Logomain

Károly herceg, a visszatérő mumus

By Ongrádi Melinda 2011. július 14. 14:08

szerk at hg dot hu

Poundbury_120130603-19838-qalhtq.gallery

Poundbury, az életre kelt skanzen

Poundbury_220130603-19838-1o1q2nq.gallery

Poundbury, az életre kelt skanzen

Poundbury_320130603-19838-1t27vuc.gallery

Poundbury, az életre kelt skanzen

Poundbury_420130603-19838-5gu1l0.gallery

Poundbury, az életre kelt skanzen

Karoly_herceg20130603-19838-1i19z8g.gallery

Károly herceg a Prince's Trust 35. születésnapjára rendezett partin

Chelsea_barracks_120130603-19838-8fwvqs.gallery

A Chelsea Barracks Richard Rogers-féle tervei

Chelsea_barracks_220130603-19838-1w2j4.gallery

A Chelsea Barracks Quinlan Terry-féle alternatívája

Chelsea_barracks_320130603-19838-1uzpktq.gallery

A Chelsea Barracks Richard Rogers-féle tervei

Chelsea_barracks_420130603-19838-1oer91m.gallery

A Chelsea Barracks legújabb verziója

Chelsea_barracks_720130603-19838-g8kg0u.gallery

A beépítési terv az épületmagasságokkal, illetve a Rogers-féle és az elfogadott terv épületeinek magassági viszonyai

Egyre nagyobb befolyást gyakorol Nagy-Britannia kortárs építészetére a walesi herceg: a kérdés csak az, ez jó-e vagy rossz?

Legalábbis a kortárs építészet híveinek szemében egészen biztosan ebbe a skatulyába került a kulturális örökség védelme iránt hírhedten elkötelezett brit trónörökös, aki nemrég újabb győzelmet zsebelhetett be: Westminster városi tanácsa elfogadta a Chelsea Barracks londoni lakónegyed Károly által is támogatott terveit, miután korábban a sztárépítész Richard Rogers által benyújtott javaslatot a herceg örökségvédő alapítványának nyomására elvetették.

Úgy tűnik, a szervezet, a Prince's Foundation for the Built Environment (A Herceg Alapítványa az Épített Környezetért) egyre nagyobb jelentőségre tesz szert: szívesen alkalmazzák tanácsadóként helyi közösségek, és tevékenysége a kormányzat lokalista, a helyi értékeket hangsúlyozó törekvéseihez is passzolni látszik. Kérdés azonban, mennyire lesz kedvező hatással a brit építészet alakulására a felülről jövő, kéretlen befolyás?

Az önjelölt építészeti szakértővé avanzsált herceg első szárnypróbálgatásai a nyolcvanas évek elejére tekintenek vissza. Egy alkalommal például a RIBA, a Brit Építészek Királyi Intézetének 150 éves fennállását ünneplő banketten kezdte el sértegetni vendéglátó házigazdáit, a National Gallery bővítését pedig egyenesen egy hatalmas pattanáshoz hasonlította, bár annak építészei korábban éppen történelmi környezetbe tervezett munkáikkal szereztek maguknak elismerést. A trónörökös kéretlen véleménynyilvánítása egy-egy projekt kapcsán sokszor azzal a következménnyel járt, hogy a befektetők egyszerűen egy adott stílusban alkotó építészeket kerestek, függetlenül attól, azok tehetségesek-e vagy nem.

A herceg igen aktívnak mutatkozott választott küldetése terén: könyvet adott ki, kiállítása volt a Viktória és Albert Múzeumban, az építészetet a hagyományos szemlélet alapján oktató iskolát alapított, és Perspectives néven saját folyóiratot indított. 1988-ban pedig megbízta Leon Krier város-teoretikust, hogy készítsen terveket egy új város, Poundbury létrehozásához.

A Chelsea Barracks elvetett, Rogers-féle tervei... (Kép © Rogers Stirk Harbour + Partners)

A folyóirat nem ért el zajos tömegsikert, így hamarosan megszűnt, és az építészeti iskolát sem ostromolták a hallgatók – tevékenysége a herceg alapítványának szintjére korlátozódott. A Károly körül csoportosult építészeti holdudvar ugyanakkor aktívan belevetette magát a kortárs építészet ügyébe, Rowan Moore építészeti szakíró szerint "egyenesen a Borgiákat megszégyenítő cselszövésekbe bonyolódott". A nagyberuházásokba való beavatkozás azonban sokszor azzal járt, hogy évekkel elhúzódott a folyamat, mindeközben a befektetőknek sikerült addig csűrni-csavarni az építési szabályozást, amíg a kezdeti paramétereknél is többet kipréseltek az építési helyszínből. Ez történt például a londoni Paternoster Square esetében, a Szent Pál katedrális szomszédságában, ahol az eredeti elképzelést azzal a kifogással támadták meg, hogy az építendő ház túlságosan nagy. Végül többéves huzavona után a kortárs épület helyett egy klasszicista ház készült el - amely azonban még a korábban tervezettnél is gigantikusabb lett.

A Quinlan Terry-féle verzió (Kép © Quinlan Terry)...

És a most elfogadott változat; az alsó kép a Rogers-féle és a jelenlegi épületmagasságokat szemlélteti (Kép © Qatari Diar, Chelsea Barracks Action Group)

A kezdetekben e konzervatív irányzat értő fülekre talált: a Thatcher-érában erősen jellemző volt a hajdani dicső múlt iránti nosztalgia, az építészek pedig a 60-as évek fiaskói után nem örvendtek túl nagy népszerűségnek. A hagyományok mellett több érv is felsorakozott: hogy az emberek vonzódnak a történeti építészet formáihoz, vagy hogy a századokkal korábbi korok építészete harmóniában van az univerzum törvényeivel. A herceg által kedvelt, Nagy-Britanniában napjainkban is népszerű, klasszicista stílusban alkotó építészek keze alól a mai napig sorra kerülnek ki a legkonzervatívabb ízlést is kielégítő vidéki udvarházak a gazdag briteknek, vagy éppen új városrészek a vidéki kisvárosokba vagy a nagyvárosok kertesházas negyedeibe.

Bár sokan felemelték szavukat az építészet ügyeibe való felsőbb beavatkozás ellen, kifogásolva, hogy Károly visszaél származásából eredő befolyásával, továbbá, bár élvezettel támad meg másokat, saját magával kapcsolatban nem hajlandó önkritikát gyakorolni, szavaik azonban süket fülekre találtak.

A Chelsea Barracks esetében a trónörökös levélben egyenesen Katar uralkodójához fordult: a telek tulajdonosa, a Qatari Diar ugyanis az Öböl-államban uralkodó család tulajdonában van. A herceg, sürgetve Richard Rogers terveinek elvetését, a rá jellemző patetikus stílusban egyenesen úgy fogalmazott: a beruházás „gigantikus kísérlet fővárosunk lelkének leglényegével”. Mindjárt egy alternatív tervváltozatot is bemutatott, amelyet a mai klasszicista építészek atyjaként számon tartott Quinlan Terry és fia, Francis jegyeztek. Bár utóbbiak nem kaptak megbízást, Rogers tervét azonban elvetették, és végül a Squire and Partners, Dixon Jones és Kim Wilkie tájtervező közös koncepcióját fogadták el, amely a György- és Viktória-korabeli teraszok és terek erényeit igyekezett feleleveníteni.

A Chelsea Barracks-ügy kapcsán a helyiekből szerveződött egy csoport Chelsea Barracks Action Group néven – ennek tagjai azonban nem lehetnek maradéktalanul boldogok a győzelemmel: a végül elfogadott terv ugyanis semmivel sem kevésbé gigantikus, mint a Rogers-féle koncepció (a mellékelt képeken is látszik, hogy az új épületek szinte semmivel sem lesznek alacsonyabbak, mint a régi elképzelés). Igaz, a stílus más, de a majdan megépítendő épületek magassága nem csökkent 30 méter alá. Hacsak nem sikerül meggyőzni Boris Johnson polgármestert a beavatkozásról, ez a kérdés valószínűleg eldőltnek tekinthető.

Poundbury, az éltre kelt skanzen (Kép © MarilynJane, flickr.com)

Poundbury, a történeti modellváros viszont nem az akadályoztatásról, hanem az építésről szól. Bár megjelenése összességében leginkább egy történeti stílusokból összekevert skanzenre emlékeztet, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy számos olyan alapelvet megtestesít, amelyek önmagukban előremutatóak. Ilyen például, hogy nem választják szét a lakó- és irodai funkciókat, a beépítés sűrűbb egy átlagos kertvárosénál, ami a fenntarthatóság és a közösségi élet szempontjából is kedvező, és sok a gyalogos zóna. A modell a vásárlók körében vonzó alternatívának bizonyult a piaci alapú tömeges lakásépítés sokszor lélektelen termékei mellett, és a lakáspiacon is sikeres – a település határában buzgó építkezés folyik, amely megpróbálja kielégíteni az igencsak megugrott keresletet. A stílus persze más kérdés: a történelmi cicomába öltöztetett mai házak, az építkezés során előtűnő acélvázak látványa a kulisszák mögött valóban ellentmondásos. Azt pedig még a herceg legelszántabb híveinek egyike is elismeri: még a legvadabb képzelettel is nehéz felfedezni az együttesben a dorseti építőhagyományokat…

Poundbury, az éltre kelt skanzen (Kép © MarilynJane, flickr.com)

Úgy tűnik, az ötlet mégis követőkre talált: az Alapítvány képviselte elveket alkalmazzák több dorseti lakónegyed építésénél, a szervezet pedig egyfajta tanácsadó-tudásbázis szerepét kezdi betölteni. Erre pedig igencsak nagy az igény: arra a kérdésre, hogyan elégítse ki a vidéki Nagy-Britannia építészete a kor kihívásait, a mai építtetői és megrendelői igényeket eredeti arculatának megőrzésével, kevés az elfogadható válasz. Így nem véletlen, hogy több településen folynak az Alapítvány bábáskodásával zajló fejlesztések, és a szervezetet még olyan beruházó cég is felkérte egy történeti környezetben zajló projektjéhez, mint a kortárs létesítményekről elhíresült First Base.

Károly herceg tevékenysége tehát akár még jóra is vezethetne – megítélése mégis kérdéses. Egyes szakemberek egyenesen attól félnek, hogy a herceg befolyásának köszönhetően saját képére formálja majd a vidéki Nagy-Britanniát. Rowan Moore építészeti szakíró szerint a hercegnek nem szabadna nevét és a státusából eredő befolyást arra használni, hogy politikai szándékokat, karriereket, sőt, életeket befolyásoljon. „Lehet, hogy néha igaza van, néha nem, de nem ez a lényeg” – fogalmaz Moore. „A RIBA igazi mazochista gesztussal meghívta őt a fennállásának 175. évfordulóján rendezett ünnepségre – beszédét hallgatva egyre nőtt bennem az ingerültség a sok sületlenség hallatán. Olyan ostobaságokén például, mint hogy minden mai építész gyűlölné a természetet! Mégsem volt lehetősége senkinek, hogy ellentmondjon neki – a herceg pozíciója védelméből támad, majd újra vissza is húzódik rejtekébe.”

Károly herceg tehát a jelek szerint igencsak komoly befolyást gyakorolhat a kortárs brit építészetre - a kérdés csak az, vajon előre vagy hátrafelé viszi-e annak ügyét.

károly herceg, poundbury, chelsea barracks, kulturális örökségvédelem, kortárs britépítészet, the prince's foundation for the build environment, klasszicista építészek Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317