Logomain

Hogyan építsünk fenntartható várost?

By Ongrádi Melinda 2011. május 6. 09:48

szerk at hg dot hu

Gyor_belvaros20130603-19838-1kl2a5u.gallery

Győr Belváros

Curitiba_szuperbusz20130603-19838-1kq33g9.gallery

Curitiba szuperbusz

Curitiba_park20130603-19838-1ra9sb6.gallery

Curitiba park

Zold_varos20130603-19838-1mhlwzq.gallery

Zöld a városban

Urban_garden20130603-19838-xj52dp.gallery

Városi kert Chicagóban

Hg_index20130603-19838-9u5xp8.gallery

zöld város indexre

Index20130603-19838-k1db4e.gallery

zöld város index

Milyen esélyei vannak a környezettudatos városfejlesztésnek itthon? Dr. Reith Andrást, a HuGBC elnökét kérdeztük.

Bő egy éve jelent meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) által kidolgozott ajánlás, amelynek célja egyfajta vitaindítás volt arról, hogyan lehetne meghonosítani hazai viszonylatban is a környezettudatos várostervezést. A szervezet a dokumentumot eljuttatta a hazai főépítészeknek és önkormányzatoknak – Dr. Reith Andrással, a HuGBC múlt hét pénteken elnökké megválasztott korábbi alelnökével beszélgettünk arról, milyen visszhangot keltett akciójuk.

Az Ajánlás környezettudatos várostervezési szabályok kidolgozásához (amelynek teljes szövege itt olvasható) kimondja: ahhoz, hogy a klímaváltozás, az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető és végül megszüntethető legyen, az építés, építészeti tevékenység területén nemcsak az egyes épületek, de a városok tervezésében, szabályozásában is újfajta gondolkodásmódra van szükség. A tervezőknek és fejlesztőknek szánt szempontrendszer legfontosabb célkitűzései a nyersanyagok takarékos felhasználása, a környezet terheinek csökkentése, az egészséges munka- és életkörülmények megteremtése, a kedvező építési és üzemeltetési költségek elérése és a helyi adottságok megfelelő kiaknázása.

A dokumentum számos területet vizsgál. Kiemeli például: ha mód van rá, a szabályozási terveket úgy kell elkészíteni, hogy az épületek telepítése lehetővé tegye a napenergia optimális hasznosítását – ez meglehetősen banálisan hangzik, azonban ma is van nem egy település, ahol a kötelezően előírt tetőforma gyakorlatilag lehetetlenné teszi például a napelemek telepítését. Az ajánlás ezen felül számos szempontra kitér, mint például a városi hőszigetek csökkentése, a felhasznált építőanyagok kiválasztása, az átszellőzés biztosítása, a klimatizálás vagy a hulladékkezelés.

hg.hu: Hol jelent meg a dokumentum, és milyen visszajelzések érkeztek azzal kapcsolatban?
Dr. Reith András: A lehető legtöbb fórumon igyekeztünk megjelentetni az ajánlást – közzétették a szakmai sajtóban, de elküldtük az általunk ismert összes főépítésznek is, az észrevételek fogadására pedig külön e-mail címet is létrehoztunk. A reakció azonban finoman szólva is nagyon visszafogott volt – azaz szinte semmilyen visszajelzés nem érkezett. Úgy gondoljuk, ennek több oka is lehetett: egyrészt talán nem volt jól felépítve a kommunikációnk; az azonban biztosra vehető, hogy a szakembereknek a napi túlélésért folytatott küzdelemben nem jut ideje ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Pedig a települések által készített IVS-ek (Integrált Városfejlesztési Stratégia) komoly részét kellene képeznie az ezzel kapcsolatos stratégiának. Ugyanakkor az önkormányzatok életében mégiscsak kezd megjelenni az általunk összeállított szempontrendszer: több helyen is előkerült hivatkozásként, ahol egyeztetni voltunk.

hg.hu: Mik a további tervek, a következő lépések?
Dr. Reith András: Többen is kritikaként fogalmazták meg, hogy az ajánlás nem ad megoldási javaslatokat, csak vázlatos szempontrendszer. Ez részünkről tudatos is volt, hiszen szakmai vitaindítónak szántuk az anyagot, hogy úgy mondjam, szélesebb körű társadalmi konzultációt szerettünk volna elérni. Ugyanakkor tudomásul vettük, hogy tovább kell lépni, ezért szeretnénk elkészíteni a részletesen kidolgozott verziót, amelyet nyomtatott kiadvány formájában tervezünk megjelentetni – ehhez azonban komoly szakértői munkára van szükség.

hg.hu: Mely települések tekinthetők példaértékűnek, hová érdemes figyelni a nagyvilágban?
Dr. Reith András: A skandináv települések rendkívül komoly eredményeket értek el e téren. Ha konkrét városokat kell kiemelnem, említeném Malmőt, Rotterdamot, a linzi Solar Cityt, a freiburgi mintaprojektet, a brit Beddington Zero Energy Projectet, vagy a brazil csodavárost, Curitibát. Nagyon sokat lehet tanulni ezektől a településektől, projektektől: például azt, hogy nem szabad általános érvényű alapelveket keresnünk, mindenhol a saját adottságokhoz kell a legjobb megoldást megtalálni. Vannak ugyanakkor általános tanulságok is: egy általunk is támogatott módszer például, amelyet Jaime Lerner, Curitiba volt polgármestere "akupunkturális városfejlesztésnek" titulál: azaz amikor a város egy-egy gócpontját fejlesztik, ami aztán az egész környezetére jó hatású, tovább burjánzó folyamatot indít el. Az eredményeket mérni is lehet: a különböző épületminősítő rendszereknek (LEED, BREEAM stb.) létezik városléptékű változata is. Hazai vizsgálódásokat is említhetünk a témában, például Ertsey Attila autonóm településsel kapcsolatos munkáit.

hg.hu: Vannak esetleg még általánosan használható, bevált „receptek”?
Dr. Reith András: Curitibában például több évtizede indult el a fejlesztés; a város tipikus, favellákkal, azaz nyomornegyedekkel övezett brazil település volt a világ egyik legszegényebb területén. A Jaime Lerner polgármester nevével fémjelzett fejlesztés egyik legfontosabb eleme a tömegközlekedés javítása volt; így Curitiba azon ritka városok egyike lett, ahol a tömegközlekedés nyereséges. Egységes, kedvező tarifát vezettek be, így aki csak a belvárosban utazott néhány megállót, hatalmas nyereséget termelt, míg a város peremvidékén élő szegényeknek elérhetővé vált, hogy akadálytalanul eljussanak a város másik végébe, ha épp ott találtak munkát. A tömegközlekedés óriási prioritást kapott: előfordult nem egyszer, hogy egy 2 x 2 sávos úton irányonként egy-egy sávot teljes egészében a buszoknak engedték át. (Hatalmas sikernek bizonyult például a metró alternatívájaként kidolgozott, közel 300 főt szállítani tudó gyorsbuszokból álló hálózat.) Így idővel rengetegen átváltottak a tömegközlekedésre, ahelyett, hogy autójukkal a dugóban pöfögtek volna.

Egy másik, cseppet sem ortodox módszer volt a szemétért élelmiszert akció, amely a szelektív hulladékgyűjtés terén volt hatalmas előrelépés: megtanították a nyomornegyedek lakóit a hulladék szelektálására, a beszolgáltatott anyagért cserében pedig élelmiszert kaptak – egy hasonló lépés nálunk minden bizonnyal kiváltaná a jogvédők tiltakozását. Hatalmasra növelték az egy főre jutó zöldterületek arányát, amely 50 négyzetméter/fő lett. Rekreációs területeket hoztak létre, és elképesztő mennyiségű szociális programot szerveztek. Mindezek jól tükrözik, hogy a fenntartható városok elsősorban közösségteremtéssel hozhatók létre. Persze fontosak az építészeti, tájépítészeti, műszaki eszközök, de a végső cél az, hogy az adott település lakói jól érezzék magukat, büszkék legyenek a saját városukra.

hg.hu: Honnan lehet előteremteni a szükséges anyagi eszközöket; az uniós pályázati forrásokat például fel lehetne-e használni e folyamat segítésére?
Dr. Reith András: Nagyon rossz beidegződés, ha mindig az államra vagy az Unióra várunk. Az igazán életképes dolgoknak a szabad piacon is meg kell állniuk a helyüket. Egy jól működő városban jó élni, érdemes ott dolgozni, az egész rendszer termelékenyebben működik. Gazdasági számításokkal alátámasztott nyereséget lehet produkálni - ahogy egy környezettudatosan tervezett épületben is nagyobb az emberek teljesítőképessége, akár 30 százalékkal is! A korábban említett nemzetközi példák sem szociális jellegű projektek, azokban a magántőke komolyan jelen van. A PPP konstrukciókat ugyan ma elátkozzuk, pedig alapvetően nem azzal van a baj, hanem az eddigi hazai gyakorlattal. Igenis lehet azt jól csinálni, például olyan esetekben, amikor a magántőke nehezen mozdul meg, az állami eszközök pedig nem elegendőek. Persze ezer más út is van. Az említett, a nagyvilágban működő példáknál is tapasztalható emelkedő ingatlanárak olyan tényezőknek köszönhetőek, mint hogy a környezettudatos kialakítású létesítmények üzemeltetési költségei töredékét teszik ki a hagyományosakéhoz képest, a megfelelő zöldterületi minőség, a kellemes mikroklíma szinte paradicsomi állapotokat hoz létre egy-egy településen belül.

hg.hu: Vannak-e olyan, megfelelően képzett hazai szakemberek, akik tisztában vannak a fenntartható városok tervezésének kérdéseivel?
Dr. Reith András: Azt látjuk, hogy a nagyobb beruházóknak egyszerűen létkérdés, hogy figyelembe vegyék a fenntarthatóság szempontjait. Ugyanakkor a szakember oldalról nagyon kevesen tudják kielégíteni ezt az igényt – a települések rendezési terveinek készítésénél is legtöbbször még mindig a több évtizede bebetonozott gyakorlat érvényesül. Sajnos nincs meg a központi akarat, amelyhez lehetne csatlakozni. Ugyanakkor, ahogy már korábban is említettük, a mai helyzetben a szakemberektől heroikus erőfeszítés, ha marad idejük ezekkel a kérdésekkel foglalkozni – ezt pedig mindenképpen segíteni, pártolni kell.

építészet, városfejlesztés, urbanisztika, magyar környezettudatos építés egyesülete, hugbc, reith andrás, hungarian green building council, fenntartható város, ajánlás környezettudatos várostervezési szabályok kidolgozásához, curitiba Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317