Már Platón is úgy vélte, hogy a legtökéletesebb test a gömb. Ennek ellenére a 20. századig kellett várni a gömbházakra.
Már Platón kijelentette, hogy a legtökéletesebb test a gömb. A hagyományos építőanyagokkal foglalkozó építészeknek ennek ellenére sokáig csak a fantáziáját izgathatták a gömb alakú házak, hiszen hiába a bármily tökéletes forma, ha nem tud ellenállni a gravitációnak. Változást itt is, akárcsak a csészealj alakú házaknál, a 20. századi új építéstechnológiák hoztak: végre lehetővé vált, hogy a félgömb alakú kupolák helyett akár teljes gömb alakú épületet emeljünk. Persze, csak akkor, ha a minek kérdésére is ésszerű választ tudunk adni.
Claude-Nicolas Ledoux: Gömb alakú kertészház terve, 1780
A gömb alakú épületszerkezetek érthető okoknál fogva nem terjedtek el a nagyvilágban. A legtöbb esetben nem tökéletesen gömb alakúak (az alsó részből metsződik le egy gömbszelet), és elsődleges céljuk a figyelemfelkeltés. Nem véletlenül népszerű terepe a gömbházaknak a világkiállítások és vásárvárosok területe. Az is előfordul azonban, hogy a kortárs gömbház is a tökéletesség, valamilyen nehezen átlátható egész jelképe, mint az alább felsorakoztatott példák közül a bécsi Kugelmugel esetében. Bár jóval több van, tízet válogattunk az építészet történetének meghatározó, gömb alakú házai közül.
Newton kenotáfiuma (terv)
Építész: Étienne-Louis Boullée, 1784
Gömb alakú épületekről szólván kihagyhatatlan figura a francia forradalom korának nagy vizionáriusa, aki tucatnyi megvalósíthatatlan tervvel írta be magát az építészet történetébe – komoly hatást gyakorolva 20. századi utódaira. Boullée (1728-1799) számos különleges méretű és szerkezetű épületterve közül is kiemelkedik a nagy tudós, Isaac Newton számára tervezett kenotáfium (ez olyan síremléket jelent, amelyben nincs ott a holttest). A 150 méteres átmérőjű gömb, amelyet ciprusokkal beültetett talapzat tart, a Földet szimbolizálja. A gömb felületébe vágott nyílások segítségével Boullée a belsőben a napszakok váltakozásának illúzióját is megteremtette volna – de nyilvánvalóan ő is tudta, hogy épülete a maga korában megvalósíthatatlan.
Kugelhaus (Drezda, Németország)
Építész: Peter Birch, 1928. Fotó: Deutsche Fotothek - Wikipédia
A hagyomány szerint az első megvalósult gömb alakú épület a drezdai „Golyóház”. Tervezőjét, Peter Birchet a fent említett Boullée kortársa, Claude-Nicolas Ledoux egy terve inspirálta (ld. a cikk első képét). A 24 méter magas, hatszintes épület a drezdai vásárvárosban állt, és kiállítótermeket, valamint szállodát foglalt magába. A fémszerkezetes gömb külsejét alumíniummal borították. A drezdai gömbház csak tíz évig állt: 1938-ban elbontották, miután a náci sajtó az elfajzott művek közé sorolta, és tulajdonosa nem talált bérlőt. Az utóbbi években komolyan foglalkoztak a visszaépítésével, a Stuhr Architekten nevű építésziroda el is készítette a terveket.
Perisphere, EXPO 1939 (New York, Egyesült Államok)
Építész: Max Abramovitz és Wallace Harrison, 1939. Fotó: archív
A II. világháború előestéjén megrendezett New York-i világkiállítás sok szempontból előrevetítette az építészet és az urbanisztika jövőjét. A vásár egyik, ikonikussá lett látványossága egy 55 méter átmérőjű gömb volt, amelynél a jövő városára kíváncsiak hosszú sora kígyózott. A belső ugyanis látványos és méretes maketten „Democracity”, egy 2039-es amerikai város miniatűrjét mutatta be. A Henry Dreyfuss által elképzelt jövőváros alapvetően vízenergiával működött, bármiféle szennyezés kibocsátása nélkül. A Perispere gömbjét egy 210 méteres torony, a Trylon egészítette ki, benne az akkori világ leghosszabb felvonójával. A vásár után a két építményt elbontották, fémszerkezetüket a háborús előkészületekhez használva fel.
Biosphere (Montreal, Kanada) és a „Légyszem-kupola” újkorában
Építész: Buckminster Fuller, 1967. Fotó: Eberhard von Nellenburg, wikipédia és flaworwire.com
Boullée mellett Buckminster Fulleré (1895-1983) a másik kihagyhatatlan név a gömbépítészet történetéből. Bár nem ő találta fel, a negyvenes évek végétől ő tökéletesítette és szabadalmaztatta a geodézikus gömbszerkezetet. A gömbfelület háromszögű elemekre bontásával előregyártható és lényegében bármilyen méretben összeállítható, öntartó és önmerevítő szerkezetből először egy 4,3 méteres verziót épített, amelyre igazát bizonyítandó több, az összeállításnál segédkező diákot függesztett fel. Az ötvenes-hatvanas években Fuller, vagy ahogy máig emlegetik, „Bucky” számos helyszínen és méretben próbálta ki találmányát, a legismertebb az 1967-es montréeli EXPÓ-ra épített, a mai napig álló Biosphere. Ugyanebben az évben gyártatta le üvegszálas műanyagelemekből álló „Légyszem-kupoláját”, amelyet a Goetz Composites nevű cég az elmúlt hónapokban állított helyre, hogy a 2011-es miami művészeti vásár egyik legfőbb látnivalója lehessen. Fuller-féle geodézikus gömbszerkezet nálunk is épült a városligeti BNV-n: ez a mai balatonboglári Gömbkilátó.
Spaceship Earth, Epcot, Walt Disney World Resort (Orlando, Florida)
Építész: WED Enterprises, 1982. Fotó: chensiyuan, wikipédia
A nemzetközi kulturális és technológiai vívmányok bemutatására épült Epcot szórakoztatópark legismertebb látványossága a „Föld Űrhajó”, amely nemcsak szerkezetét, de nevét is Buckminster Fuller munkássága nyomán kapta. Az 50 méter átmérőjű, speciális alumíniumpanelekkel borított gömb tervezésében, illetve a belsejében elhelyezett interaktív kiállítás forgatókönyvének írásában a neves sci-fi szerző, Ray Bradbury is közreműködött. A két év alatt felépült gömb különlegessége, hogy az esővíz homlokzatáról nem a földre csorog: a burkolópanelek közötti vékony réseken át összegyűjtik és hasznosítják.
Kugelmugel, Práter (Bécs, Ausztria)
Tervező: Edwin Lipburger, 1984. Fotó: CeBepuH, flickr.com
Edwin Lipburger képzőművész 1984-ben kiáltotta ki saját államát, a Kugelmugel Köztársaságot, amelynek egyetlen épülete az általa elnevezett Antifasizmus tér 2. szám alatti gömbház. Az osztrák hatóságok azonban nem fogadták túl nyitottan Lipburger érvelését, miszerint minden szférikus építménynek megvan önmaga központja, ennélfogva a Föld központjától és minden vonatkozó földi jogszabálytól független – beleértve az építési rendeleteket is. Miután a közel nyolc méter átmérőjű gömbház nem kapott hatósági engedélyt, Lipburger a köztársaságra hivatkozva megtagadta az adófizetést, sőt, saját bélyegek nyomtatásába kezdett. Az időközben több száz főre duzzadt állampolgárságú, ám soha el nem ismert „mikronemzet” alapítóját csak az osztrák köztársasági elnök kegyelme mentette meg a börtöntől. A házat a hatóságok áthelyezték és most szigorú drótkerítés veszi körül.
La Géode, Parc de la Villette (Párizs, Franciaország)
Építész: Adrien Fainsilber és Gerard Chamayou, 1985. Fotó: Leandro’s World Tour, flickr.com
Meglepő módon a gömb forma világszerte elterjedt néhány speciális funkció, így például az IMAX-mozik esetében. Az első ilyen gömbmozi, egyben a világ első állandó IMAX-vetítője, 1971-ben épült Torontóban és ma is eredeti célját szolgálja. A leghíresebb azonban nem ez, hanem a Bernard Tschumi tervei alapján kialakított párizsi Villette-park mozija, amelyet a franciák nem kis büszkeséggel a világ legtökéletesebb gömbjeként tartanak számon. Ebben persze szerepet játszhat a 36 méter átmérőjű építmény külsejét borító, tükörfényesre csiszolt fémlemezek alkotta illúzió. Bár egy évvel korábban elkészült, a Géode ma Európa legnagyobb tudományos múzeuma, a Cité des Sciences et de l'Industrie része.
Bolwoningen lakótelep ('s-Hertogenbosch, Hollandia)
Építész: Dries Kreijkamp, 1985. Fotó: Emile Luider, Digitaal Museum van de Volkshuisvesting
A különös nevű ’s-Hertogenboscht általában legismertebb szülöttéről, Hiernoymus Bosch festőről szokás ismerni, pedig a kedves holland városka egy izgalmas építészeti kísérlet színtere is volt. Dires Kreijkamp 50 gömbháza egy 1968-ban kiírt lakóház-pályázat utolsó megvalósult eleme, ráadásul egy hagyományos lakótelep szélén, meglehetősen szürreális látványt kínálva. Az 5,5 méter átmérőjű, könnyűszerkezetes gömbök egy-egy három méter magas betonkürtőn csücsülnek, itt nyílik a bejárat. A lakások 1-2 ember számára optimalizáltak, konyhával, lakószobával, hálóval és a gömb közepére helyezett vizesblokkal. A kilencvenes évekre a gömbházak jó részéről bebizonyosodott, hogy nehezen állják az idő pusztítását; felmerült a lebontásuk is. Ennek ellenére ma többségük felújítva, jó állapotban áll.
Ericsson Globe (Stockholm, Svédország)
Építész: Svante Berg, Lars Vretblad, 1989. Fotó: Holger.Ellgaard, wikipédia
A világ legnagyobb gömb alakú épülete a korábban Stockholm Globe Arena néven ismert sport- és rendezvénycsarnok, amelynek névadási jogát két éve vásárolta meg az Ericsson. A gigantikus golyó fő funkciója a jéghoki-aréna: ebben az esetben 13 850 nézőt képes befogadni. Használják már rendezvényekre is: Svédország itt fogadta II. János Pál pápát, Nelson Mandelát és a dalai lámát (nem egyszerre). Érdekesség, hogy a csarnok a világ legnagyobb naprendszer-modelljének is része: a teljes Svédországot átfogó, 1:20 000 000 méretarányú Sweden Solar Systemben a Napot jelképezi. A gömb külsején 2010 februárja óta speciális felvonó működik, amelyből remek kilátás nyílik Stockholmra.
Core Pacific City bevásárlóközpont (Tajpej, Tajvan)
Építész: Jerde Partnership – Artech, 2001. Fotó: Peellden, wikipédia
Mi tagadás: építészettörténetileg nem túl jelentős, de Tajvan első óriásplázája, a Core Pacific több szempontból is kilóg a megszokott bevásárlóközpontok sorából. Először is, a rendkívül drága telekárak miatt az épület 19 emelet magas, másodszor, az L alakú nagyobbik épületszárny egy 11 emeletes gömböt fog közre, ami még a bevásárlóközpontok esetében is szokatlan látvány. A gömb felszínét finn gránit borítja, és esténként elképesztően hatásos kivilágítás hívja fel rá a figyelmet. A belsőben egyébként egy teljesen átlagos áruházat találunk.
