Logomain

Az eltűnt idő nyomában: Kossuth tér, 2011

By Kovács Dániel 2011. június 29. 14:40

szerk at hg dot hu

Cikkep120130603-19838-lqg7up.gallery

A Kossuth tér a két világháború között, leaszfaltozva

Andrassy_cikkep20130603-19838-1m2a0yp.gallery

Az Andrássy-szobor felavatását követően és a Tanácsköztársaság idején

Kossuth_fortepan20130603-19838-1p1f4d5.gallery

Horvay Kossuth-szobra az avatás után, illetve a bontást követően Dombóvárott

Varoskepek_kossuth_ter_2006_okt_18_09520130603-19838-10nqov0.gallery

Ideiglenes köztéri installációja: a kormány koporsója 2006. októberében

Index20130603-19838-y591wl.gallery

kossuth tér 2011 index

Kossuth_kossuth_420130603-19838-4en8in.gallery

Kossuth szobra a budapesti Kossuth Lajos téren

Kossuth_voros_grof220130603-19838-4t8zls.gallery

Kossuth tér - Varga Imre: Károly Mihály szobra (1975)

Kossuth_kossuth20130603-19838-1xfw22e.gallery

Kossuth tér - A névadó Kossuth-szobor 1952-ből

Kossuth_kossuth_320130603-19838-1od3kin.gallery

Kossuth tér - A Kossuth-szobor hátulról

Kossuth_zaszlotarto20130603-19838-71igdi.gallery

Kossuth tér - A 2006-ban készült zászlótartó

Kossuth_lugossy_220130603-19838-13g3mrh.gallery

Kossuth tér - Lugossy Mária 1996-os emlékműve, a Forradalom lángja

Kossuth_56_120130603-19838-1c9dxd4.gallery

Kossuth tér - A POFOSZ forradalmi emlékműve a Forradalom lángjával átellenben

Rakoczi120130603-19838-1drpitr.gallery

Kossuth tér - Az 1937-ben felavatott Rákóczi-szobor, Pásztor János műve

Kossuth_agrarok20130603-19838-1mtrsbh.gallery

Kossuth tér - Vidéki fiatalok az ötvenes évekből az Agrárminisztérium előtt

Kossuth_tabla20130603-19838-85ux1e.gallery

Kossuth tér - Az MDF 1989-es emléktáblája a sortűz áldozatainak

Kossuth_56_2a20130603-19838-kmw2fm.gallery

Kossuth tér - Callmeyer Ferenc emlékműve ugyancsak a sortűz áldozataira emlékeztet

Kossuth_miniszterium20130603-19838-1jgl088.gallery

Kossuth tér - Az agrárpanteon a minisztérium árkádjai alatt

Kossuth_nagyatadi20130603-19838-oy0irp.gallery

Kossuth tér - Nagyatádi Szabó István 1932-es szobrát 1990-ben állították vissza

Nagy_imre120130603-19838-62982x.gallery

Kossuth tér - A térre néző, 1996-os Nagy Imre-emlékszobor

Radnoti220130603-19838-1y9y2dk.gallery

Kossuth tér - József Attila, Marton László szobra 1980-ból Andrássy helyén üldögél

Kovacsbela120130603-19838-ptvqea.gallery

Kossuth tér - A Kovács Béla kisgazda politikust ábrázoló szobor Kligl Sándor munkája

Gal20130603-19838-1atlzh6.gallery

Kossuth tér: szoborleltár 2011-ből

A közeljövőben végre átalakulhat a Kossuth tér. Áttekintés eltűnt és meglévő szobrokkal, régi és mai kultúrpolitikával.

Néhány nappal ezelőtt került nyilvánosságra, hogy a kormánypártok 2014-ig kiköltöztetnék a kormányt a Parlament épületéből, a jelenleg fővárosi tulajdonban levő Kossuth Lajos teret pedig állami kezelésbe véve újítanák fel. A tér felújítása az elmúlt évtizedekben többször napirendre került; ami most újdonságnak számít, az az a kitétel, miszerint a tér visszakapná „1944 előtti képzőművészeti kialakítását”. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni: a téren ugyanis 1944 előtt teljesen más szobrok álltak, mint ma. 

A Kossuth tér a két világháború között, leaszfaltozva. Kép: fortepan.hu

A mai Kossuth tér a 19. század elején még beépítetlen, gödrös terület volt; a környék lakossága szeméttelepként használta. Feltölteni a század közepén kezdték; ekkor kapta első nevét: Tömő tér. Miután itt jelölték ki az új parlament helyét, és 1898-ra nagyjából felépült Steindl Imre nagyszabású, gótikus épülete, ettől az évtől Országház tér névre hallgatott. 1918-ban, az őszirózsás forradalmat követően rövid ideig a Köztársaság tér nevet viselte, majd újra Országház tér volt, egészen Horvay János 1927-es Kossuth-szobrának felavatásáig. Ekkortól ismert mai nevén. A legfajsúlyosabb épülete máig a Parlament maradt, amellyel szemben 1895-ben felépült Bukovics Gyula Agrárminisztériuma, majd 1897-ben Hauszmann Alajos Kúriája – utóbbi a 2. világháború után rövid ideig a Nemzeti Galéria otthonaként szolgált. Ma Néprajzi Múzeum. A tér északi és déli oldalán bérházak kaptak helyet; az utolsó foghíjon készült el a Magyar Kereskedelmi Kamarának a 2-es metróvonal lejáratát is magába foglaló székháza, Pintér Béla tervei alapján, 1972-ben.

A téren méretéhez és korához képest meglepően sok szobor megfordult – és le mernénk fogadni, hogy ez a folyamat még nem ért véget. Elsőként 1906. december 2-án a Parlament déli homlokzata előtt leplezték le gróf Andrássy Gyula lovasszobrát. A feladatot pályázaton elnyerő neves mester, Zala György és Foerk Ernő építész tervei szerint készült, nagyméretű szobrot sokan máig a tér legjobbjaként tartják számon. Avatásán Széll Kálmán akkori miniszterelnök mondta a beszédet, Ferenc József jelenlétében. Másodikként hosszas intermezzót követően Horvay János Kossuth-szobra érkezett 1927-ben. Ezt viszont nem fogadták lelkesen a kortársak, részben, mivel a 48-as kormány tagjait felsorakoztató, monumentális márványszobron a miniszterelnöknek, Batthyány Lajosnak csak mellékszerep jutott. Szoboralakjainak gondterhelt tartása miatt pedig Tersánszky Józsi Jenő a Nyugatban „túlzó síremléknek” titulálta az emlékművet.

Az Andrássy-szobor felavatását követően és a Tanácsköztársaság idején

Horvay Kossuth-szobra az avatás után, illetve a bontást követően Dombóvárott. Kép: fortepan.hu

A nagypolitika igazán a harmincas években kezdte uralni a teret. 1932-ben Horthy Miklós jelenlétében adták át a csak nyolc évvel korábban elhunyt Nagyatádi Szabó István szobrát, Szentgyörgyi István művét. A talapzaton dombormű örökítette meg a tíz évvel azelőtti eseményt, Szabó és (az avatás idején a kormánypártot vezető!) gróf Bethlen István 1922. február 22-i kézfogását, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a kisgazdapárt egyesülésének jelképét. 1934-ben a Parlament északi bejárata elé került az 1918-ban meggyilkolt miniszterelnök, Tisza István emlékműve – akárcsak Andrássyé, ez is Zala, Foerk és az idős szobrásszal együtt pályázó Orbán Antal munkája. Ugyanebben az évben adják át az 1919-es kommün áldozatainak emlékművét a Vértanúk terén, kőkoporsóval és Hungária szobrával. 1937-ben készül el a tér „utolsó szabad helyén” II. Rákóczi Ferenc lovasszobra. A megbízást ez alkalommal pályázat nélkül kapta Pásztor János, az építészeti munkát a neves modernista, Györgyi Dénes végezte.

A Kossuth tér a Népköztársaságban

Bár a harmincas évek végére úgy tűnhetett: a tér készen áll, a háború és azt azt követő politikai fordulat erre alaposan rácáfolt. A harcokban megsérült Andrássy szobra, ráadásul útjában állt a felrobbantott hidak pótlására elsőként elkészült Kossuth-hídnak – így már 1945 nyarán elbontották és elszállították. Sosem került vissza a helyére; valószínűleg beolvasztották. Az ugyancsak károsodott Tisza-szobor főalakját még 1945-ben ledöntötték, a többit 1948-ban távolították el. (Két bronz szoborcsoportja ma is megvan Esztergomban, illetve a Hűvösvölgyi úti, mostanában irodaházzá alakuló katonai akadémia területén.) Felavatása után 11 évvel ledöntötték és eltüntették a Nemzeti Vértanúk Emlékművét is. Még egy parasztpárti politikus sem úszhatta meg a rezsimváltást: 1949-ban a talapzati domborművet távolították el, rajta a háború után Szovjetunióba hurcolt és ott elhunyt Bethlennel, 1949-ben pedig maga Nagyatádi Szabó István is eltűnt. A beolvasztást azonban megúszta, és 1990 augusztusában a Budapest Galéria raktárából visszakerülhetett eredeti helyére. Bár Bethlent a kilencvenes években újratemették Budapesten, a Kossuth téri dombormű helye máig üres.

Bár a főalakkal nyilván nem volt problémájuk, a kommunista vezetésnek Horvay Kossuth-szobra sem nyerte el a tetszését. Az ötvenes években a hivatalos indoklás szerint „pesszimizmusa miatt” ez is a Kossuth téri nagytakarítás áldozata lett. Darabjait Dombóvárra szállították, ahol a főalakok egymástól elkülönülve ma egy parkban állnak. Az új Kossuth-szobor Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos tervei alapján készült, és a gondoktól gyötört államférfi helyett az energikus, tettrekész vezért helyezi középpontba, a nép lelkes gyermekeitől közrevéve. Az 1952-es ünnepélyes avatáson a kultúrpolitikus Révay József saját, ömlengő beszéde után állítólag a körülötte állókhoz fordult és megjegyezte: „micsoda rossz szobor!”

Kossuth, a népvezér: az 1952-es szobor részlete

A megsemmisített vagy eltávolított szobrok helyére csak lassan kerültek újabbak. A legaktívabban a minisztérium dolgozott, amelynek árkádjai alatt kiépült a hazai agrárkultúra panteonja. A számos mellszobor és dombormű mellett az árkádok előtt az ötvenes években Somogyi Árpád kaszás ifjút és magvető lányt ábrázoló, egészalakos alkotásait is felállították. 

1965-ben a tér középső részén felépült az országzászlónak helyet adó, nagyméretű zászlótartót, amelyet nemrég, 2006-ban cseréltek újabbra egy pályázatot követően. Gyorsan betelt a parlament északi és déli oldalának két kis tere is. Tisza István helyére nagy politikai ellenfele, gróf Károlyi Mihály került. Varga Imre 1975-ben avatott alkotását maga a művész is kérdezőtől függően értelmezte: a két, össze nem érő boltív, amely alatt a politikus sovány, gondterhelt alakja áll, lehet az Országházra utalva a politikai nagyság, de a sikertelenség szimbóluma is. Andrássy helyére nem politikus, hanem születésének 75. évfordulójára, 1980-ban József Attila szobra került. Marton László Dunánál című, a híres vers által ihletett művéhez Vadász György tervezte a talapzatot, és ma is a tér kedvelt alkotásai közé tartozik. Emellett átadása óta újra és újra felmerül: érdekesebb helyzetet teremtett volna, ha valóban a rakpart lépcsejére, és nem egy füves terület közepére helyezik.

A tér a rendszerváltás után

Ezzel a Kossuth tér másodjára is betelt – de a történet továbbra sem ért véget. Az 1956-os események szele már a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben utolérte a teret, amikor az MDF emléktáblát avatott az agrárminisztérium falán az 1956. október 25-i sortűzben elhunytak emlékére. A „véres csütörtök” azóta több emlékjelet is kapott a téren. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Rákóczi szobra előtt emelt jelképes sírhelyet Makovecz Imre tervei alapján, amelyet 1996-ban Gömbös László domborművével egészítettek ki. (A sors sajátos iróniája, hogy Gömbös a Sztálin-szobrot mintázó Mikus Sándor tanítványa volt.) Ugyanebben az évben avatták fel a sarki Vértanúk terén a mártír miniszterelnök, Nagy Imre szobrát, Varga Tamás alkotását, valamint a Forradalom lángját a tér közepén, a Lugossy Mária tervei szerint készült, mécsest őrző fekete gránittömböt.

A kilencvenes évek végére még egy ötvenhatos emlékművel gyarapodott a tér. Kampfl József szobrász és Callmeyer Ferenc építész, aki a sortüzet maga is téren élte át, 143 ötcentis bronzgömböt erősített a minisztérium árkádjainak falára, amelyek egykor megóvták a több mint száz áldozatot követelő golyózáportól. A különleges emlékmű nem váltott ki nagyobb visszhangot, értelmezése pedig (az eldugott márványtábla miatt) nem is igazán egyszerű. Vannak, akik a tér legjobban sikerült emlékművének tartják; másokat, például Boros Géza műkritikust avatása idején „félresikerült, alkalmi dekorációra” emlékeztette.

A tér máig utolsó egészalakos szobrát Kovács Béla, a szovjetek által elhurcolt kisgazda politikus emlékére 2002-ben avatták fel a déli parkrészben, a Miniszterelnökség előtt. Kligl Sándor alkotása márványból faragott, lepellel takart faácsolmányt mintázó posztamensen állva ábrázolja Kovácsot, akinek sorsára a kőbe vésett felirat emlékeztet.

Ideiglenes köztéri installációja: a kormány koporsója 2006. októberében. Kép: hg.hu

Budapest és az ország tán legfontosabb köztereként a Kossuth tér az elmúlt száz év számos tömegmegmozdulásának adott helyet. Itt beszélt a forrongó néphez Nagy Imre, és itt kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot. Részben itt zajlottak a nyolcvanas évek végének nagy civil megmozdulásai is, például a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetések. A már idézett Boros Géza ehhez kapcsolódóan számol Szőcs Géza egy 1988-as emlékműkonceptjéről. Szőcs a Fekete-erdőben, a Duna forrásától 6-8 méterre épített volna két méter széles, 15 centi magas erőművet, amely az áramot közvetlenül a budapesti Kossuth térre vezetve, a József Attila szobor szomszédságába állított 25 wattos villanykörtét táplált volna. Az emlékmű, közepén a villanykörtével, „ábrázoljon egy infarktust” – írta Szőcs nem kis iróniával. Ilyen típusú koncept-emlékmű azonban csak 1919-ben (a beállványozott és „a Munka házává” alakított Andrássy-szoborral) és 2006-ban valósult meg a téren – utóbbi a Gyurcsány-kormány jelképes, művészileg kevéssé, inkább történetileg érdekes álkoporsója volt.

Mi várhat a térre most? 

Abban jó ideje mindenki egyetért, hogy a Kossuth tér jelenleg halmozottan problematikus terület. Városképi és politikai szerepéhez képest elhanyagolt, funkcionálisan elavult, képzőművészeti szempontból viszont túlterhelt – az elmúlt évtizedekben egyszerűen túl sok szobor halmozódott fel rajta. Mindenképp ráférne tehát egy ráncfelvarrás – a kérdés az, hogy milyen tartalommal. A tér átalakítására legutóbb 2007-ben írtak ki nyílt, titkos tervpályázatot. Ezt a neves hazai tájépítész-irodák között számon tartott, a Belváros új főutcája és a pécsi Széchenyi tér átalakításában is közreműködő S73 Kft. nyerte meg. A mélygarázs tervezőivel egyeztetett, de attól függetlenül is megvalósítható terv alapvetően megtartja a meglévő struktúrát és az értékes növényzetet, valamint minden műalkotást az eredeti helyén, persze méltóbb környezetben. Az egyetlen kivétel a nemzeti lobogó, amelyet az Országház középrizalitja elé helyeznének át, a két új medencével ölelt dísztérre. A leadott engedélyezési terveket az Országgyűlés Hivatala kifizette, majd, miután a mélygarázs építése problémákba ütközött, ráadásul jött az uniós elnökség féléve, a munkákat leállították. 

A legújabb koncepciót négy kormánypárti politikus terjesztette a parlament elé a napokban. Sarokköve, hogy a tér újrarendezését 2014. május 31-ig le kell bonyolítani. Nehezen értelmezhető viszont egy másik momentum: „az 1956-os tragikus sortűz áldozatai emlékének megörökítése és a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota”. Amennyiben komoly szándékot tükröz, ez a mondat számos jelenlegi szobor áthelyezését, a Vértanú-emlékmű, az Andrássy-, a Tisza- és a Kossuth-szobrok valamelyikének, netán mindegyikének rekonstrukcióját jelentené. Valamint egy újabb 1956-os emlékművet – a meglévő öt mellé vagy helyett. Ha értelmezésünk helyes, a legkönnyebb a darabokban ma is meglévő Kossuth-szobor rekonstrukciója lenne. Kérdés, szükség van erre, és Dombóvár megválna-e az évtizedek óta őrzött szobroktól. A második legegyszerűbbnek Tisza István emlékművének helyreállítása tűnik – neki viszont a legutóbbi sajtóhírek szerint a Jászai Mari téren, Marx és Engels helyén állítanak egészalakos szobrot, még idén ősszel. Az Andrássy-szoborról csupán néhány fénykép maradt fenn, így rekonstrukciója komoly problémákba ütközik. Az 1919-es Tanácsköztársaság áldozatainak emlékére állított mártíremlékmű helyén ma Nagy Imre szobra áll, áthelyezése nem tűnik okos politikai gesztusnak.

Ugyancsak izgalmas kérdés, melyik képzőművészeti alkotás kerülne el a térről. A kritikusok általában a kevésbé sikerült munkák között emlegetik Kovács Béla szobrát, azt viszont csak kilenc éve állították a mostani helyére. Az 56-os eseményekhez és a helyszínhez is szerényes a POFOSZ által állított jelképes síremlék, eltávolítása azonban a felállítókkal szemben méltatlan és bizonnyal botrányt kavaró gesztus. A tér káoszán a növényzet, valamint az Agrárminisztérium körötti szoborrengeteg ritkításával is sokat lehetne segíteni; ez persze függ attól is, hogy a parkolót a néhány évvel ezelőtti terveknek megfelelően a tér déli része alá tervezik-e. Mint ahogy attól is, hogy a kormány mikor tudja átvenni a területet a fővárostól. A Kossuth tér története, két évtizeddel a rendszerváltás után, újabb csavarok elé néz.

budapest, képzőművészet, köztér, s73, 5. kerület, kossuth lajos tér Icon_print

A Kossuth tér a két világháború között, leaszfaltozva

Az Andrássy-szobor felavatását követően és a Tanácsköztársaság idején

Horvay Kossuth-szobra az avatás után, illetve a bontást követően Dombóvárott

Ideiglenes köztéri installációja: a kormány koporsója 2006. októberében

kossuth tér 2011 index

Kossuth szobra a budapesti Kossuth Lajos téren

Kossuth tér - Varga Imre: Károly Mihály szobra (1975)

Kossuth tér - A névadó Kossuth-szobor 1952-ből

Kossuth tér - A Kossuth-szobor hátulról

Kossuth tér - A 2006-ban készült zászlótartó

Kossuth tér - Lugossy Mária 1996-os emlékműve, a Forradalom lángja

Kossuth tér - A POFOSZ forradalmi emlékműve a Forradalom lángjával átellenben

Kossuth tér - Az 1937-ben felavatott Rákóczi-szobor, Pásztor János műve

Kossuth tér - Vidéki fiatalok az ötvenes évekből az Agrárminisztérium előtt

Kossuth tér - Az MDF 1989-es emléktáblája a sortűz áldozatainak

Kossuth tér - Callmeyer Ferenc emlékműve ugyancsak a sortűz áldozataira emlékeztet

Kossuth tér - Az agrárpanteon a minisztérium árkádjai alatt

Kossuth tér - Nagyatádi Szabó István 1932-es szobrát 1990-ben állították vissza

Kossuth tér - A térre néző, 1996-os Nagy Imre-emlékszobor

Kossuth tér - József Attila, Marton László szobra 1980-ból Andrássy helyén üldögél

Kossuth tér - A Kovács Béla kisgazda politikust ábrázoló szobor Kligl Sándor munkája

Kossuth tér: szoborleltár 2011-ből

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317