyszerre takar és szellőzik. Fontos szempont, hogy az orvos könnyen és gyorsan hozzáférhessen a beteg testéhez a vizsgálatok alatt, ugyanakkor a páciens méltósága akkor se sérüljön a túl bő köpeny miatt, ha éppen látogatói érkeznek. A kórházi öltözék újraálmodására már 1999-es példát is találunk, amikor egy New Jersey-i egyetem klinikája Nicole Miller designerre bízta a köpenyek átalakítását. 2004-ben vallás és design találkozott egy portlandi intézmény falai között, ahol a muszlim nők számára alkottak földig érő, mindent takaró darabot, tavaly pedig maga Diane von Furstenberg tervező is bekapcsolódott egy clevelandi klinika köpenytervezési projektjébe.

Úgy tűnik, az egészségügyi előnyök mellett pénzügyileg is megéri áldozni a designra. Jól példázza a gazdasági kérdések modellezését az egy beteg-egy kórterem koncepció. Nem luxuskiadás a természetes fényben úszó, tágas magánkórterem, egymás nyakába lihegő betegtársak és szorongó orvosok nélkül, mivel hosszútávon az ilyen „extrák” csökkenthetik az egészségügyi kiadásokat. Az ilyen kórtermekben kisebb a fertőzésveszély, a zaj, és csökken annak a valószínűsége is, hogy összekeverik a betegek diagnózisát és kezelését. Ezek az előnyök annyival redukálják a költségeket, hogy a befektetés három éven belül megtérül.

Milyen újdonságokat hozhat a jövő kórháza? A kérdés megválaszolásához az interaktivitás a kulcsszó: az egészségügyi intézmények mint intelligens terek jelennek meg, ahol az információ az eddiginél sokkal könnyebben hozzáférhető. Ezen a szakemberek szerint a dolgozók számítógéphez kötöttségének megtörése változtathat, amit pedig a kórház területén bárhol hozzáférhető interaktív felületek tennének lehetővé. Így a betegek kezeléséhez szükséges információ nincs helyhez kötve, ami a kezelés menetének felgyorsítása mellett megkönnyítené a szakmai konzultációt is. Az okos kórházi ágy a fiziológiai mutatók dokumentálása mellett a gyógyszeradatokat is tartalmazná, amelynek ellenőrzésével a koncepció szerint csökkennének a páciensek összekeveréséből fakadó félregyógyszerezések.

építészet, kórház, középület, zsély anna, gyógyító design, környezetpszichológia a kórházakban Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317