Logomain

Európa legzöldebb városai

By OM 2011. június 26. 10:00

szerk at hg dot hu

Greencity20130603-19838-15gno9f.gallery

Green City Index

Green_city_120130603-19838-2rbrae.gallery

Budapest teljesítménye a Green City Index rangsorában

Green_city_220130603-19838-1io8tks.gallery

Green City Index

Green_city_indexre20130603-19838-1w04tu1.gallery

green city indexre

Green_city_index_terkep20130603-19838-9q5ur6.gallery

Green City Index térkép

Bicikli_koppenhaga20130603-19838-g9p9ce.gallery

Koppenhágában népszerű közlekedési eszköz a kerékpár

Swiss_tower20130603-19838-1wa0726.gallery

Swiss Re torony Londonban

Tomegkozlekedes_zurich20130603-19838-1shi5gm.gallery

Tömegközlekedés Zürichben

Combino20130603-19838-1lt9ac2.gallery

Combino Budapesten

Koppenhaga_panorama20130603-19838-tbvv35.gallery

Koppenhága látképe

Vilnius_panorama20130603-19838-nhgyyc.gallery

Vilnius látképe

Budapest a derékhadban végzett; meglepő módon tömegközlekedésünk nyújtott kimagaslót.

Június közepén Budapesten Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire címmel rendezett konferenciát a Siemens Magyarország, amelyen bemutatták az Európai Zöld Város Mutató, azaz European Green City Index vizsgálatait is. A 30 európai városra kiterjedő felmérést a Siemens az Economist Intelligence Unittal együttműködve végezte; annak során 30 szempont alapján 30 ország 1-1 városát (a politikailag vagy gazdaságilag legjelentősebb településeket) rangsorolták; Budapest a 17. helyet érte el a mezőnyben.

Az élhető városok listáinak különféle összeállítása nagy hagyományokra tekint vissza; ezek közül is kiemelhetjük a Mercer Quality of Living Survey (Életminőség-felmérés) és a The Economist World's Most Livable Cities (A világ legélhetőbb városai) elnevezésű gyűjtését, amelyek évente rangsorolják a világ nagyvárosait. Ezek a vizsgálatok, amellett, hogy széles körű médiafigyelmet is kivívnak maguknak, több szempontból is fontosak: a nagy multinacionális cégek például felhasználják őket, amikor eldöntik, hol nyissák meg irodáikat, fiókintézményeiket. Az European Green City Index speciális szempont, a környezetre gyakorolt hatás alapján vizsgálja a településeket, széles kritériumrendszert felállítva a környezetvédelmi szabályozástól a szennyvízkezelésen és vízfogyasztáson át az üvegházgázok kibocsátásig.

A Föld népességének több mint fele él ma városokban, ugyanakkor az üvegházgázok kibocsátásának több mint 80%-áért tehetőek felelőssé ezek a települések. A növekvő városiasodás tovább ronthatja a környezet állapotát, ugyanakkor, mint a vizsgálatról készült tanulmány is megállapítja, a koncentrált népességnek köszönhetően a városok életébe való pozitív beavatkozás jelentős kedvező hatással járhat. Ezért mindenképpen fontos, hogy a városokat is bevonják a zöld kezdeményezésekbe. Ennek jegyében például 2008-ban megalakult a Convenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége), amely a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett városok vezetőit tömöríti; célja, hogy a városok 20%-kal csökkentsék szénkibocsátásukat – sok település ehhez csatlakozva először készített átfogó tervet ennek elérésére. További kezdeményezések e téren az European Urban Ecosystem Survey (Európai városi ökoszisztéma-felmérés) és az European Green Capital Award (Európa Zöld Fővárosa díj).

„A Green City Indexnek és hasonló felméréseknek például marketingszempontból lehet jelentősége” – véli Kravalik Zsuzsa városszociológus, a városfigyelő.hu főszerkesztője. „Ha egy város érti, komolyan veszi ezeket a szempontokat, mint például Bécs, az használja is a városlakók és a fejlesztők felé irányuló kommunikációban. Bizonyos szempontból ma a városok versenyeznek egymással, és az nyer, aki a legtöbb külföldi befektetőt vonzza. Az ideköltöző külföldi cégek alkalmazottjának pedig fontos – még ha ő maga 16 órát dolgozik is naponta –, hogy a család tagjai el tudnak-e menni busszal uszodába, parkba, hogy milyen a városban a levegő minősége. Mindegyik kutatásból lehet tanulni, de ahhoz ezek a felmérések elég felszínesek, hogy várospolitikát lehessen rájuk alapozni.”

A kutatás során, bár az egyes városok vizsgálata természetesen erősen eltérő képet mutatott, megfigyelhetőek voltak általános trendek. Bizakodásra ad például okot, hogy szinte mindegyikben kisebb volt az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás, mint az uniós átlag, és az utóbbi időben a városokban élők egyre inkább környezettudatosak lettek. Ugyanakkor kedvezőtlen folyamatok is megfigyelhetők: a városlakók harmada általában autóval jár munkába, és egyelőre meglehetősen alacsony a megújuló energiák felhasználásának aránya. Rossz arányokat mutat a gazdaságos vízfelhasználás és a hulladék szelektív gyűjtésének ügye is, és sokszor nehézkesen halad a környezettudatosságra való motiválás.

Az Index összeállítóinak célja az volt, hogy „előmozdítsák a fenntarthatóság területét érintő kezdeményezéseket és az azzal kapcsolatos folyamatok megértését, … segítve így a résztvevők döntéshozatalát, a városlakó polgároktól a politikai vezetőkig”. Bár nem ez az első és egyetlen, a területtel kapcsolatos vizsgálat, viszont a tanulmány kiemeli az összegyűjtött adatmennyiség átfogó jellegét és azt, hogy a független kutatás nem volt kiszolgáltatva politikai tényezőknek. Az adatok felhasználóinak köre igen széles lehet: hatóságok, politikusok, az infrastruktúra üzemeltetői, non-profit környezetvédelmi szervezetek, szakemberek, és természetesen maguk a városlakók.

A legkevésbé sem okozott meglepetést, hogy a rangsor élén skandináv városok végeztek: Koppenhága lett az első, amely Stockholmmal és Oslóval osztozik a dobogón. A gazdagság jó hatással van az élhetőségre: általában egyenes arányú összefüggés volt az egy főre eső jövedelem és rangsorban betöltött hely között. Ugyanakkor a pénz nem minden: a viszonylag szegény Vilnius a levegőminőség, míg a szintén nem kiemelkedő GDP-vel rendelkező Berlin az épület kategóriában nyújtott kimagaslót és ért el jó helyezést. Nem meglepő az sem, hogy az igen erős civil szféra is jótékony hatású a városok fenntarthatóvá válásának folyamatára.

A kutatás során nyolc kategóriában (szén-dioxid-kibocsátás, energia, épületek, közlekedés, víz- és területfelhasználás, hulladékhasznosítás, levegőminőség és környezetvédelmi irányítás), 30 különféle mutató (részben mennyiségi adatok, részben a városok törekvéseit értékelő jelzőszámok) értékelésével pontozták a településeket. Az energia kategóriában például vizsgálták az energiafogyasztás, a megújuló energiák aránya vagy az energiaintenzitás mérőszámait. Lehetőség szerint hivatalos forrásból származó, nyilvánosan rendelkezésre álló adatokat használtak, például statisztikai hivatalok, városi hatóságok, környezetvédelmi irodák adatait. Amikor ilyen nem állt rendelkezésre, országos átlagokból alakítottak ki becsült mérőszámokat.

A kelet-európai városok közül Vilnius (13.) és Riga (15.) végzett a legjobb helyen, a többi város a lista végén kullog – ami ismét jól szemlélteti az anyagi források jelentőségét, hiszen a gyűjtés tagjai között a legalacsonyabb jövedelmű településekről van szó. A szűkösebb pénzügyi lehetőségek mellett a vizsgálat megállapítja, hogy a történelmi örökség is okolható a rosszabb helyzetért: ezek a városok sokszor több évtizeden át elhanyagolt környezetet örököltek – elég csak a panel lakótelepeket és a nehézipar által hátrahagyott épületállományt említeni. Bár szerencsére ezekben az országokban is akadnak pozitív kezdeményezések – például Ljubljana sajátos lottóval segítette a szelektív gyűjtés terjedését -, ugyanakkor a fejlődést számtalan tényező nehezíti, a munkanélküliségtől a gazdasági problémákig.

A magyar főváros viszonylag jó, 17. helyezését a vizsgálat szerint többek között az indokolja, hogy a város életében visszaszorult az ipari termelés jelentősége. Viszonylag kedvezőek (bár az átlaghoz képest rosszabbak) a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos adatok, ugyanakkor a háztartások energiafogyasztása meglehetősen magas. Az egy főre eső szeméttermelés viszonylag alacsony, ugyanakkor kiugróan rossz a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás aránya. A legjobb helyezést a közlekedésben nyerte el a város, kelet-európai társai között csak Pozsony előzi meg. „Természetesen ezeknek a mutatóknak a dinamikája a legizgalmasabb" – elemzi Kravalik Zsuzsa. „Ahogy az ipari termelés csökkenése, a szolgáltatási szektor erősödése a fejlődés egy állomása, ugyanúgy a nyugati fogyasztói kultúra terjedésének egyik – remélhetőleg nem feltétlenül szükséges – mellékterméke a szeméttermelés növekedése."

„Egy ilyen gyűjtésnek rengeteg tanulsága lehet. Budapest például – talán az átlagos városhasználót meglepő módon – előkelő helyezést ért el a közlekedés kategóriájában. Vagyis a főváros tömegközlekedése egy külföldi szemében jónak számít. Ugyanakkor kérdés, hogy milyen mérőszámokra alapozott a kutatás – valószínűleg nem a légkondicionált buszok számát vagy a metrószerelvények élettartalmát vizsgálták. Egy félrevezető jellemző lehet például a tömegközlekedést használók aránya, amelyben Budapest nagyon jó helyen áll, sok nyugat-európai nagyvárost messze megelőzve. Egészen más képet kapnánk azonban, ha az agglomerációból ingázók tömegközlekedés-választási szokásait is beleszámolnánk a közlekedéstípus választás (modal split) mutatójába – ezt a szempontot a tanulmány valószínűleg nem vizsgálta."

És íme a teljes lista:

1. Koppenhága
2. Stockholm
3. Oslo
4. Bécs
5. Amszterdam
6. Zürich
7. Helsinki
8. Berlin
9. Brüsszel
10. Párizs
11. London
12. Madrid
13. Vilnius
14. Róma   
15. Riga
16. Varsó
17. Budapest
18. Lisszabon
19. Ljubljana
20. Pozsony
21. Dublin
22. Athén
23. Tallin
24. Prága
25. Isztambul
26. Zágráb
27. Belgrád
28. Bukarest
29. Szófia
30. Kijev

A közelmúltban az IBM Magyarországon készített kilenc hazai nagyvárost a városmenedzsment alapján rangsoroló összeállítást, Okos városok (Smart cities) néven – cikkünk folytatásában ezt a vizsgálatot elemezzük.

urbanisztika, fenntarthatóság, kravalik zsuzsa, fenntartható város, városfigyelő, european green city index, európa legzöldebb városai Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317